Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-05 / 28. szám
4 EGER. (28. sz.) 1913. április 5. Mi meg egy másik ilyen bűz-telepet ajánlunk a hatóság figyelmébe: a Lusztig-házat, mely a Dobó-utca és Mecset-tér sarkán (tehát a város kellő közepén) terjeszt irtózatos bűzt. Erről csak úgy lehet fogalma valakinek, ha meleg időben arra jár, amikor egypár száz friss állatbőr van felhalmozva a ház szűk udvarán, no meg egy-gy waggonra való rothadó csont. Ott már csakugyan elkelne egy kis „szagértői“ szemle, mert az a bűz már nem öli a bacillust, hanem — terjeszti. HÍREK. Eger, 1913. április 4-én. Tájékoztató. Április 4, 5, 7, 8. Sorozás Hevesen. „ 6. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Gyöngyösön. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Osányon. „ 9, 10. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. A fögimn. ifj. „Zenekör“ hangversenye. „ 12, 14, 15, 16, 17. Sorozás Gyöngyösön. (Járás). „ 13. A Hevesvármegyei Tűzoltó-Szövetség Választmányi ülése. „ 13. Áll. föreálisk. disztorna. „ 13, 14. Országos vásár Hevesen. „ 14. Közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja —~ Sírokon. . , 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Egri fűszolgabiró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi föszolg. tárgyalási napja Tarnamérán. „ 16. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 17, 18. Országos vásár Tiszafüreden. „ 18, 19. Szinielőadás az áll. polg. leányiskolában. „ 18, 19, 21, 22. Sorozás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Buzaszentelés. 27. Országos vásár Tiszanánán. „ 28, 29. Országos vásár Hatvanban. Lélekmüvelés és test-kultusz. — Tanulóifjúságunk a nyilvánosság előtt. — Az az uj, életre kiható, gyakorlatias irány, mely a tanuló-ifjuság szellemi és testi erőinek fejlesztésénél a lélek-művelés és a test-kultusz nevelési elveit modern és praktikus alapokra fektette, gyökeresen átalakította a mi két illusztris középiskolánknak : a kát. főgimnáziumnak és állami fóreáliskolának belső életét is. A lélek-művelés, már évek óta, nem kizáróan csak könyvekből és száraz katedrái magyarázatok által történik, hanem az ismereteket közvetetlen szemlélődéssel és tapasztalatokkal bővítik a tanulmányi kirándulások által; az ébredő lelkierőket a művészet bevomondja: „A szinházból jövök. Itt ülök asztalomnál pontban este 11 órakor. Eltelve- a rendkívüli sikerültén megoldott thema hangulatától, üdvözlöm Önt, kedves Tanár ur, akit bár személyesen nem ismerek, de művei nyomán régen becsülök . . .“ Majd igy jellemzi a darab és előadás hatását: „. . . Nagy és előkelő figyelem, sokszor feltörő taps. Mélységes csend és mosolygó arcok jelezték, hogy a közönség belsőleg érti és érzi a darab tendenciáját . . .“ Ilyen sikere volt a Madarász Flóris dr. darabjának több előkelő vidéki városban, ahol csak adták. És a Hajótörést bizonyára adták volna Budapesten is, ha a szerző Browningot nyom a főszereplő kezébe s egy öngyilkos durranással végződik a darab, nem pedig úgy, hogy az aposztafa pap visszatér elhagyott hivatásához. Hja, a pesti erkölcs, a pesti sajtó csak igy gondolja reparálhatónak a megsértett világrendet. Aki máskép, aki helyesebben akarja — és pláne vidékről akarja! — az „írástudatlan.