Eger - hetente kétszer, 1912
1912-11-16 / 92. szám
1912. november 16. EGER. (92. sz.) 3 45,929 K hitközségi hozzájárulás, 15,100 K egyházi segély, 14,000 K a kultuszminiszter segélye, 4000 K pedig a földmívelésügyi miniszter támogatása); az izr. iskolák építkezési költsége 2897 K volt (ebből 1000 K közadakozás, 1897 K pedig hitközségi hozzájárulás). Ezek a számok, végső összegezésükben, ugyan még nem érik el a 800,000 koronát, mert összegük csak 713,442 korona, hanem hát hozzájuk kell számítani azokat a tekintélyes pénzösszegeket is, amelyek már elhatározott s a legközelebb foganatosítandó iskolai építkezésekre együtt vannak. így a Tarnaszentmik- lóson építendő uj iskola telkének megvásárlása 3400 K-ba került; Boczonádon az építendő uj iskolára 3000 K gyűlt össze a község 600 K-ás évi hozzájárulásaiból; Szentdomonkoson 2400 K áll rendelkezésre iskolai célokra; Gyöngyösön a Mária Tanoda átalakítására a város 40,000 K-t szavazott meg, amelyhez még Párvy Sándor dr. szepesi püspök 25,000 K-ás adománya, Dankó Mihály volt egri kanonok 1712 K hagyománya, Zsendovics József volt egri kanonok 7094 K hagyománya és Krassy Félix volt egri kanonok hagyatékából 4000 K járul azon felül, hogy Párvy Antal egri prépostkanonok 7500 koronás alapítványt tett az épület évenkinti jókarban tartására. A tanítók száma 467 a vármegyében, kik közül 114 az állami, 1 a kincstári, 17 a községi, 297 a róm. kát., 26 a ref., 11 az izr. és 1 a magán iskolánál volt alkalmazva. A tanítók közül 323 férfi, 144 nő; 12 szerzetes (apáca), a többi 445 pedig világi. A tanítók létszámához sorozhatjuk még az önálló gazdasági népiskolák 5 szaktanítóját és 4 szaktanítónőjét is, kik valamennyien államiak. A községi és hitfelekezeti tanítók és tanítónők fizetésének kiegészítésére 92,369 K államsegély volt folyósítva; míg a korpótlékok fedezésére 90,870 koronát, a személyi pótlékokra 2800 K-t és tandíj-kárpótlásul 4708 K államsegély folyósított a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter. Ebből a tandíj-kárpótlásból 9 róm. kát. tanító összesen évi 726 K-t, 14 ref. tanító pedig összesen évi 3982 K-t kap. A népiskolai oktatás ingyenességéről rendelkező 1908. évi XLVI. t.-c. folyományaként Hevesvármegye torületén 16 iskolafentartó összesen 12,082 K dologi tandíj-kártalanításban részesül. Közülök 1 közs. iskola évi 180 K, 7 róm. | kát. iskola évi 5254 K, 2 ref. évi 2565 K és 6 izr. évi 6925 K kártalanítást kap az eltörölt tandíjakért. Legnagyobb kárpótlást, évi 2319 K-t, a tiszafüredi izr. iskola, a legkisebbet, évi 45 K-t a káli rk. iskola kapja. Az iparostanonc iskolák száma 6, a kereskedőtanonc iskoláké 2. Az előbbiekbe, melyek Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Pásztón és Tiszafüreden vannak elhelyezve, összesen 1347 mesterinas járt, és a közismereti tárgyakban 27 osztályban 34, a rajzban 32 csoportban 17 tanító oktatta őket. A kereskedőtanonc iskolák Egerben és Gyöngyösön működnek. A tanulók száma 137 volt, a tanítóké 9. Polgári iskola 6 működött a vármegyében; és pedig 4 leány- és 2 fiú iskola. A leányiskolák közül 2 Egerben (1 róm. kát. és 1 állami), 1 Gyöngyösön, (állami) és 1 Hatvanban (magán jellegű); a fiú