Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-16 / 31. szám

EGER. (31. 8*.) 1913. április 16. 2 keresetében is pervesztes lett a város és itt 72 korona perköltséget fizetett, amit a köz­gyűlés egyszerüeu tudomásul vett. A heti állatvásárok áthelyezése. Nagy vitára szolgáltatott alkalmat Kánitz Gyula dr. városi képviselőnek az az indítváuya, hogy a sertés- és borjú-hetivásár a mostani helyéről helyez­tessék át a Kertész-utca végére, a vágóhíd közelébe. A húsvágók és mészárosok természe­tesen az indítvány mellett foglaltak állást, mások ellenben ellenezték a vásártartás helyé­nek cserélgetését és károsnak tartják a ke­reskedelemre nézve, mert a vidéki vásárosok állataiknak eladása után be sem jönnének a városba. Az állandó választmány azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az indítványt adja ki a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a köz­vágóhíd fölépítése és az uj vasúti állomás he­lyének végleges kijelölése után terjessze ezt újból a közgyűlés elé. A színház-bérlet. A városi színházat, tudva­lévőén, Militzer Gyula egy évre bérbevette és mozgófénykép - előadásokat rendeztet benne. A bérleti szerződés azonban még most sincs megkötve, mert a bérlő kifogásolja azokat a kikötéseket, hogy a város szabadon rendel­kezzék a szinház fölött, és műkedvelői vagy művészi előadások tartására bármikor — kü­lönösen szombaton és vasárnapon — átenged­hesse a színházat, amikor neki a legjövedel­mezőbb előadásai lennének. A szerződést, ki­jelentése szerint, csak az esetben írja alá, ha a város tíznél több ilyen műkedvelői vagy művészi előadást nem engedélyez és ezeket sem szombati vagy vasárnapi napokon. A köz­gyűlés azonban ragaszkodik eddigi határozatá­hoz és kimondotta, hogy amennyiben Militzer 8 nap alatt alá nem írja a szerződést, azt fel­bontottnak tekinti. A sánel vízvezeték. Csekó Gábor prépost­kanonok áldozatkészségéből a sácciak ivóvíz­kérdése megoldást nyert. A vízvezeték elké­szült, mely a legpompásabb ivóvizet szolgál­tatja a Foglár-intézet szőlejének forrás-kutjá- ból. A bőkezű főpapnak kijáró hálás köszönetén kívül azonban még más elintézni való is van a vízvezeték hivatalos aktái körül. A vízveze­ték engedély-okiratának határideje ugyanis le­telt és a meghosszabbítását a hatóság elmu­lasztotta kérni az alispántól. Ezt a formaságot kellett reparálni és pedig úgy, hogy most, mikor a vízvezeték már át van adva a köz- használatnak, engedélyt kérnek a megcsinál- tatás határidejének — meghosszabbítására. A szegényügy szabályozása. Nagy János dr. teológiai tanár, mint ismeretes, szabályrende­let-tervezetet dolgozott ki a szegéuyügynek rendezésére. A közgyűlés a tervezetet tanul­mányozás és javaslattétel végett kiadta egy bizottságnak, melynek tagjai Dutkay Pál, Csekó Gábor, Fridi Gyula, Gröber Ferenc, Setét Sán­dor dr., Mélypataky Ignác és Nagy János dr. városi képviselők. Apróbb ügyek. A vágóhídi őrnek lakásához egy kamrát építenek. A református egyház- község a Barkóczy-féle telken, templom épí­tésére 4 évre kapott és már lejárófélben levő engedélyének meghosszabbítását kérte. A köz­gyűlés a kért kétévi halasztást megadta. A kiskorú Boma Lászlónak neveltetési pótlékát egy évre meghosszabbították. A városi hegy­őrök havi öt korona fizetés-javítást kértek. Nem adták meg, mert csak nem régiben ren­dezték a fizetésüket. A Hevesmegyei Takarék- pénztár