Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-06 / 19. szám
2 EGER. (19. sz.) 1912. március 6. mindig következetes cselekvéseit szaporítja. Hatalmas ura a szónak, de nagy embere a tetteknek. . . Mintha csak megelevenednék személyében az a kép, amelyet ő rajzolt mesteréről: „ ... Átható tekintete menten fölismeri az igaz utat, melyre habozás nélkül rálép és rajta tántoríthatatlanul megáll, nem engedve hatalmat maga fölött az uralkodó áramlatok kedvezéseinek, vagy üldözéseinek s az ezeket nyomon követő fénynek, "vagy méltatlan homálynak. . .“ ... Aki magasan áll az emberek fölött akár születésénél, akár állásánál, akár egyéniségénél — akár együttesen mindezeknél — fogva, azt sokan látják. Mivel pedig a legtöbben csak távolról és igy nem jól látják: nem is alkothatnak róla helyes Ítéletet. Ámde ki hajlandó bevallani azt, hogy nem tud Ítélni? ítélni ezért mindenki tud, illetve akar s ennek eredménye: a helytelen bírálat, az igazságtalan Ítélet. Az ilyen emberek a saját kicsiny mértékűket alkalmazzák a nagyokra is; a maguk homályos leikébe néznek, és mert ott nem találnak fényt, letagadják azt is, ami a máséban van. Ez az oka annak, hogy a Szmre- csányi Lajos koadjutori kinevezése nem kelt osztatlan örömet. Ámde vajmi keveset érne vezető, fontos és felelősséggel teljes állásban az, akinek jöttén mindenki örül! Az erős, a határozott, a cselekvő egyéniségeknek mindig voltak és lesznek elleneseik, mert sokan nem tudják, vagy nem akarják megérteni. És csodálatos, különösen azok az ellenségei, akik leginkább érezték már az ő jótéteményeit. A jók, az igazak, az erősek, a munkásak azonban örömmel zengik jöttére az „Ecce, sacerdos magnus“-t,. .. bár ismert szerénységénél fogva a leghatározottabban kifejezett óhajtása az, hogy őt ebből az alkalomból — egyáltalán ne ünnepeljék. * Szmrecsányi Lajos életrajzi adatai. Szmrecsányi Lajos 1851. april 26-án született Sárosmegyében, Daróczon, régi magyar nemesi családból. Atyja Szmrecsányi Jenő, anyja báró Berzeviczy Mária, báró Berzeviczy Yinczének, a Magy, Tudományos Akadémia tagjának s a kassai magyar színház alapítójának leánya volt, kinek kiváló nemes ízlése és művészet- szeretete családi hagyományként szállott át tizenhat gyermekére. A nagyszámú családból többen elhaltak már. Legutóbb Szmrecsányi Pált, a jólelkű nagyváradi püspököt temették el a családi sírboltba Daróczon, hol édesanyjuk halálának évforduló napján, most is, minden évben összejönnek a testvérek: László, aki udvari tanácsos és kir. közjegyző Kassán, János, zemplénvékei földbirtokos, Jenő, a közigazgatási bíróság nyug. tanácselnöke, Lajos, az egri segédpüspök és Miklós, nyug. miniszteri tanácsos. A daróczi ősi kúriából, a családi nevelés ritkabecsű kincseivel, előbb Debre- czenbe, majd Eperjesre került Szmrecsányi Lajos az elemi iskolák végzésére, úgyszintén Eperjesen járta a gimnázium hat osztályát, mig 1867-ben az egri papnevelő- intézetben magára nem öltötte a mindig dicsőséggel hordozott egyházi ruhát. A hit- tudományi tanfolyam elvégzése után, 1873. aug. 28-án, Lévay Sándor segédpüspök felszentelő keze által lett áldozópappá. A hevesmegyei Kápolna községben kezdte meg kápláni működését, honnan 1876. júliusában Miskolczra helyezte át főpásztora. Itt előbb mint káplán, később pedig mint plebánoshelyettes rendkívül sokat lendített a plébánia ügyein. Leginkább a miskolczi róm. kát. hitközség önkormányzatának megalkotása által tette nevét a miskolcziak előtt emlékezetessé. E minőségben érte a kitüntetés, hogy főpásztora, Samassa József dr. egri érsek, ki akkoriban éppen Mis- kolczon is bérmált, 1882-ben udvarába hívta, szertartójává és főszentszéke aljegyzőjévé nevezte ki a finomlelkű, tevékeny és tehetséges fiatal papot. Ez időtől, tehát éppen harminc év óta, a bölcs, a kritikai szellemű, a sokaktól zárkózottnak, sőt ridegnek ismert Samassa József és a gyön- gédlelkületü, a megnyerőén kedves, a melegszívű Szmrecsányi Lajos, az atyai szeretetnek és fiúi hűségnek széttéphetetlen kö- telékei közt, úgyszól vánnapról-napra közösen viselték az egyházmegye kormányzatának terheit s a mindennapi életnek örömeit és bajait. 