iskolák közül pedig 1 Hatvauban és 1 Pásztón működött. Ez a két iskola állami jelíegü. A hat polgári iskolának összesen 753 növendéke volt, kik közül 294 fiú és 459 leány- A magántanulók száma 153 főre rúgott. Tanítóképzőintézetünk kettő volt: egy férfi 91, és egy nő tanítóképző 129 hallgatóval. Mindkettő Egerben volt elhelyezve és róm. kát. jellegű. Tanítói oklevelet a két képzőn 24 férfi és 32 nő kapott. A siketnémák oktatására egy törvényhatósági jellegű, államsegélyes siketnéma intézet áll fenn Egerben, hat osztályban 59 növendékkel. Felsőbb leányiskolánk is csak 1 volt, az angolkisasszonyok róm. kát. jellegű leánynevelő intézetében, 151 növendékkel. A középiskolák száma három. Egy kát. főgimnázium Egerben, egy állami főgimnázium Gyöngyösön és egy állami főreáliskola Egerben. A három tanintézetben a tanulók száma 804, a tanároké 56. Két főiskola is van a vármegye területén, és pedig az egri érs. jogliceum 110 és az érs. hittani intézet 42 hallgatóval. A vármegye kultúráját az iskolákon és a vármegyei könyvtáron kívül, melynek állaga az év végén 2252 kötet és 3504 füzet volt, nagyban emelték az általános népművelés érdekében folytonosan szaporodó nép- és iskolai könyvtárak is, valamint a felnőttek oktatására irányuló népies, ismeretterjesztő előadások, melyeknek szervezésében vármegyénk ügybuzgó kir. tanfelügyelője, Alpáry Lajos járt elől és a tanítók, tanárok, papok, orvosok, községi jegyzők s a helyi értelmiségnek más érdemes tagjai szívesen vállalkoztak a népmívelő, nemzetfejlesztő nemes munkára. A hét. A szabadkőművesség legfőbb irányító elve. Ez az országos polyp mind több és több helyre nyújtja ki karját és mind több városhoz tapasztja oda a szivókorongját. Legújabban Ungvári boldogítja egy most alakult páholy, melynek legfőbb pro- gramm-pontja „a nemzetiségi és vallási viszonyok megszüntetése.“ (Magyarázza meg, aki érti és tudja, hogy mi ez.) Ez a nyíltan bevallott cél, de az irányelveket — legalább a tagfelvételre vonatkozóan — világosan körvonalozza a magyar szabadkőművesség alkotmányának (1777. dec. 17.) itt következő 1. pontja: „Mivel a szövetség a testvérek előnyét tőle telhetőleg előmozdítja, önként értetik, hogy abba óvatos módon olyan férfiak vezetendők, akik saját maguk, vagy mások által, kik előtt tekintélyben állanak, a többi testvérekre nézve hasznosakká lehetnek.“ Sajnos, ismét nagyon sok igazat mond II. József császárnak 1785. dec. 11-én grófPálffy Károly nagymesterhez intézett levele, melyben a következők olvashatók: . az úgynevezett szabadkőmüvesi társulatok, melyeknek titkai előttem ép oly ismeretlenek, mint ahogy sohasem vágytam alakoskodását megtudni, — nagyon elszaporodtak és jelenleg már a kisebb városokra is kiterjednek.