uj épülete előtt, a Káptalan-utca ele­jén, park létesítésére engedélyt adtak. Dél elmúlt, mire a 10 illetőségi ügyre ke­rült a sor. Ezeket is elintézték és ezzel a köz­gyűlés véget ér.t Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, április hó 14-én, délelőtt 10 órakor rendes havi ülést tartott Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt, mely alkalommal a nagyobbrészt fölebbezési ügyek között a következő érdekesebb folyóügyeket is elintézte: Szomorú kilátások. A szokásos havi jelenté­sek során szomorú képet festett a gazdasági előadó vármegyénknek mezőgazdasági kilátá­sairól. Az áprilisi tél tönkre tett mindent! A márciusi szokatlanul meleg időjárás korán meg­indította a vegetációt és mikor azután faka- dásnak, sőt virágzásnak indult mindeu, április 3-ától beállott a hideg idő és 2—6° hidegben elfagyott minden. A lucerna-vetés teljesen tönkrement. A gyümölcsösökben és szőlőkben rettenetes a kár. A gabona-félék kelése is fo­gyatékos. Az általános gazdasági csapás a munkabérek alakulására is kedvezőtlen hatást gyakorol. A közigazgatási bizottság a szomorú jelentést — mit tehetne mást? — tudomásul vette. A Jövő havi ülés. A május havi ülés határ­idejét, mert a szokásos második hétfő pünkösd második ünnepére esik, május hó 5-ikére tűzte ki a bizottság. Fölebbezett gyalogjáró. Az egri Cifrakapu­utcai gyalogjárónak aszfalttal való kiépítését két érdekelt háztulajdonos fólebbezéssel tá­madta meg. Minthogy az érdekeltek túlnyomó többsége kívánja az aszfaltozást, a fölebbező- ket elutasították. A közúti zárószámadás. Az 1911—1912. évi törvényhatósági közúti zárószámadások meg­vizsgálására az alispán elnöklete alatt Borhy György, Dutkay Pál, Malatinszky György és Légmán Imre tagokból álló bizottságot kül­dötték ki. Panasz a telefon ellen. Az alispán többrend­beli panaszt terjesztett elő az egri telefon középpont ellen. Délelőtt folyamán, amikor pedig az összes hivatalok működnek, igen sok eset­ben nem kap a felhívó hatóság összeköttetést a vidékkel. Ha előjegyzésbe veszik is a jelent­kezést, legtöbbször ezt is elfelejtik. A veze­tékek kagylószerkezete tosz, a beszédet sok­szor alig hallani. Azután a kezelés körül is sok a hiba. Igen sűrűén megtörténik, hogy a beszélgető előfizetőket váratlanul szétkapcsol­ják és ha reklamálja az újabb összeköttetést, egyszerűen figyelembe sem veszik. Nagyon bosszantó dolog az is, hogy a beszélgetők közé idegen párbeszédek is belévegyülnek, ami szin­tén a telefon-kezelés felületességének szám­lájára irható. A közigazgatási bizottság elha­tározta, hogy átír a budapesti posta és távírda igazgatósághoz, és a panaszolt bajoknak a helyszínen való megvizsgálására külön meg­bízott kiküldé ét kéri. Ut-épités. A poroszló—sarudi utón építendő Laskó-híd versenytárgyalásának eredményeként, a beérkezett 5 ajánlat közül a Hevesmegyei Gyáripar Részvénytársaság és az Apc-vidéki Kőbánya Részvénytársaság együttes ajánlatát fogadta el a közigazgatási bizottság és 13,007 K 07 fillér előirányzattal a hid fölépítését el­rendelte. A törvényhatósági utakra szükséges tölgyfa kerék vetők szállítására Fischer Lajos ajánlatát, a vasbeton korlátok készítésére nézve pedig Reiner Soma és Pavl k Ágoston egri vállalkozók ajánlatát fogadták el és pedig úgy, hogy a szükséges mennyiség felét az egyik, felét pedig a másik vállalkozóra bízzák. A főgimnázium hangversenye és