Eger - hetente kétszer, 1912
1912-11-23 / 94. szám
1912 november 23. EGER. (94 sz.) 5 Nyilvános nyugtázás. Az egerszóláti róm. kath. templom orgonájára és belső felszerelésére a következő adományok folytak be: Plébániai hivatalok: Pétervására 1 kor., Kápolna 8 kor., Erk 150 kor., Sarud 3 kor., Pásztó 1 kor., Rózsaszentmárton 1 kor., Gyöugyösoroszi 1 kor., Csány 1 kor., Nagyfüged 1 kor., Vámosgyörk 2 kor., Recsk 5 kor., Füzesabony 1 kor., Gr. Károlyi Mihály 50 kor., Vecsey Miklós 20 kor., Vecsey Miklósué 20 kor., dr. Yecsey József 20 kor., Wind István 20 kor., Begovcsevich Róbert 10 kor., Csekó Gábor 20 kor., dr. Böhm János 10 kor., Dutka Jenő 1370 kor., Nagy Sándor 10 kor., Kanzsó György 10 kor., Nagy József és János 10 kor., Schick Emil 10 kor., Gyűjtés Aldebrőről P40 kor., Csányról 5 kor., Tarnaméráról 4 90 kor., Kerecsendről 6’46 kor., elnémetről 1 kor., Feldebrőről 8 10 kor., Egerből 34'29 kor., Egerszalókról 33 90 kor., Egerszólátról 31*74 kor., Egerszóláti községi pénztár 200 kor. Összesen: 57699 korona, Isten áldása legyen jószivű adakozóinkon. — Eger- szalók, 1912. november 19. Radványl Béla, lelkész. Cógtörzskönyv. Az egri kir. törvényszéknél vezetett cégtörzskönyvbe október hó folyamán a következő bejegyzések történtek: Csányi Béla, fakereskedő, Csány; Rosenberg Sz. és Társa Rosenberg Jenő, vegyeskereskedés, Tiszafüreden. (Társtagok: Rosenberg Gyuláné szül. Lindenfeld Szeréna és Rosenberg Jenő.) Bán Sándor, épület és tűzifa-kereskedő, Adács. Popper Dávid, gőzmalom és lisztkereskedés (fióktelep) Verpelét. — Cégtörlés: Glück József, rőfös és divatáru kereskedés, Eger. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (november 15-tól 21-ig) a következő születési esetek történtek: Bóta Sándor földműves Terézia, Fiiak József gyári gépész József, Stern Jakab markoíányos Katalin, Tóth József gyári munkás Rozália, Mezei József kőműves Bernát, Jakab János csizmadia Sándor, Barta Mihály káptalani hajdú Jeremiás, Lapcsák János földműves Erzsébet, Kéri István szobafestő Erzsébet, Kameniczki György kőműves József, Farkas Lajos földműves Kálmán, Dom- boróczki Sándor földműves János, Merczel András földműves András, Balázs Ignác földműves Ignác, Braunmüller Pál cipész-segéd Erzsébet, Kiss Erzsébet földművesnő András, Rutkowszky Győző m. kir. csendőr-főhadnagy Szilvia, Tóth János kádár-mester Emilia, Varga János máv. alkalmazott Miklós, Göcző Ferenc cs. és kir. gyalogos Szidónia, Szeredi Bernát földműves Bernát nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Szimon Ede bányatiszt és Mondok Gabriella hajadon egri, Barczí József földműves és Hamza Julia dohánygyári munkásnő egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Gólya József cs. és kir. gyalogos és Kalina Zsuzsanna varrónő egri, Szepesi Ferenc földműves és Mekk Mária földművesnő egri, Fodor János földműves és Lakatos Erzsébet földművesnő egri, Egedi István földműves és Bárczi Szidónia hajadon egri, Balogh János kisbirtokos és Pogonyi Rozália egri, Jászberényi János földműves és Siller Julianna földművesnő egri, Jaskovics Ferenc főgimnáziumi igazgató és Reinprecht Jolán hajadon egri, Csizmadia László asztalossegéd és Horváth Piroska varróuő egri, Edvi Illés Aladár végzett technikus és Károly Paula hajadon egri, Bukucs Imre földműves és Lakatos Mária földművesnő egri, Csőke Imre földműves és Domboróczki Etel földművesnő egri, Kormos Kálmán földműves és Ali Mária földművesnő egri lakosok. Halottak névsora. Özv. König Endréué szül. Krammer Mária magánzónő 77 éves, Sem- perger Gizella 13 hónapos, Egedy Antal nyomdász 72 éves, Kövér Imre csizmadia-mester 63 éves, Sztranyovszki András földműves 53 éves