Eger - hetente kétszer, 1912

1912-01-06 / 2. szám

1912. január 6. EGER. (2. 8Z.) 3 a többi segítő- és mentő-akció is, csak úgy lesz igazán áldás az általános elszegényedésben sínylődő kisemberekre nézve, ha az állam, a hatóságok és a társadalom egyetértve, egysé­ges szellemben és ami a fő, tervszerűen hajt­ják végre a szociális segítőmunkát. Máskülön­ben csak szépségflastrom lesz az egész, amely- lyel csak befedik, de nem gyógyítják a bajokat. A hét. Újévi szerencsekivánat. Egyik egri kémény­seprő segédei a betfiszerint itt következő versezetet hordták újévkor: Amint tavaly, úgy ma is jövök e házba hozni örömöt, őszinte vigalommal önnek kívánni az új esztendőt. Szerencsés vagyok igazán ám, hogy boldogságban látom önt, azt mindig hallani akarnám, e boldogság hogy nem csökkent. Kívánom is, hogy lépéseit teljes siker koronázza és minden legszebb reményeit hogy jó Isten meg ne rázza. Egészség, áldása Istennek hogy lagjék mindenkor önben, azt akarom kívánni önnek ám minden új esztendőben. A becses zöngemény alatt kép volt, mely ennek az újévi üdvözlőnek kézbesítését ábrá­zolja. A fiatal urhölgy derült arccal olvassa az üdvözlő verset. És nem csodálkozunk azon, hogy mosolyog, mert ki ne mosolyogna az ilyen versen. * Megérkezett a tél. Kissé késett ugyan, de azután annál energikusabban lépett föl e héten. Egyik-n ásik nap 8—10 fokos Réaumur is volt a 0 alatt. Igaz viszont, hogy tegnap már ismét fel­szökkent a hőmérő kéneső-oszlopa és egész nap olvadt, egész este esett az eső. De nemcsak tegnap esett, hanem ma is esik. * Uj rendőri bíráskodás. Esett a hó és nem mindenütt söpörték a gyalogjárókat. (Helyeseb­ben azt kellene írnunk : alig söpörték valahol.) A rend éber őre bemegy egyik-másik házhoz — mert nem mindenüvé megy be, ahol havas I a gyalogjáró — és zord tekintettel kérdi a cselédtől. hoary ki a ház tulajdonosa. Mikor megmondják neki, csak ennyit mond nagy komolyan: — No, majd elhegedűlöm a nótáját. íme, a kevés szóval és határozott formá­ban kifejezett ítélet, melyet hamarosan írásban is megkap a háztulajdonos, akinek 5 koroná­jába kerül a figyelmetlenség. Persze nem kell azt gondolni, hogy a büntetésnek foganatja is lenne. Dehogy! Az öt koronát leszúrja egy pár rajtakapott és elítélt házigazda, de a legtöbb ház előtt ott volt és ott maradt a jéggé fagyott h', amelyen a sze­rencsétlen járókelők turista-gyakorlatokat vé­geznek és erősen veszélyeztetik a nyakuk, vagy legalább is a lábuk épségét. Legérdekesebb pedig ebben a dologban az, hogy a város jár elől rossz példával, mert a tulaj­donában levő épületek előtt legtöbbnyire ilyen nyaktörő volt a gyalogjáró. Ezenkívül az ut­cák végén lévő összekötő gyalogjárókat, a hidak gyalogjáróit bizony nem tisztították a hótól, legfeljebb csak kivételesen. * Semmi sem tarthat örökké. A város épületeit emlegetvén, eszünkbe jut, hogy a régi törvény­szék épületét a nyáron restaurálták igen nagy költséggel és a csatornája vagy 8—10 helyen csurog. A hóié nyakába csepeg a járókelőknek az egész épület hosszában. Az aszfalt-gyalogút alig járható, mert ráfagy a lecsepegő víz. Persze, persze: csak nem tarthat örökké a most újított csatorna sem! A katolikus sajtó értéke és a támogatás mérve circulus vitiosusba került. A közönség azt mondja a katolikus sajtónak: légy jobb, majd jobban támogatlak; a sajtó pedig igy szól a közönséghez: támogass nagyobb mértékben, akkor lesz erőm, hogy jobbá legyek. Szerintünk legjobb, ha mindkét tényező közös és kölcsönös jóakarattal közeledik egymáshoz és karöltve halad a nagy, nemes cél felé. A katolikus sajtónak a hivek harcos seregére, nem pedig betegápoló csapatra van szüksége, A Jó sajtó, különösen a katolikus sajtó, keveset kér: csak annyit, hogy minden hive még egy hivet szerezzen az ügynek. Ha minden előfizető csak egy uj előfizetőt szerez is évenkint, hamarosan nyert ügyünk lesz. értékű a semmivel, nem hoz veszedelmet, föl­téve, hogy testüuket egyébként eléggé gon­doztuk és szeszivással le nem gyöngítettük. A tisztaság eredményesen óvó hatását iga­zolták azok a tudományos kutatások is, ame­lyeket Früberger Upszajában végzett. Tüdőba­josok ruháin kereste a gümőbacillust és 11 eset közül háromban meg is találta, 8 esetben azonban nem. Csak azoknak a betegeknek a ruháin lehetett a ragályt kimutatni, akik tisz­tátalanul viselkedtek, a köpésükkel vigyázat­lanul bántak, azt elszórták és vele kezüket is (a szájhoz nyúlkálás által és teleköpdösött zseb­kendőhöz nyúlás útján) beszennyezték. Durva fertőzések, súlyos tisztátalanság, a köpés elszórása