1891-ben titkárrá lépett elő Samassa érseknek bel- és külföldi útjaiban elválhatatlan kisérője, 1893-ban kanonoki címet nyert, s ehhez hat év után kanonoki javadalmat. Rá egy évre a Pécs melletti, Szentháromságról nevezett címzetes apátságot kapta, 1901-ben érseki irodaigazgató lett, 1904-ben oldalkanonok, Párvy Sándor dr., volt egri segédpüspöknek, a szepesi egyházmegye élére távozása után pedig 1905-ben magydói címre fölszentelt egri segédpüspök. Az egri főkáptalanban az éneklő kanonoki stallumot tölti be s mint ilyen, a főkáptalani alapítványok k zelő gondnoka. Egyébként pedig nemcsak az egyházmegye alsó papságának, hanem úgy a főkáptalan tagjainak, m;nt a városi és vármegyei, sőt szélesebb köröknek tiszteletét is páratlan mértékben bírja. A nép-parlamentért. Eger, 1912. márc. 5. A szociáldemokrata párt országos szervezete félnapos sztrájkot mondott ki a tegnapi napra. Plakátokon hirdette országszerte, hogy „öntudatos munkás“ március negyedikén ne dolgozzék délig. Kimondotta egyúttal, hogy használja föl ezt a félnapot minden szervezet a választójogért való tüntetésre. Ezért nem Az „EGER“ tárcája. Az egri ciszt. konvent és gimnázium*) Irta Békefi Bemig dr. Eget', mint a Szent István király által alapított püspökségek egyike, hazánk északkeleti részén már hatszáz éven át vezette a keresztény művelődés munkáját, midőn a török 1596-ban beletelepült. Kilencvenegy évig nyögte a török jármát; de Buda felszabadítása után Egernek is ütött a megváltás órája. 1687-ben kivonult belőle a török; s ezzel újra megindult a kereszténység hazafias munkája. Széchenyi György, Esztergom nagynevű prímása, érseki székhelyén, továbbá Budán, Győrött és Kőszegen gyors egymásutánban rakja le egy-egy új gimnázium alapjait. Nagy lelkét a kegyelet is megihlette. Széchényben született és Gyöngyösön nevelkedett. A gyer*) A kiyáltBágoa ciszterci rend zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített apátságainak 1911 -12. évi Névtárából adjuk ezt a fejezetet, mely fSbb vonásokban ismerteti ennek a nagyfontosságu és elévülhetetlen érdemű közművelődési intézményünknek történetét. mekkor örömeit és az ifjú évek emlékeit a férfiú hazafias áldozata koronázta meg, midőn szülőföldje és nevelő-helye közelében, Egerben, 1689-ben gimnáziumot alapított a magyar ifjúság kiművelésére. 60.000 rajnai forinttal a magyar kir. kamarától kiváltja a schavniki ciszterci apátságot és ennek birtokait és jövedelmeit leköti a Jézus-társaság kezére adott egri gimnázium részére. I. Lipót király meg 1696. julius 23-án a rendház (collegium), a gimnázium és a templom részére telket, továbbá a város falain kívül egy kertet és majornak ®való helyet, három szántóföldet és négy szőlőt adományoz. A jezsuiták, Borgia Szent Ferenc tiszteletére avatott, szép templomuk és rendházuk alapkövét 1700. julius 31-én, a gimnáziumét meg 1750. június 1-én tették le. A templom a belső fölszerelés nélkül 1743-ban, a rendház 1749-ben, a gimnázium meg 1754-ben készült el. Telekessy István egri püspök a templomnak 2000 frtot adott át oly kikötéssel, hogy ezen gyógyszertárt kell alapítani, amelynek jövedelmét a templomra fordítják. Barkóczy ' Ferenc gróf egri püspök meg, már mint Magyarország prímása, 1761-ben egy 14.000 négyszögöl nagyságú kertet (a mai majorkert) ajándékozott a Jézus-társaság egri kollégiumának. A Jézus-társaság tagjai az egri gimnáziumban nem egészen egy századig nevelték és oktatták a magyar ifjúságot, mert XIV. Kelemen pápa 1773. július 21-én „Dominus ac Redemptor“ kezdetű brevejével a jezsuita rendet eltörölte. A m. kir. helytartótanács szerette volna, ha az eltörölt Jézus-társaság tagjai egyelőre még megmaradnak gimnáziumi tanszékeiken, mig helyökre új erőket lehet állítani. A jezsuiták azonban kijelentették, hogy eltö- röltetésük után nem tanítanak tovább. Midőn Eger jeles püspöke, Esterházy Károly gróf, látta, hogy a jezsuiták félrevonulásával az egri gimnázium ifjúsága tanárok nélkül marad, egyházmegyéjének hat papját nevezi ki három évre tanárokul, élükön Stanczel József igazgatóval. A m. kir. helytartótanács kívánságára a püspök papjait még két évig hagyta meg a gimnáziumnál, melynek igazgatója 1776- ban Hegyi József lett.