és Pócs Lajos 15 hónapos korában. Apró krónikák. Gyilkol az alkohol! Bocsi József 39 éves egri szabósegédet szerdán reggel halva találták Rákóczi-út 19. szám alatt levő lakásán. Nagymértékben fogyasztotta a pálinkát és mint az orvos-rendőri vizsgálat megállapította, halálát is a pálinka okozta. A sok italtól szivszélhüdés érte és meghalt. — A domoszlói tolvajlások. Domoszló községben nagy az izgatottság. Az utóbbi hetekben igen sok és gyakori a betörés, ami pedig már régóta nem fordult elő a jómódú községben, ahol a lakosság megbecsüli a maga vagyonkáját és a máséra nem áhítozik. Egy özvegyasszonynak az ágyi- nemüjét és télire begyűjtött élelmiszerét vitték el a betörők; majd egy gazdaember lakását fosztották ki. Azután Fleischmann Samu üzlethelyiségéből emelték el a készpénzt, nagyobb mennyiségű vászon és egyéb rőfös-áru- val együtt. Baróczki János füszerkereskedését is kirabolták s a pénzkészleten kívül igen sok fűszert vittek magukkal. Legutóbb egy pincéből pálinkát és bort loptak és hogy más pincékbe is látogatást óhajtottak tenni, mutatják a megrongált pinceajtók, amelyeket azonban nem tudtak befeszíteni. A lakosság kóbor cigányokat sejt a tervszerűen működő fosztogatókban, akiknek kézrekerílésére nézve a csendőrség megtette a legszélesebb körű intézkedéseket. Rövid hírek. A fölös-számú katonák kiválasztása. Az uj véderő-törvény a fölös-számban besorozott katonák szabadságolását rendeli el. Tekintettel arra, hogy az idei fősorozás csak októberben volt befejezhető és igy a fölös- számuak kiválasztására, október hó 31-re kitűzött határidő elégtelennek bizonyult, a honvédelmi miniszter akként intézkedett, hogy a fölös-számuak közé való kiválasztásra irányuló kérvényeket az érdekeltek egészen a fölös- számuak kiválasztásra kiküldött vegyes-bizottság működésének megkezdéséig, akadálytalanul beadhatják az illetékes járási főszolgabírónál. Megemlítjük itt, hogy az alispán ezeknek a kérvényeknek beadására december hó 3-án délután 5 óráig tűzte ki a záros határidőt. — Csödügyek. Wohl Ignác pásztói cég vagyonára a csődöt megnyitották, ellenben a Keller Antal gyöngyösi kereskedő vagyonára elrendelt esődöt megszüntettek. Iskolaügy. Kinevezések. Gajzerné Eszik Verona hajdu- szoboszlói és Vécsy Anna tiszabői tanítónővé; Gajzer János hajduszoboszlói tanítóvá; Szoják Géza cserépváraljai, Faragó Miklós csernelyi kántortauítóvá kineveztettek, illetve egyházhatósági megerősítést nyertek. Idegen nyelvekért. A fővárosi törvényhatósági bizottságnak egy számra nézve csekély, de annál szivósabb csoportja egy idő óta azt sürgeti, hogy a német nyelvet egyelőre fakultative kellene behozni a főváros elemi iskoláiba, amiknek föntartása majdnem tiz millió koronával terheli a főváros költségvetését. Egyes bizottsági tagok azzal az okoskodással, hogy a német nyelv nélkül nem lehet meglenni, azt a merényletet tervezik a fővárosi népoktatás intézménye ellen, hogy annak hatalmas apparátusát a nemzeti érdek fölé helyezett utilitárius érdek szolgálatába állítsák. Ezek a férfiak, akik a kérdésnek csak a materiális oldalát mérlegelik, azt hozzák föl javaslatuk mellett, hogy az ifjúság nyelvi elszigetelésére Budapesten már nincsen szükség. A valóság pedig ezzel az állítással szemben az, hogy a germauizáció igenis még mindig rombolja, ostromolja a nemzeti lélek virágának, a nemzeti nyelvnek kertjét: idegen gondolkozási mód, idegen kifejezések és idegen érzelmek dudvamagját ültetgetvén el beléje. E javaslat komolyságának öregbítéséhez járult még az indítvány, hogy a német nyelv mellett a gyermekeket és a pedagógusokat még a francia és szláv nyelv tanításával is meg kellene örvendeztetni. Hát hiszen szép ez a sok jó szándék, csak először legalább — magyarul tudnánk. „Nefelejcsszál a Jézuskának.