Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-14 / 100. szám
4 EGER. (100. sz.) 1912. december 14. meg ennyi a katonája, oszt’ még hozzá olyan erősek is, mint a paprika. * Gárdonyi-utca. Eger város képviselőtestülete a Gárdonyi Géza nevéről utcát nevezett el; egyúttal pedig nem ment belé, hogy mintegy ötven utca nevét megváltoztassa. Helyesen tette az egyiket is, a másikat is. A magyar legyen végre olyan hálás, hogy utcát ajándékozzon Írójának (ha már földbirtokot csak Mikszáthnak adott); de Eger ne legyen olyan ésszerűtlen, hogy utcáinak felét egyszerre (és hozzá: ok nélkül) ujrakeresztelje. * Kriszkindli a magyarnak. A kormány jóvoltából e héten három uj cigarettafajt kapott a magyar. Az egyiptomias hangzású Moeris, Theba és Amneris cigarettáknak darabja 6, 7, illetve 9 fillér; az egyik szopókás, a másik parafás, a harmadik aranyvégü. E hét végén már áruba is bocsájtották őket. És mondja még valaki, hogy a mindig csak szidott finánc-miniszter nem szerez örömet a hű adófizetőknek?! * Érdekes dátum volt a csütörtöki: 1912. XII. 12., melyben háromszor fordult elő a 12-es szám. Még érdekesebb volt tavaly november 11-dike, amikor az egész dátum (egy számot kivéve) csupa (7 drb.) 1-ből állott: 1911. 11. hónap, 11. nap. Ehhez hasonló csak 1888. aug. 8. napja volt öt drb. 8-as számmal, no meg 1999. szept. 9-dike lesz öt 9-cel. HÍREK. Eger, 1912. december 13-án. Főpásztorunk a szegényeknek. Szmrecsányi Lajos érsek 600 koronát küldött városunk polgármesteréhez azzal, hogy ez összeget, a közelgő karácsony ünnepe alkalmából, első sorban a házi szegények figyelembe vételével, a segélyezésre szorult lakosság közt, legjobb belátása szerint ossza ki. A főispán díszpolgársága. Gyöngyös város képviselőtestületének tagjai között mozgalom indult meg aziránt, hogy Kállay Zoltán dr. b. t. t., főispánt a város díszpolgárának válasszák meg. Az erre vonatkozó indítványt már eddig is igen sokan aláírták. Rekviem. A Hevesmegyei és Egervidéki jótékony Nőegylet, elhunyt tagjaiért, dec. 18-án déleiéit 11 órakor az Irgalmas Nővérek templomában rekviemet tart. A Jablonszky-jubileum, melyet vasárnap délelőtt V« 11 órasor rendez az áll. foreálisk. tanári kara és ifjúsága a következő programmal folyik le: 1. Himnusz. Előadja az ifjúsági énekés zenekar. 2. Megnyitó. Mondja Takács Audor tanár. 3. Goll János. Üdvözlő dal. Éuekli az ifjúsági vegyes énekkar. 4. A tanári kar nevében üdvözlő beszédet mond az igazgató. 5. Schubert. „A tengeren.“ Előadja az ifjúsági zenekar. 6. A virágok ünnepe. Irta Goldmann Miklós VIII. o. t. Szavalja Koch Antal II. o. t. 7. Az ifjúság nevében üdvözlő beszédet mond Vécsi László VIII. o. t. 8. F moll phantasia Koncz Ferenc VII. o. tanulótól. Előadja a szerző. 9. Arany—Révfy. Tengeri hántás. Szavalja Babo- csay Árpád VII. o. t, zongorán kiséri Ungár László VIII. o. t. Az énekrészeket előadja az ifjúsági férfikar. 10. „Jubileumra.“ Irta: Gyulay Miklós VIII. o. t., szavalja: Csillag Károly VIII. o. t. 11. Cüervenka: Turista induló. Előadja az ifjúsági zenekar. Az ünnepély „Te Deum“ előzi meg. Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Staud János építész-vállalkozó, életének 88. évében, hosszas szenvedés után tegnap este 72IO órakor elhunyt. A boldogult 1881-ben jött Egerbe Gyöngyösről s két évtizeden át nagy szorgalommal munkálkodott. Staud János építtette a m. kir. dohánygyárat, a villám- telepet, a m. kir. honvédlaktanyát, a volt járás- birósági épületet s ezenkívül több magáuházat; ő renoválta a még Juhász Norbert idejében a ciszterciták templomának belsejét s a Ferene- rendiek templomát is. Később István nevű fiával társult, de annak halála után teljesen visszavonult. Mint Egerváros képviselőtestületének hosszabb időn át virilis tagja az egészségügyi és szépészeti bizottságban tevékenykedett. Az elhunyt apósa volt Zsasskovszky Károly zenetanárnak. — Temetése vasárnap délután lesz. Karácsonyfa-ünnepség és pásztorjáték. A siketnémák intézetében 21-én (szombaton) délután 2 órakor lesz a karácsonyfa-ünnepség, amikor is a kisebb növendékek alkalmi versikéket szavalnak, a nagyobbak pedig pásztor- játékot adnak elő. Az ünnepségre az intézet igazgatósága ez úton hivja meg a különleges oktatási ág iránt érdeklődőket. A Szent Imre-Kör matinéja. A Szent Imre- Kör vasárnapra hirdeiett matiuéja ismét elmarad, mivel Kanizsay Ferenc, hírlapíró, ki a felolvasást tartotta volna, megbetegedett. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (december 6 tói 12-ig) a következő születési esetek történtek: Fleischer Lipót táncmester Julianna, László János napszámos Ve- ronikat Nagy Bertalan földműves Mária, Bányai József városi rendőr Lajos, Gulyás Gábor napszámos Gábor, Molnár József napszámos Anna, Urbáu Máté földműves Erzsébet, Nagy Ferenc napszámos Sándor, Ferenczi Bernát földműves Bernát, Zachar Ferenc lakatos-mester Ilona, Dudás Miklós napszámos Mária, Szentpéteri Jozefa nap-zámosnő Rozália, Mező Terézia szobaleány József, Majoros János földműves Erzsébet, Dádej István asztalos-segéd Béla, Feldmaun Márkus kántor Ármin, Vere- bélyi János m. kir. po>ta és távirda szolga Anna, Laczkovszki János kőműves József, Murányi Anna szolgáló Erzsébet, Sós Sándor doüánygyári munkás Margit nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Klein Géza bádogos-segéd mezőnyéld és Fleischmann Piroska hajadon egri, Molnár Sándor tanító mácsai és Varga Piroska tanítónő megyercsi lakosok —jegyesek. Házasságot kötöttek. Resovszki Miksa korcs- máros alsóvadászi és Friedmann Terézia egri lakosok. Halottak névsora. Özv. Juhász Szilárdné szül. Boár Mária magánzónő 71 éves, Majoros Sándor 3 éves, Bátori Ilona 16 éves, Kelemen Pál 9 hónapos, Bardóczi Györgyné szül. Nyireő Antónia 56 éves, özv. Szatmári Jánosné szül. Hanus Katalin földművesnő 85 éves, Menyhárt Imréné szül. Magyari Julianna 58 éves, Balog Nándor 21 hónapos, Prokaj Ilona 3 éves, Harnisch Roland cs. és kir. százados 35 éves, Török József földműves 68 éves, özv. Kovács Antalné szül. Liptai Erzsébet földművesnő 71 éves és Szűcs Sándor 4 hónapos korában. Apró krónikák. Öreg ember nem vén ember. Pélyen történt, hogy a volt községi biró, Lajkó Károly, aki hetvenhárom éves, de még mindig javabeli, erőteljes ember, szerelemféltésből leharapta második feleségének az orrát. A rettenetesen elcsúfított, 62 éves asszony az egri törvényszék vizsgálóbírója előtt úgy adta elő a dolgot, hogy a férje őt azzal gyanúsította, hogy mással szerelmi viszonyt folytat s ezért éjnek idején kijelentette, hogy ott hagyja a családi fészket és világgá megy. Bucsuzásul csókot kért a feleségétől és — leharapta az orrát. A férj azzal védekezett, hogy félt a feleségétől, akiről azt hitte, hogy az életére tör. Azon a végzetes éjszakán álmából riadt fel és mert a feleségét ott látta az ágya körül settenkedni, önvédelemből sebezte meg. A törvényszék súlyos testisértés bűntettéért, hat havi börtönre Ítélte Lajkót és ezt az ítéletet most a budapesti Ítélőtábla is jóváhagyta. A harapós férj