Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-12 / 30. szám

Blőíizetési árak: Egész évre— _ 10 korona. Fél évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség': Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =■ - = intézendők. ■■■ ■ : Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913, — 30, szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szombat, április 12. Erkölcsi bomlás. Eger, 1913. apr. 11-én. Tekintélyes toliból olvastuk nem­rég a következő sorokat: „A rendőri statisztika ijesztő módon mutatja be a degenerált, erkölcsileg gyenge ifjú nemzedék korai elzüllését.“ Sajnos, ez a megjegyzés általános érvényűnek tekinthető. Szerencsénk, hogy Egerre, mint iskola-városra nézve csak most és — még nagyobb sze­rencse! — csak kis részben alkalmaz- / ható. Értjük a jogakadémiai ifjúság egy (idegen középiskolákból ideverődött) töredékének sok kisebb-nagyobb bot­rányát, mely immár nemcsak a köz­véleményt foglalkoztatja suttogó, majd kiáltó panaszokkal, hanem az illető tanulók fölöttes hatóságait is, amennyi­ben éppen most folyik a legszigorúbb vizsgálat. Az események általánosan ismert volta fölment attól, hogy botrány-kró­nikát írjunk, de — mint az általános bomlás egy szomorú tünetével — okve- tetlenül foglalkoznunk kell. Főiskoláink munkájának eredmény­telensége jórészt a rosszul értelmezett szabadságban gyökerezik, amely szinte fölmenti a tanulókat attól, hogy az elő­adásokat látogassák. Köztudomású, hogy a jogásznak általában nagyon keveset kell tanulnia, hogy boldoguljon. És mig a mérnöki, gépészmérnöki, orvosi, ta­nári, papi pályára készülő ifjúság négy-öt éven át egész nap, sőt éjjel­nappal dolgozik, hogy diplomához jus­son: addig a jogász-éveket maga az ifjúság is, meg a közönség is sine curának tekinti. így az ifjúság — tisz­telet a kivételeknek — elszokik a mun­kától s a kötelességteljesítés érzelme is kivész a leikéből. A komoly munka hiánya helytelen, sőt tilos utakra tereli az érvényesülni akaró lelki erőket. És mennyi alkalom van, mely a léhaságra csábít! Mennyi tényező hat közre, hogy a romlás útjára tévedt ifjú ember meg is maradjon a rossz utón! Végül pedig mily kevés olyan eszköz­zel dolgoznak felsőiskoláink, melyek a hit-erkölcsi élet fenntartására, szilárdí- tására alkalmasak! Es mig a hitélet fejlesztését, a lelki élet megerősítését < törvényeink sem követelik a magasabb iskolákban: addig másrészt bizonyos, őt semmi tekintetben meg nem illető polgári jogokkal felruházott társadalmi tényezővé avatták, különösen a ráérő jogász-ifjúságot, amely pedig jobbára összetéveszti a szabadságot a szabados­sággal. Az egyetemi és főiskolai hall­gató büszkén mondja, hogy ő polgár, pedig tulajdonképen tanulóifju, akinek a polgár cím használatához és a tár­sadalmi életben a vele járó jogok gya­korlásához sem koránál, sem érettsé­génél fogva valódi joga nincs. Itt is beigazolódik a Lavalliére felfogása, aki a modern társadalmi bajokért a demok­ráciát okolja, mint amely a teljesen ki nem művelt elméknél, a felületes ité- letű embereknél az agynak bizonyos részegségét idézi elő s ez viszont a „mindent szabad/“ elvét hirdeti. Már maga a tétlenség, a komoly munka hiánya s a hit-erkölcsi élet mű­velésének mellőzése is elegendő lenne az erkölcsi bomláshoz, melyet csak siettet a ki nem érdemlett értékelésnek, az értéken felül való megbecsülésnek fennhéjázó tudata, amelyből a ferde életelv és felfogás, helytelen viselkedés és nyegle modor fakad. Ami jót végül ezek meghagynak a lélekben, azt a szabadossá vált sza­bad életben lerontja az alkohol, a