“ Vallásos színjáték a karácsonyi ünnepekre, öt felvonásban. Irta Jósvay Gábor poroszlói kántortanító; kiadja Novotha Andor könyvkereskedése, Jászberény. Második kiadás. Ára 70 fillér. — A mű második kiadása, számolva a színpadi hatás követelményeivel, a szépen kidolgozott jeleneteket úgy sorakoztatja egymás mellé, hogy azok nem csupán olvasva érdekesek, hanem a színpadon is hatással érvényesülnek. A színjáték az erény diadalát ünnepli a bűn, a sötétség fölött. A színjáték meséje egyszerű, természetes; szövevényes meseszövés itt nem is volna helyénvaló. Nyelve tiszta, folyékony és magyaros; a jelenetek beállítása hatásos, az alkalmi énekek szövege és zenéje kifogástalan. Az a Nefelejcsszál, melyet a mélyen vallásos érzésű szerző a kis Jézuskának nyújtott, sok örömet és lelki békét fog szerezni az ügyesen, tehetséggel megirt kis színjáték szei’eplőiuek és hallgatóinak is. A nem-állami tanítók fizetés-ügye. Említettük, hogy a tanítói fizetésrendezés alapelve ismét az lesz: a hitvallásos iskolák tani lóinak fizetése kisebb legyen, mint az államiaké. Az egységes képesítés alapján és ugyanazon feladatok szolgálatában álló hitvallásos iskolai tanítóság körében méltó nyugtalanságot keltenek e közlések. Tudvalevő, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cikk a tankötelezettséget követeli és ennek értelmében minden szülő joggal elvárhatja az államtól, hogy megfelelő és elegendő iskoláról gondoskodjék. Ez idő szerint a 2000 állami iskolával szemben 16,000 népiskolát a felekezetek tartanak fenn és ezzel állami érdeket szolgálnak. Téves indokoláson nyugszik az a felfogás is, hogy azért adjon az állam az ő tanítóinak több fizetést, mert azoknak ő a fenntartója, mig a többi tanítót csak segélyezi az állam. A kérdés megfordítva viszont úgy áll, hogy az Egyház és a hiifelekezetek az állam evidens terhein segítenek akkor, amikor a tankötelesek számára nagy anyagi átdoza- tokkal iskolákat emelnek és tartanak fenn s az államtól csak azt várják, hogy tanítóikat segélyezze és ez a segély őket fizetésben az állam tanítóival egyenlővé tegye. Igaz, hogy a hitfelekezeti tanítók közül a református tanítók előnyben vannak, mert egyházi törvényük (VI. §. 34. 1.) kimondja, hogy fizetésük „nem lehet kevesebb, mint az állami tanítóké.“ E körülmény azonban bizonyára nem fogja az egységes fizetést jogosultnak tartó tényezőket visszatartani attól, hogy a katolikus és a hitfelekezeti tanítók is a fizetésrendezéssel az állami tanítókkal mindenben egyenlő fizetéshez jussanak, miként azt a főrendek gyűlésén a katolikus püspöki kar tagjai benső érvekkel szorgalmazták is már. A tanítók fürdője, részvényei és villatelepei. Országos mozgalom indult meg újabban a tanítók társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermeknyaraló telepének Székely udvarhelyt, Szejkefürdőn részvénytársasági alapon való szervezése érdekében. A most kibocsátott felhívás szerint is egy részvény 25 korona, melyekből bárki jegyezhet tetszés szerinti mennyiséget. Múlt nyár folyamán az ország különböző vidékeiről, nyaralni Szejkén összejött tanítók, szerzett tapasztalataik alapján, lelkes szózattal fordultak a hazai tanítósághoz: a fürdői részvények és parcellázás alatt álló villatelkek mentői tömegesebb eladása, s ez alapon tanítók fürdőjének mielőbb, teljes eredménnyel való megteremtése végett. A részvények, villatelkek vételére, nemkülönben az építkezésére vonatkozóan a további felvilágosítással bárkinek és készséggel szolgál, a szervezési munkálatokat vezető Gyerkes Mihály áll. igazgató-tanító, Székelyudvarhely.
