Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-07 / 98. szám
1912. december 7. EGER. (98. sz.) 3 és gyors közlekedésen s a lépten-nyomon kínálkozó és kiaknázható munkaalkalmakon kívül még az az óriási kényelmi és közegészség- ügyi különbség is növeli, ami a város és falu között még mindig fennáll. Ha a városok munkaalkalom-bőségét és könnyebb kereseti viszonyait ellensúlyozza is a drágább megélhetés, ámde a kényelmi és közegészségügyi intézmények, mint a járda, világítás, vízszerzés, csatornázás, fürdő, tiszta lakás, kórház, könnyebb gyógykezelés, az iskoláztatás és önképzés olcsósága és lehetősége, a változatos és olcsó szórakozás, még mindig megmarad kiáltó ellentétnek a város és falu között. És ez is hozzájárul a falvak elnéptelenedéséhez. Régente, míg nálunk a város és falu között alig volt különbség, — mert sáros, piszkos, egészségtelen volt mindkettő s a kultúrával járó kényelmet és közegészségügyi vívmányokat nélkülözte egyik is, másik is: — az intelligens elem, különösen a földbirtokososztály, inkább megmaradt a szerény falusi viszonyok között. Több kényelme a városban sem kínálkozott. Most? Néhány megrokkant, penziós úri emberen kívül, akik a rózsaojtás- nál, a szénaillatnál és az árnyas udvarokon való sétálgatásnál egyebet nem várnak a falusi élettől, az intelligenciából alig lakik más a községekben, mint akit élethivatása és a kenyérkeresete a faluhoz láncol. A közigazgatás javításával egyidőben a falvak közegészségügyi, kulturális és kényelmi berendezkedésére is figyelmet kell fordítanunk tehát, ha azt akarjuk, hogy a falvakban is kényelmessé, vonzóvá és otthonossá tegyük a tartózkodást. Ha a városok segítésével, a falusi életnek elviselhetővé tételéről sem feledkezünk meg, akkor azt a problémát, amit a városok és falvak egymás között való versengése idézett elő, nem lesz nehéz kedvezően megoldani. 1*1 A hét. Az egri fürdők régi prospektusa. Az érseki fürdő megvétele, illetve bérlet-ügye ismét napirendre került. Evvel kapcsolatban érdekesnek tartjuk ismertetni azt a prospektust, amelyet 72 évvel ezelőtt bocsájtott ki magyar és német nyelven Bernett Ferenc, a fürdők akkori bérlője. A prospektus a fürdőnek és környékének eszményített képét is adja Joó János rajzáról és Lenhardt pesti művész rézkarcáról. A fürdőhirdetés magyar szövege a következő: „Az egri fürdők. Miután az egri gyógyfürdőket — mellyek már a’ 16-ik században a’ Törökök által építettek, újabban pedig 0 Excel- lentiája az egri Patr. Érsek által az emberiség iránti jótékony érzéstől indítatva több kádakra alkalmazott, úgy szinte kőmedenczékben felbuzgó természetes lágymeleg vízzel ellátott diszes szobákkal megszaporitattak, és igen számos esetekben (mikint ez annak orvosi leírásából kitetszik) különféle betegségek ellen jósikerrel használtattak légyen — alúlirt ki- bérlette volna; alázatos tisztelettel köztudomásra juttatni kívánja: hogy ő mind azokrúl, mik akár az idegen, akár helybeli fürdő Vendégeknek kényelmükre szolgálhatnak, a’ lehetőségig rendelkezett, és a’ fürdőházban ételek és italok is a’ legjobb minőségben és legjutal- masb áron fognak kiszolgáltatni. Hogy pedig az általa óhajtott illő rendnek létesülését is minél inkább eszközölhesse, bátorkodik megkérni minden rendű és rangú t. ez. Vendégeit a’ fürdői rendszabályok kellő figyelemmel tartására. — Mind ezen intézkedéseinél fogva bizodalommal reményű, hogy számos látogatókat tisztelhetni szerencséje leend. Egerben martius 25kén 1840. Bernett Ferencz, haszonbérlő. Rendszabályok az egri fürdőknél. Minden történhető panasz mellőzése tekintetéből az egri fürdőknél, tellyes tisztelettel megkéretnek minden rendű és rangú t. ez. Vendégek a’ következő szabályokhoz alkalmazkodásra: I. Megkiváotat'k, hogy a’ fürdő mindenkor előre megrendeltessék, a’ fürdő-mesternél, melly alkalommal a’ fürdőtaksa lefizetése után a’ megrendelő egy Jegyet kap, a’ fürdő száma és órájának felírásával. Hasonlóul a’ fürdő-mesternél lehet előfizetés mellett fürdőt hosszabb időre is rendelni. II. A’ Vendégek megjelenéskor a’ fürdő- mester által fogadtatnak, és Jegyeik’ előmu- tatása után az illető fürdőkhöz elutasitatnak. III. Miután a’ megrendelt órák csak az illető Jegyekkel megjelenőknek adatnak által, ennél fogva viszont a* Jegyeket más órára használni nem lehet, melly tekintetből a’ kitűzött óráknak szoros megtartása kívántatik. IV. Csak az előre megfizetett órák tekintetnek megrendelteknek. Ezen rendszabályok mellett illőleg tudomásul tétetik az is, hogy a’ Vendégek’ nagyobb kényelmükre a’ bérlő egy kocsit tart mindenkor készen, melly kívánsághoz képest minden t. ez. Vendéget a’ fürdőbe, vagy onnan lakására 12 p. krért. (egy egy utat értve) szállítandó ügy látszik, hogy a régiek jobban értettek a reklámhoz, mint a mai emberek. Mostanában soha, senkinek nem jut eszébe, hogy az egri meleg fürdők hírnevét terjessze. * Monte-Cario veszedelme, A francia képviselőház előtt törvényjavaslat fekszik a klubokban engedélyezett hazárdjátékok újabb megadóztatásáról. Ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban Gillet-Arinondy képviselő pótindítványt nyújtott be, amely igy szól: „Mindazokban a klubokban, amelyekben baccarát és petits chevaux-t játszanak, engedtessék meg, hogy trente et quarante-ot és roulette-et is játszhassanak.“ Ez az indítvány, ha törvény lesz belőle, megszünteti Monte Carlo privilégiumát a roulette és trente et quarante terén és óriási anyagi veszteséggel fogja sújtani a monte-carlói köztársaságot. Ha ugyanis Nizzában, Cannesban és egyéb franciaországi játék-kaszinókban, a melyekben eddig a francia állam eltiltotta a roulette-et, ugyanúgy lehet roulette-et játszani, mint Monte Carloban, a monacói idegenforgalom, a mely egy évben két millió külföldire rúg, egyszerre meg fog csappanni. A monacói kaszinó csődje egyúttal a monacói köztársaság csődjét is jelenti, mert tudvalevő, hogy Albert fejedelem és az egész állam háztartását a kaszinó fedezi. íme, Monte Carlo veszedelme tulajdonképen az emberiségre nagyobb veszedelem, mert egy helyett legalább is 5—6 ilyen játék- kaszinó lesz. * Miért bukott meg a Portugál királyság? A magyarországi szabadgondolkodók vendéget hívtak a múlt héten-, Magelhaes Limát, a portugál forradalom legtevékenyebb szervezőjét és az uj köztársaság első elnökét. Ez az „előkelő idegen“ előadást is tartott az ő forradalmukról s Másnap kissé félénken lépett be Aranyos- syékhoz. Tudta, hogy Lukrécia is el fog jönni s bár oly okos asszonnyal társalogni, mint Aranyossyné, mindenkor igen élvezetesnek tartotta, mégis izgatottan leste a percek múlását, mikor csak lehetett, rátekintvén az órájára. Végre megjött a várva-várt pillanat. Nyílott az ajtó s belépett a bájos leányka. Aranyossyné kis idő múlva magukra hagyta őket. — Nem látta a levélhordót, mikor jött? — kérdé Lukrécia. — Nemi — felelt Béla — Talán levelet vár? — Azt bizony. Még pedig nagyon nehezen! — Akkor biztosan szerelmes levélről van szó. Ugyebár, eltaláltam? — Nos, igen, eltalálta. Béla szemmelláthatóan elszomorodott s fanyar mosollyal kérdezte. — És ugyan kitől jön ? — Ej, de kiváncsi. De ha már annyira érdekli a dolog, hát elárulom a nagy titkot: a vőlegényemtől. Béla igen furcsán kezdte magát érezni. Ijedten kérdezte. — A vőlegényétől ? — Igen! A vőlegényemtől. — Hát, hogy is, no, Kegyed már ... hogy is, menyasszony ? — Úgy van! — És szereti a vőlegényét? — Édes Istenem, hát hogyne szeretném! — Akkor megenged egy kijelentést: én irigylem azt az urat. — Nem is hittem volna! Azután miért irígyli ? — Miért? Ó, ha nekem egy olyan édes, okos, kedves menyasszonyom lenne és az engem úgy szeretne . . . Lukrécia nevetett. — ügy látom, megtanult bókolni. Ki hitte volna? — Én nem bókolok. Ha én lennék a vőlegénye helyében, nálam boldogabb ember nem volna az egész világon! — Egészen belemelegedett! De a dolog érdekel; folytassuk! Hát annyira tudna maga szeretni egy olyan lányt, aki szép, művelt, okos? — Igen, annyira! — Csak azért kérdezem, mert magát bátortalan, visszahúzódó embernek ismerte mindenki. Némelyek nőgyűlölőnek tartották. Én sem gondoltam soha, hogy valakibe szerelmes tudna lenni. — Pedig az vagyok. — Ugyan kibe? — Kibe ? — mondta utána Béla. — Hát... Különben mit érdekli ez kegyedet? — Érdekel és pont. No, feleljen már! — Hát egy . . . menyasszonyba! — Hát már menyasszonya is van ? — Nem az enyém. A másé. — Igazán ? Roppant érdekes! És ki az ? Béla keserűn kacagott. — Ha minden áron tudni akarja, megmondom: Maga! Pillanatig ijedt csend ülte meg a szobát. — Most már tudja ezt is! — szólt Béla végre. — Egy virággal több van a koszorúban, melyet szépségének font és adott az élet. — Egész költői hangon beszél. — E pillanatban az is megbocsátható. Ugy-e nem haragszik reám ? — Istenem, hát miért haragudnám?! — Hát a vallomásomért. De legjobb lesz sok szerencsét kívánni és eloldalogni. Sok szerencsét! Isten vele, kedves Lukrécia! Elindult az ajtó felé. Hirtelen előkapta a zsebkendőjét . . . szétmorzsolta a könnyet, mely váratlanul kigyöngyözött a szeméből. Lukrécia látta ezt és fátyolozott hangon szólt utána. — Ne menjen még! Beszélgessünk, ha nincs terhére.