az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett tartotta legszentebb kötelességének — oct. 20-ról kelt királyi Diploma ősi alkotmányunk fővéderősségét, szabadságunk palládiumát visz- szaállította; és bátor lehet, a mint van is, mit még alkotmányunk teljességére követelhetünk, de midőn alkotmányunk alapját — megyei intézetünket bírjuk — a többinek is elintézését vagy nem sokára megnyerjük, vagy az az országgyűlésnek, király és nemzet közötti megállapodásnak föladata leend. A megyei rendszer nyolcz századon által hazánk, alkotmányunk őrje, mentője volt, itt tehát, minden alapjában megingatott, fölforgatott, megszüntetett alkotmányunk életét fölelevenithetjük. A magyar nemzet önerélyessége által tiz század előtt Europa kebelében megalapította hazáját, és azt annyi századokon át sok viszontagságok között a körülményekkel, a kor igényeivel alkudozván, kiegyeztetvén, fönn is tartotta. Ha jelen korban Európának mozgalmait tekintetbe vesszük, ha megfontoljuk hogy megfogyva bár, de törve nem, Europa közepén sok idegen nemzettől körülvéve élünk, kétségkívül megfogunk győződni, hogy ha a nemzetiségünket, alkotmányunkat ismét századokra biztosítani, megerősíteni akarjuk, egyetértésre és minden polgártársaink rokonszenvére van szükségünk, hogy alkotmányos működésűnket hazánk viszonyait tekintve gyakoroljuk. Legyen szabad kimondanom: a magyar nemzetet a meghasonlás és egyet nem értés nem egyszer veszedelmes őrvényig vitte, de az egyetértésnek hiánya — a megszaggatott erőnek vesztegetése, — a meghasonlás, hazánkra talán soha érzékenyebb csapást elő nem idézhetne, mint jelen viszonyaink között, midőn százados alkotmányunkat minden alapjából ki és fölforgatva által vesszük, midőn idegen nemzetiségek fölébredett követelései körülvesznek. Ezeket megfontolván, mi hazafias egyetértésben a megnyert megyei életünk gyakorlatára építsük az ős törvényes alkotmányunkat; ne áldozzuk föl e positiv tényt bizonytalan s kétes kimenetelű ábrándokért, használjuk az adott alkalmat honunk javának s dicsőségének fölélesztésére, ne sokat aggódjunk a fölött, mi hiányzik még jogos követeléseinkhez, hanem fogadjuk el a jelent, az eszközt, mely kezünkbe adatott és éljünk vele törvényes kivánataink elérhetésére. A bölcs megfontolván minden körülményt, elfogadja a tért, mely munkálkodására engedtetett, s le nem lép róla azért mert keskeny; el nem veti az eszközt, mert ki nem elégítő, I hanem inkább a keskeny tért törvényes korlátok között kitágítani ügyekszik, hogy ügyesebben mozoghasson és czélját elérhesse; a nyert eszközt alkalmasan, eszélyesen használja, hogy vele jogos kivánatainak teljesülését kivívhassa, mindenkor és mindenben a haza boldogítását tartván szem előtt. De fölösleges erről sokat szóllanom; ezen két megyének érdemes tagjai úgyis bölcsen belátják, miszerint a régi alkotmányba való visszahelyezkedés nem csak sok gonddal, de viszonos elnézéssel, engesztelődéssel jár, hogy a közkibékülés főkelléke annak, hogy békés egyetértésben alkotmányos életünket újra megkezdhessük s folytathassuk. Már a minapi tanácskozásban e két megyének számos érdemes tagja a megyei szervezetet minél előbb visszaállíttatni kívánta, ma tehát öszvegyülekeztünk a végre, hogy az 1848-i törvény értelmében megyei bizottmányunkat kiegészítvén, s ez által a szükséges tisztviselőket megválasztván, municipalis rendszerünket életbe léptessük.“ El lehet képzelni, hogy micsoda óriási lelkesedés fakadt e beszéd nyomán, mely még inkább ünnepivé tette a hangulatot.