“ A pesti újságok és céhbeli írók elfelejtik, hogy a Parnasszuson is váltakozott a nappal és éjjel, ott is volt a fényesség mellett szürkület, alkony, vagy éppen sötétség . . . Sapienti sat. ( ) násával: a rajz, festészet, zene, műének, iro- dalmi-kisérletezések és szónoki előadások kultiválásával finomítják. A test-kultuszát pedig részint a már említett tanulmányi kirándulások, részint a játék-sportok, a céllövés és az izomerősítés szempontjából teljesen átalakított tornatanítás ápolják. A lélekmüvelés és test-kultusz fejlődési fokának megállapítására szolgálnak az időn- kint bemutatott nyilvános előadások, amelyeken a tanulóifjúság a nagy közönség előtt számol be szellemi képességeinek és testi ügyességének előrehaladásáról. Ezúttal két ilyen nyilvános előadás időpontját és programmját jelentjük olvasóinknak. Egyik a lélekmüvelés, a másik a testkultusz körébe vág. Az egri kát. főgimnázium ifjúságának „Zenekör“-e ugyanis hangversenyt rendez, az állami főreáliskola ifjúsága pedig disztornát tart. A részletes programm a következő: Ifjúsági hangverseny a főgimnáziumban. A ciszterci rend egri kát. főgimnáziumában szombaton, április 12-én ifjúsági hangverseny lesz a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd. Mondja Braun Jácint tanár, elnök. 2. Kéler B.: Vigjá- téknyitány II. 3. E. Waldteufel: Invitation á la Gavotte. 4. Bériot: Violin concert No. 1. Hegedűn játssza Kalovits Endre VII. o. t., zongorán kiséri Kaiovits fíáfaei VIII. o. t. 5. Lehár F.: Éva-keringő. 6. Magyar nóták. 7. Schubert: H-moll szimfónia. I. rész (Allegro moderato). 8. E. Grieg: Sonata, Op. 13. Hegedűn játssza Szeitz László VII. o. t., zongorán kiséri Zsasskovszky József VII. o. t. 9. Flotow: Részlet a Stradella operából. 10. The Stars and Stripes Forewer: Induló. (A 2, 3, 5, 7, 9 és 10. zenekari számokat Zoltán Alajos karmester vezényli.) A hangverseny délután fél 5 órakor kezdődik, melyre a jegyek előre válthatók Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében és az előadás előtt a pénztárnál. Helyárak: az első tíz sorban 2 K, a többi sorban 1 K. Disztorna az egri m. kir. áll. föreállskolában. Fóreáliskolánk idei nyilvános dísztorna-ün- nepélyét, mint az igazgatóságtól értesültünk, április hó 13-án (vasárnap) d. u. 5 órakor tartja meg az intézet tornatermében. Az érdekesnek ígérkező műsor-számok a következők: I. Fölvonulás zenére. II. Svéd tagszabad-gya- korlatok III. Csap; ttornázás: a) 1-ső csapat: rugódeszka-bakugrás b) 2. csapat: lóugrások c) 3. csapat: rohamdeszka. IV. Játék V. Versenyek: a) V.osztály: rúdmászás b) VI. oszt. magasugrás gyürühintával c) VII—VIII. oszt. atlétikai főversenye (helyből magasugrás — súlyemelés, összetett verseny) d) VII—VIII. oszt. tornászati főversenye (korlát-, nyújtó, lóugrás) VI. Minta - csapat ugróasztalon VII. Díjak kiosztása VIII. Elvonulás zenére. _ A dísztorna ünnepi színezetét nagyon emeli majd a díszfelvonulás és az is, hogy az egyes gyakorlatok zenekisérettel történnek. Az ünnepélyre szóló belépőjegyek ára személyenkint 1 korona és a Bauer H. cégnél válthatók. Egyházmegyei hírek. Szmrecsányi Lajos egri érsek a kedden fölszentelt uj áldozópapok közül Andrássy László érseki irodai aktuáriust Harsányba, Egyedi Lászlót pedig Diósgyőrbe nevezte ki káplánokká. Turtsányi Ambrus ujmisés a bécsi Augusztineumba megy és folytatja megkezdett tanulmányait. Ezzel kapcsolatban jelentjük, hogy Tóth Gyula keresztespüspökii káplán