kártya s más romboló hatású élvezet. A régi nagyság, a nagy nemzeti mult, a di­csőséges, önfeláldozó munka és a leg­szentebb eszmék hova-tovább több if­júnak ajakán lesznek hívságos szavak, üres frázisok, amelyeknek semmi kö­zük nincs az üres lélekkel, A régi elveket uj — mindent le­kicsinylő — életfelfogás, a becsületes munkát a léhaság, a nagy célokra való törekvést az élvezetvágy, az eszmékért való férfias küzdelmet a pénzért való tülekedés váltja fel. És igy romlik, így pusztul a nemzet legfőbb kincse: az ifjúság, melyre pedig egy-két évtized múlva a nemzet vezetésének nagy fel­adata vár. De hogy vezessen másokat az, aki maga is eltévelyedett ?! Hogy legyen példa az, akit el kell takarnunk, el kell távolítanunk a rosszra anélkül is hajlamos ifjúság elől?! Az egri eset csak egy nagyon kirívó példája az általános erkölcsi bom­lásnak, amelyet ad hoc intézkedéssel csak hátráltatni és csak itt lehet, de komolyan egyedül országos és általános felsöbbiskolai reform akadályozhat meg. Ennek a reformnak szigorúnak kell lennie; az alkotandó fegyelmi és rend­tartási szabályoknak ismét iskolát kell csinálniok az iskolából, a komoly munka és jellemképzés érdekében. Eger város közgyűlése. Eger város kép­viselőtestülete április hó 12-én (szombaton) délelőtt 10 órakor és esetleg folytatóan délután 3 órakor a város közháza nagytermében ren­des közgyűlést tart, melynek napirendre tűzött 53 tárgya közül kiemeljük a következőket: Évnegyedes jelentés. A 42,000 koronás kölcsön- alapról szerkesztett 1912. évi számadás és egyéb számadások. Polgármester előterjesztése az Eger- putnoki helyi érdekű vasút igazgatóságába há­rom igazgatósági tag választása iránt. A kö- vezetvám-bizottságnak előterjesztése a Deák Fe­renc utcai vámház eltávolítása tárgyában. A városi tanács jelentése Vavrik Gábor b. t. t. 200 koronás adománya ügyében. A hirdetési táblák szaporítása tárgyában bizottsági előter­jesztés és ezzel kapcsolatban a hirdetési jog bérlőjének erre vonatkozó ajánlata. A vágó­hídi duzzasztómű átépítése tárgyában megtar­tott versenytárgyalás eredménye. A fürdőügyi bizottság előterjesztése az érseki fürdő, uszoda, malom és melegvizi medence vételárának meg­állapítása tárgyában. A Korona épület melletti „Tornakert“ tulajdonjogának rendezése iránt Petravicb Antal v. képviselő által beadott in­dítvány tárgyalására kiküldött bizottság jelen­tése. A Fürdő-utcai, Baktai-uti és Cifrakapu- utcai járdák kiépítésének versenytárgyalás út­ján leendő vállalatba adása. Az egri érsekség telekfeldarabolási ügyében bizottsági javaslat. Káuitz Gyula városi képviselő indítványa a ser­tés és borjú-hetivásár áthelyezése iránt. A városi tanács előterjesztése a vágóhídi őr lakásának átalakítása iránt. A városi tanács előterjesztése a kertészeti bizottság újraalakítása tárgyában. Városi tanács előterjesztése a Sánci vízvezeték engedélyokiratának meghosszabbítása iránt. He­vesvármegye alispánjának rendelete a közdűlő utak felügyeletére egy előljárósági tag kikül­dése iránt. A városi tanács előterjesztése Militzer Gyulával a Színház bérlete ügyében kötendő szerződésre vonatkozóan. A városi tanács elő­terjesztése a munkásbázak céljaira vásárolt telkek értékesítése ügyében. Az egri reformá­tus egyházközség kérelme a templom felépítési idejének két évvel leendő meghosszabbítása iránt. Nagy János dr. városi képviselő szabály­rendelet-tervezete a szegényüay rendezéséről. A városi tanács előterjesztése a Hevesmegyei Takarékpénztár épülete előtt létesítendő park ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents