Eger - hetente kétszer, 1912

1912-12-21 / 102. szám

1912. december 21.

Irodalom.

Az ipar haladásának irányai. Az Egri Iparoskor megnyitó díszközgyűlésén, tudvalévőén, Kertész Ignác egri izr. tanító, a Kör titkára tartotta az ünnepi beszédet, mely most füzet alakjában is megjelent. A beszéd az Egri Iparoskor működésének programmjät tartalmazza, hogy t. i. nem foglalkozik vallási és politikai kérdésekkel, hanem ehelyett hat- ványozottabb mértékben „a társadalmi mozgalmakat előidéző győzelemhez, vagy bukáshoz vezető okok“, és gazdasági kérdések fejtegetésével igyekezik tagjainak általános, de különösen szaktudását gyarapítani. A kis füzet, mint a Kör megnyitásának emléke és mint a Kör működésének irányt jelző programmja, kétségkívül érdekes relikvia; azonban miért kapta éppen ezt a címet: Az ipar haladásának irányai? Az Egri Iparoskor programmja — bár, miut minden ipari egyesület, ez is a parlagon heverő társadalmi erők tömörítésén és az iparosság gazdasági és kulturális fejlődésén fáradozik: — talán mégsem az ipar haladásának irányait jelöli ?

Biri néni meséi. Huszonkilenc apró versike jelent meg a karácsonyi könyvpiacon csinos füzetben összegyűjtve és Harsányi Gyulának 23 rajzával díszítve. A versikéket Biri néni (Bartha Béláné Párizsa Borbála jászberényi állami tanitónö) meséli a gyermek-világnak csengőbongó rímekben, oktatva őket a jóra, amint ez már az olyan jó tanítónőhöz illik, aki lantot is penget a kicsinyek örömére. Nem nagyobbsza- básu költői remekekről esik itt szó, csak jóízű, gyermekeknek tetsző verses-apróságokról, amelyeken itt-ott a morál komoly intőszózata, itt-ott a humor derűje csillan át. Bennünket a Biri néni meséi azért is érdekelnek, mert a mesemondó egri születésű tanítónő, a még mindig jóemlékben élő Párizsa János egri líceumi róm. kát. tanító leánya. A kis verseskötet karácsonyi vagy újévi ajándéknak igen alkalmas. Ára (a mellékelendő 20 fillér portón kivül) 40 fillér, a kötött példányé 2 korona. Minden tíz példányra egyet ingyen küld a szerző, akinél a müvecske megrendelhető^

A Divat Szalon legújabb száma érkezett hozzánk s mi csak szolgálatot teszünk olvasóinknak, amikor e céljának oly teljesen megfelelő asszony-újságot figyelmükbe ajánljuk. Nehéz időket élünk, még nehezebbtől félünk s ilyenkor mindenkinek szüksége van egy ilyen hű barátra, amely minden tudnivalóra megtanít; kenyérkeresethez vezet és nemes szórakozással könnyít a bizonytalanság és csügge- dés percein. Csodálatos újság ez. Színes divatképek között érkezik hozzánk; úgy véljük: csak a legújabb divat csodáit ismerjük meg. Mohón nyúlunk utána — hiszen, ki ne érdeklődnék a divat s a szép öltözködés iránt! — És mikor az olvasás végére érünk, azt tapasztaljuk, hogy nem a luxus táplálására kaptunk kedvet, hanem egy egész sereg olyan tudnivalót nyertünk, amellyel a luxus ellen kezdve, mégis mindig elegánsan öltözhetünk, a viselkedésünk minden vonalon korrekt lesz, értünk a háztartás ezerféle ágazó fortélyához és sok olyan iparművészeti gazdasági dolgot tanultunk meg, amellyel e nehéz időkben könnyíthetünk nemcsak kedves szórakozással e nehéz percekben, de könnyíthetünk a megélhetés gondjain is. A Divat Szalonban természetesen válogatott szép- irodalom, sőt gyermek-újság is van s igy, aki erre a lapra három korona ötven fillérért egy negyedévre előfizet, kap: egy dustartaimu divatlapot, egy tökéletes kézimunka-ujságot, a hasznos, szükséges ismeretek egész tárházát, egy teljes szépirodalmi lapot, egy kedves gyermek- újságot és az ingyen mellékletek, szabásnak egész halmazát. Mulatványszámot küld a Divat Szalon kiadóhivatala Budapest IV., Eskü-ut 5.

EGER. (102. sz.)

Legrégibb, legelőkelőbb márka

Gróf KEGLEVICH ISTVÁN utódai

COGNAC

B'ULCladíIbfc.

A legbiztosabb szer

influenza ~fäf

és fertőző betegségek ellen.

Iskolaügy.

A nem-állami tanítók fizetésügye.

Az 1913. évi állami költségvetés tárgyalásánál nyomatékosan szólalt fel Giesswein Sándor a hitvallásos iskolák tanítóinak fizetés-ügyében. Rámutatott arra az anomáliára, mely az iskola jellege szerint különbséget tesz tanító és tanító között; egyúttal pedig sürgette a tanítói fizetések egyenlősítését.

Zichy János gróf záróbeszéde — a képviselőháznak dec. 13-diki ülésében — kiterjeszkedett erre a kérdésre s az „Országgyűlési Napló“ szerint a következőket mondotta e tárgyra vonatkozóan:

„Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Ama tetemes emelkedés, melyet tárczám költségvetése felmutat a múlthoz képest, talán bizonyos mértékben igazolja azon törekvésemet, hogy kultúrpolitikánkat mindig intenzivebbé és intenzivebbé óhajtom tenni. (Élénk helyeslés.)

Éu már a múlt költségvetések tárgyalása alkalmával kifejtettem az én kulturtörekvései- met, és minden egyes költségvetés benyújtása alkalmával igyekeztem az általam tett Ígéreteket magában a költségvetésben feltüntetni. Maga ez a költségvetés is hű tükre, mondhatnám, fotográfiája ezen törekvéseimnek, és habár azokat az Ígéreteket, amelyeket tettem, azokat az intézményeket, amelyeket kilátásba helyeztem, egy csapásra beváltani, illetőleg létesíteni nem tudom, mégis legalább megtettem a kezdeményező lépéseket, (Helyeslés.) számolva azokkal a nehéz anyagi körülményekkel, amelyek között vagyunk. És talán bizonyos elégtétellel nézhetek a költségvetésre, mikor azt állapíthatom meg belőle, hogy hosszú időre visszatekintve, ilyen haladást a budget szempontjából konstatálni egyáltalában nem lehet, (ügy van! ügy van!)

A tavalyi költségvetés tárgyalása alkalmával mondott beszédemben különös súlyt fektettem a népiskolai politikára, és kijelentettem azt, amire ma Varga Gábor t. képviselőtársam is hivatkozott, hogy igenis, állásomat kötöm ahhoz, vájjon lehetséges lesz-e a magyar népoktatás ügyét teljes mértékben kiépíteni úgy, ahogy én óhajtom, úgy, ahogy én akarom, úgy, ahogy én szükségesnek tartom, még pedig azért, mert én a nemzeti kultúra alapját látom ebben, (Élénk helyeslés.) és mindaddig, amíg ezt ki nem építjük, hiába építjük magát a kultúrának épületét, (ügy van! ügy van!) mert még mindig inog a fundamentum, és ennek megerősítése az első feladatunk. (Élénk helyeslés.)

Épen azért ezt az álláspontomat ma is fentartom, és örömömnek adok kifejezést afelett, hogy — dacára a nehéz anyagi körülmények5

nek, amelyek között vagyunk, — mégis sikerült ezen költségvetésbe száz uj népiskolát, ötszáz uj tanerővel, azonkívül százhúsz uj óvodát és még hét uj polgári iskolát beállítani. (Élénk éljenzés.) De azért ez távolról sem elegendő, ez csak a kezdet kezdete. Ha azonban a körülmények megengedik, és önök is úgy akarják, ezen az utón fogok tovább haladni. (Élénk helyeslés és taps.)

A népiskolák szaporításán kivül azonban mindenekelőtt a tanítóság anyagi és erkölcsi igényelek kielégítésével is akarok foglalkozni. (Élénk helyeslés.) Ennek látható jele lesz az a két törvényjavaslat, amelyet az 1907. évi törvények módosításaképen az állami- és a nem állami-, illetőleg községi- és felekezeti tanítók illetményeinek rendezésére vonatkozólag be fogok a legközelebbi napokban terjeszteni. (Élénk helyeslés.) Az volt a szándékom, és az a szándékom most is, hogy ezek a törvény- javaslatok lehetőleg még karácsonyig letárgyal- tassanak. Amennyiben azonban technikai okokból ez nem volna lehetséges, illetőleg hogy a javaslatokból január 1-ig törvény váljék, gondoskodás fog történni az iránt, hogy a törvényeknek 1913. január 1-ére visszaható ereje legyen. (Élénk helyeslés és taps.)

Azt hiszem, hogy ezekben a javaslatokban, amelyekről most említést tettem, sikerült a tanítóság minden jogos igényét kielégíteni. Én azt hiszem, hogy a tanítóság anyagi és erkölcsi érdekében elmentem addig a határig, ameddig elmenni egyáltalában lehetséges volt, és sikerült nekem azt a különbözeiét, amely az állami tanítók fizetése között fennáll, úgyszólván teljesen eliminálnom. (Élénk helyeslés.) így el fog esni az a vád, amelylyel minduntalan találkozunk, hogy nem egyformán honoráltatik a tanítók működése, és hogy nem egyforma mértékkel mérünk velük szemben. (Élénk felkiáltások: Nagyon helyes!) Ezen kérdések megoldása tetemes anyagi áldozatokkal jár, mert az állami tanítóknál a többlet 2,307.000 koronát, a felekezeti és községi tanítóknál a többlet 6,952.100 koronát, tehát az összes többlet 9,259.100 koronát tesz ki.

Ebből is méltóztatnak látni, mily óriási áldozatokba fog kerülni ennek a kérdésnek a megoldása. Addig is azonban, mig ezen javaslatot a ház asztalára leteszem, ami, ismételten mondom, a legrövidebb idő kérdése, nagyon kérem a tanítóságot, legyen nyugodt és viselje magát hivatalához méltóan. (Helyeslés.) Ne feledkezzék meg arról, hogy a tekintély, a fegyelem és a rend szelleme nemcsak arra való, hogy az iskola padjában ülő gyermeknek taníttassák, (Igaz! ügy van!) hanem arra való, hogy a katedrán ülő tanítóság által, elsősorban az ő jó példájuk által, megszivleltessék. (Helyeslés és taps.)“

A beszéd föltétlenül megnyugtató hatással van a tanítóságra, mely — mint az természetes is — roppant érdeklődéssel várja az Ígért törvényjavaslatot. Ennek benyújtásából ugyan már semmi sem lesz ebben az évben, de ez nem is sokat határoz, ha úgyis visszaható ereje lesz 1913. jan. 1-ig.

Bárcsak meghozná e javaslat a megelégedést s vele a békét, a nyugalmat!

Kinevezés. Kopper Erzsébet tardi tanítónővé kineveztetett, illetve egyházhatósági megerősítést nyert.

Ritka eset. Csiffáry Ágoston nádújfalusi róm. kát. kántortanítónak a községi képviselőtestület, 15 évi tevékeny és eredményes tanítói működésének elismeréséül, évi 150 korona személyi pótlékot szavazott meg s azt 1913. január 1-től folyósítja.