a föreáliskola dísztornája. A ciszt. r. rk. főgimnázium ifjúsági hangversenye alkalmából ismét megtöltötte Eger város elő­kelő közönsége ennek a régi és érdemes inté­zetnek tágas tornatermét. Összesereglettek az intézet barátai és tisztelői, hogy meghallgassák az ifjúsági Zenekör-nek immár harmadik hang­versenyét, melyet a kör fáradhatatlan vezető- elnöke, Braun Jácint tanár, nyitott meg rövid, tartalmas beszéddel. „Tudvalévő dolog, — mondotta megnyitó­jában — hogy a görög nép, ez a minden jóért, szépért és nemesért lelkesedő nemzet, mitoló­giájában kilenc istennői alakot honosított meg, kiket közönségesen múzsák neve alatt szok­tunk emlegetni. És csodálatos, hogy bár min­den szépművészet csak egy-egy múzsát kapott, a zenének három is jutott: Erato, Euterpe és Terpsichore. Csodálatosnak mondom, pedig nem az, mert hisz’ a zene az, mely minden népnél, ősidőktől fogva, kulturális, vallási, nemzetiségi és társadalmi életében a legfontosabb szerepet játssza. Ép’ azért a zene a görögöknél, akiktől aztán majd minden művelt nemzet átvette a muzsika nevet, minden szellemi és érzelmi ne­velést célzó művészetet jelent, ellentétben a gimnasztikával, mely a test nevelését vállalta magára. A szó szorosabb értelmében a zene, mint a hangok művészete, — mely jelentését a keresz­tény korszakban kapta, — előbbi jelentésének magvát megtartotta, ameuuyiben azt az ellen­állhatatlan, szivet és lelket meginditó hatalmat jelenti, mely korlátlanul uralkodik az emberi kedély felett és amelyben semmiféle más mű­vészet nem versenyezhetik vele. A zene lé­nyegét tehát ez a kifejezés „a hangok művészete“ jelzi s igy nem egyéb, mint a természetnek, jelenségeinek művésziesen alakított haugokkal való megjelenítése, amint általában a művészet sem egyéb, mint a természetnek, jelenségeinek és tárgyainak utánzása. Eredete a nyelvben gyökeredzik és pedig oly mélyen, hogy mig az ember a nyelvvel, annak kifejezéseivel, ezeknek hangzaiosságá- val, dallamosságával vesződött, — a zene nem tudott, hogy úgy mondjam, saját létének, ere­jének öntudatára ébredni. Innen magyarázható az a feltűnő tény, hogy ez a művészet, mely oly erővel, oly közvetetleuül hat az emberi szívre, csak utoljára tudott a fejlődés folya­mába jutni. De mikor azután egyszer meg­indult, akkor feitartózhatatlanul haladt a maga utján mindig szélesebb és szelesebb mederbeu, mig végre a remekművek egész özönével árasz­totta el az emberiséget. A zene birodalma igen nagy ; hiszen övé az egész hallható világ, amint a képzőművé­szeteké a látható. Amint a festőművészet vászonra veti a természetet, a víllámló eget, a napot, holdat és csillagokat, az erdős hegyeket, a veröfényes völgyeket, az árnyas patakot, a szélesmedrű folyót, a hullámzó tengert, a vá­rosokat, falvakat és magáuyos lakokat, az ás­vány-, növény-, állatországnak minden egyed- jét és végül magát a teremtés koronáját az embert, magányosan és tömegben ezer és ezer váltakozó alakban: úgy a zene hangokkal utá­nozza a villámot követő mennydörgést, az erdők, mezők és kertek madárdalolását, a fülemile c-attogását, a galamb búgását, a patak cso­bogását, a folyam zajongását, a tenger mor- molását, a szél zúgását és végül a zene tö­kélyét, az emberi hangot, a szenvedélyes ember haragos kitörésétől egészen a szerelmes párok lágy suttogásáig. Ha tehát a zene ily széles körre terjed

Next

/
Thumbnails
Contents