“ * A szövetkezetek vagyona. A magyarországi fogyasztási szövetkezeteknek összes vagyona 18.117.000 koronát tesz ki, amivel szemben a szövetkezeteknek mindössze 8,960,000 korona árutartozásuk van. A szövetkezetek ma 3,900,000 korona alaptőke s 4,700,000 kor. tartalék-tőke fölött rendelkeznek. Az üzleti felesleg kitesz 470.000 koronát. A szövetkezetek 1911. évi összforgalma 47,000,000 korona volt. Fillérekből lesznek a koronák, az ezrek, a százezrek, a milliók. Csak kitartás és együttes munka kell hozzá. * — Csak nem verte magát megint adósságba, Anny? — kérdezte panaszkodva Mr. Houghteling. — Csak ezért a zafírköves gyűrűért. Tegnap elmentem Tiffany ékszerészhez s mivel úgy láttam, hogy ez igen olcsó, megvettem. Mikor azután ma reggel Jimsey-nek odaadtam a számlát: haragudott, ami engem annyira idegessé tett, hogy azt a kék vázát, amelyet egybekelésünkkor adott Taylor, a földre dobtam úgy, hogy ezer darabra tört. — Mi volt a gyűrű ára ? — Csak hétszázötven dollár! Említettem Mr. Houghteling-et is és azt mondta Tiffany, hogy ösmeri a nagybácsit, ki olyan jól ismeri a drágaköveket, mint a legjobb ékszerész! — Hiszen merem mondani, hogy értek egy kissé hozzá, — jegyzé meg az öreg, nem vévéu észre a hízelgést. — És én oly kevés ékszert hordok; any- nyira takarékoskodom, hogy téli ruháimat két szezonon át viselem s megelégszem mindig négy kalappal és ... — itt zokogásba tört ki a bájos nő s hogy drága könnyei ne öntözzék a padlót, egy mikroszkopikus zsebkendővel takarta el bűvölő kék szemét. — No, no! ne sírj, édes Annym, — mondá az öreg — majd kifizetem az ékszert, de .... — Jaj, be kedves, Mr. Houghteling! — kiáltott fel örömében lady Appleton és eldobva a zsebkendőt, felszaladt az emeletre, hogy lehozza a számlát az adakozó kedvű nagybácsinak. Csakhamar vissza is jött, akkorára azonban vendége ismét igen komoly volt és a számla kifizetésének eshetősége valószinütelennek látszott, mert Mr. Houghteling elővette az újságcikket és odaadta rokonának, megjegyezvén, hogy ilyen mulatozásokkal egyszer és mindenkorra fel kell hagynia. — Milyen nevetséges! — kiáltott fel a lady a cikknek elolvasása után — én flörtöltem ugyan Tony-val, de az tavaly nyáron volt. Használtam a kocsiját egész idő alatt, amig Jimsey Bertie Jennings yachtján volt. És mondhatom : ha a Tony kocsija nem lett volna, nagyon elhagyatottnak éreztem volna magam. — Ismét elővette piciny csipke zsebkendőjét és zokogni kezdett, mellyel azt a látszatot keltette, mintha férje őt elhanyagolná. Mr. Houghteling ekkor idegesen köhögni kezdett s önmagán végigtekintve, igen restelke- ! dett, hogy egy ilyen jólelkü nőt majdnem megsértett. Ezután már gyengédebben szólt: — Mégis jobb lenne, ha saját nembeli barátnőket szerezne, vagy körülbelül negyven éves asszonyt, akinek még mindig van érzékeny lelke... — Manapság nagyon bajos egy érzékeny lelkű nőt találni abban az életkorban és negyven éves koromban én is olyan leszek, mint a többi. Most is mindenki idősebbnek vél, mint amennyi vagyok. Hiába, ezek a szenvedéssel telt esztendők Jimsey oldalán!... — Well, well, — vágott közbe Peter — merem remélni, hogy életében nem lesz több kellemetlenség, melyet az öreg nagybácsi enyhíteni ne tudna. Jimsey-nek nem szabad többé ahhoz a hírhedt Bertie Jenningshez mennie l Majd beszélek vele komolyan... Hanem volt még valami, amit szóvá akartam tenni, azonban már elfelejtettem ... Néhány perccel távozása után jutott eszébe, hogy annak a mezítelen nimfának az eltávolítását akarta ajánlani; de úgy gondolkozott, hogy elég kemény volt ma szegény Annyhoz s nyugodtan az Avenue felé irányította lépteit.. (Folytatjuk.)