padlóra, tárgyakra, természe­tesen nagy veszedelembe sodorják az embert és a gümőkór iránt fogékony állatot egyaránt. Egy francia tüdőbeteg-gyógyintézet (D’Angi- court) orvosa, Kuss dr., kísérletekkel is bebi­zonyította, minő veszedelmes a padlóra, sző­nyegre jutott köpés, ha ott beszárad, utóbb elporlik és a száraz söpréssel a levegőbe ve­rődik. Azok a tengeri malacok, amelyek a söp­réskor fölszálló fertőzött porral telt levegőt ilyen köpéssel beszennyezett zárkában beszív­ták, tömegesen pusztultak el tuberkulózisban. Egy kiváló berlini orvos-búvár, Wolff Eisner- pedig a legtermészetesebb körülmények között bizonyította be ezt a veszedelmet. Egy tisztá­talanul viselkedő, szerte köpködő, tehát köpő­edényt nem használó tüdőbajos ember lakásába helyezett el 14 napra tengeri malacokat. Hó­napok múltával elhullottak ezek az állatok gümőkórban, amely a tüdőkön kívül a mell­kasbeli mirigyeket, sőt a májat és a lépet, is megtámadta. De ha ez apró, enyhe ragályozás, ami a tiszta viselkedés mellett is megtörténhet, tüdő- bajos emberek közelében, nem ártalmas; a durva fertőzés ellen pedig a köpésnek edénybe gyűjtésével, gyakori kézmosással és száraz söp­rés helyett nedves padlófeltörléssel, tehát egy­szerű tisztasággal védekezni lehet, akkor két­ségtelen, hogy az emberiség küzdelme a nagy népbetegség ellen egy csöppet sem reménytelen és tudományos alapon mondhatjuk ki, hogy semmiféle csüggedésre nincsen ok!\ Okolicsányi-Kuthy D. dr. HÍREK. Eger, 1912. január 5-én. Tájékoztató. Január 6. Vizkereszt. „ 6. Az Egri Kaszinó közgyűlése. „ 7. Farsang kezdete. „ 7—18. Behatások a jogakadómián. „ 7. Az Építőiparosok Szövetségének közgyűlése. „ 8. A közigazgatási bizottság ülése. „ 8—9. Országos vásár Egerben. „ 14. A Kér. Iparoskor közgyűlése. „ 14. A Kát. Legényegylet táncestélye. „ 14. Ismeretterj. előadás a főreáliskolában. „ 15. Országos vásár Yerpeléten. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Eger város közgyűlése. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 21—22. Országos vásár Hevesen. „ 21. Ismeretterj. előadás a főreáliskolában. „ 28—29. Országos vásár Gyöngyösön. A foreáliskolai szabadliceum. Állami főreáliskolánk tanári kara, mint már évek óta, most is lefoglalja farsang vasár­nap-délutánjait, hogy egy-egy kellemesen telő óra keretében terjessze a magasabb ismerete­ket, népszerűsítse a tudományt. A változatosnak Ígérkező előadás-sorozatot január hónap 14-étől—február 18-ig öt délután tartják a következő sorrendben: Január 14-én Klauber Frigyes: „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar.“ Január 21-én Takács Andor: „Képek a régi magyar irodalomból.“ Február 4-én Dengl János dr.: „Ráfael madonnái.“ (Vetített képekkel.) Február 11-én Schiff Péter dr.: „New- York, az Uj-világ metropolisa.“ (Vetített ké­pekkel.) Február 18-án Tóth Gyula: „A tájképfes­tészetről.“ (Vetített képekkel.) Az előadások a főreáliskola tornatermében lesznek és pontosan délután 4 órakor kez­dődnek. A belépőjegy ára mind az öt előadásra egy korona. Belépőjegyek a főreáliskola igaz­gatóságánál, valamint Szolcsáuyi Gyula könyv­kereskedésében és Bauer H. cégnél kaphatók. A tanári testület az ismeretterjesztő elő­adások tiszta jövedelmét az intézeti szegény tanulók segélyezésére fordítja. Nincs kétségünk az iránt, hogy amily szí­vesen szolgálja közművelődésünket az állami főreáliskola érdemes tanári testületé az iskolán kívüli oktatással, éppen oly örömmel használja föl az alkalmat közönségünk s a figyelmet hasonló figyelemmel s általános és állandó ér­deklődéssel, vagyis ez előadások tömeges láto­gatásával viszonozza. A zirci apát, Békefi Rémig dr., már megvált egyetemi katedrájától és székhelyére, Zircre, költözött. Békefi Rémig dr. apáttá benedikálása különben most lesz Vizkereszt napján a vesz­prémi székesegyházban. A szertartást Hornig Károly báró, veszprémi püspök végzi. Hivata­losan vesznek részt a benedikáláson Demko György dr. prépost-kanonok, mint tanú és Kassuba Domokos egri perjel,tankerületié.főigaz­gató. Bartalos Gyula dr. tb. kanonok szerdán (3-án) mondotta el Szent Péter oltáránál a káp­talani sekrestyében, aranymiséjét %11 órakor és pedig ismert szerénységével a legnagyobb csendben. Megható volt, midőn áldozatát az egek Urának bemutatta, s megindította a szi­vet, midőn Könyezve emelte áldásra reszkető kezét. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Kállay Miklós ügyvédjelöltet közigazgatási gyakor­nokká nevezte ki és szolgálattételre a vár­megyei központba osztotta be.

Next

/
Thumbnails
Contents