Bodonyba, Virág József bodonyi káplán ppdig Keresztespüspökibe helyeztetett át hasonló minőségben. A zománcozásról. Érdekes és szemléltető előadást tartott szerdán délután P. Veiics László a papnevelő-intézetben. Az egyházművészeti emlékek gyűjtésének ez az apostolkodó tudósa részletesen ismertette a zománc-anyag készítés- módját, azután a rekeszes zománcozásnak három fajtáját (csiszolt, csavart sodronyos és átlátszó); ezután a könnyebb előállítású árkolt zománcozásról beszélt s külön tárgyalta a fajtáit (bevésett képek, majd bevésett kontúrok s végül domborított vésésen felhordott átlátszó zománcozás). A reneszánsz-kor két- és többszínű festett zománcozása után végül a megvésett figurák zománc-festését ismertette. Mindenütt érdekes műtárgyakkal, képekkel szemléltetett s minden kor és műfaj legnevezetesebb alkotásait részletesen megismertette. Az előadásokat Demkó György dr. rektor-kanonok köszönte meg Veiics Lászlónak, akit hálás hallgatósága lelkesen megtapsolt. Veiics László, a tudós műgyűjtő, ki vándor-előadásaival végtelen nagy szolgálatot tesz egyházművészetünknek és a magyar mű- történelemnek, csütörtökön utazott el Egerből, ahol Csekó Gábor prépost-kanonok vendége volt. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Stephanovszky Ernő Eger város nyug. rendőral- kapitánya és utótb városi képviselője április hó 1-én, életének 51-ik évében Budapesten, ahol halálos betegségére orvoslást keresett, hirtelen elhunyt. Temetése április hó 3-án délután 3 órakor ment végbe Budapesten a farkasvölgyi temetőben. A tündérujjak. Az egri állami polgári leányiskolában erősen folyik a készülődés az április 18-án és 19-én tartandó szinielőadásra. Az érdeklődés is egyre fokozódik. A Csongor és Tünde látványos tündérrege szerepein, az énekszámokon és a pompás táncokon most végzik az utolsó simításokat. A dekoráció már elkészült és a stilszerü kosztümökből a tündérek és manók ruhái és készen vannak. Csupán az ízléses dísz-magyar öltözeteken dolgoznak még a szereplő kis leányok — mamái és egyéb érdeklődő úri nők, akiknek tündérujjai alól egymásután kerülnek ki a szebbnél-szebb színpadi toalettek. Mert a ruha-kellékeket, költségkimi- lés végett, házilag állítják elő a polgári leányiskolában, ahol most igen mozgalmas az élet és sok az előkelő — önkéntes-varrónő. Tűz az Egeden. Ma délután 3 óra tájtól kezdve veszedelmes erdő-tűz pusztított az Egeden. A nagyt-rületre kiterjedő tűznek igen sok nézője akadt, akik a várból kisérték figyelemmel a tűz terjedését. Szerencsére a kivonult honvédlegénységnek sikerült lokalizálni a tüzet. Ösztöndíj kereskedők részére. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara élte-íti az érdekelteket, hogy a kereskedelemügyi m kir. miniszter az „Erzsébet királyné“ ösztöndíjalap 1913. évben kiosztandó kamataiból 8 darab, egyen kiút 2500 K értékű ösztöndíjra pályázatot hirdet. Pályázhatnak fiatal kereskedők, kik kereskedelmi akadémiai tana mányuk elvégzése után legalább 3 évig gyakorlati kereskedelmi téren működtek s e mellett igazolják, hogy a tanulmányozandó terület nyelvviszonyaiban jártasak. A folyamodó az ösztöndíj elnyerése esetén köteles valamely jelentékenyebb külföldi városban vagy kikötőben, mely nagy tengerentúli kivitellel b'r. legalább egy évet tölteni. Közelebbi feltételek a miskolci Kereskedelmi és Iparkamaránál tudhatok meg.
