Eger - hetente kétszer, 1912

1912-11-13 / 91. szám

1912. november 13. EGER. (91. sz.) 3 Köztérvételi ügyek. Vas Ferenccel, Gyenge Sándorral, Bors Dániellel, Tótli Mihállyal és ezek feleségeivel kötött adásvételi szerződése­ket, továbbá Nagy Ignáccal és feleségével kö­tött ajándékozási szerződést a közgyűlés elfo­gadta ; Bíró Ignác ellenben visszalépett a szer­ződés megkötésétől. A földek uj osztályozása. A földek uj osztályba sorozása ellen beadott felszólalásokat tárgyaló küldöttség mellé bizalmi férfiakul Balázs Ignác hegybírót és Tóth Bírja Mihály képviselőt kül­dötte ki a közgyűlés. Bayer H-nrik tanácsos a bizottságnak hivatalból tagja. A vasárnapi országos vásár. Fridi Gyula rendőr- kapitány előterjesztést tett az egri országos vásároknak vasárnapra való visszahelyezése iránt. Az ügy nem került döntés elé, mert a rendőrkapitány visszavonta előterjesztését. A munkásházak. A hosszasau vajúdó egri munkásházak ügye véglegesen megbukott. Mál­nám épít a város munkásházakat. Először is azért, mert igen kevesen jelentkeztek érte és ezeknek a száma is folyton-folyvást apad; má­sodszor azért, mert a reá való pénz egyre drá­gul, ami még inkább lohasztja az építési ked­vet. Legutóbb a Magyar Jelzálog Hitelbank értesítette a várost, hogy az építésre szüksé­ges 200 000 koronás kölcsön kamatját maga­sabbra kénytelen emelni. A közgyűlés erre el­határozta, hogy nem épít, mert valószínű, hogy a j-lentkezők egyike sem fogadja el a meg­drágult munkásbázakat. Minthogy azonban a telkek árát a varos már kifizette, a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a házhelyek telkét pare llázva adja el. A farkasvölgyi kút. A farkasvölgyi lakosság uj kutat kér. Bizottságot küldtek ki a hely­színén való tárgyalásra. Közúti hozzájárulás. Az egerszólát—szent- máriai községi közlekedési közút, érdekeltségé­nek és hozzájárulási arányának megállapítása végett tartandó tárgyalásra a város meg- bizottaiul Bárány Géza mérnököt és Kánitz Gyula dr. képvisi-lőt küldötték ki. Még néhány jelentéktelenül apró ügy tu­domásul vétele után a közgyűlés véget ért. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését a vármegye székházának kistermében. Az ülésen Kállay Zoltáu dr. belső titkos ta­nácsos, főispán elnökölt. A napirend a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdődött, melyeknek során tu­domásul vette a bizottság, hogy a vármegye közutainak kavicsolását a nedves időjárás na­gyon hátráltatja, és hogy az adóbefizetés a múlt évihez képest sokkal kedvezőtlenebb. A jövő havi ülés határidejét december hó 9-ikére tűzték ki. A napirend érdekesebb ügyei a követke- kezők voltak: Hűtlen köztisztviselő. Szabados László sarudi községi jegyző ellen kivándorlásra csábítás és útlevelekkel való csalátd visszaélés miatt bűn­ügyi vizsgálat van folyamatban. A közigaz­gatási bizottság a hűtlen tisztviselőt állásától felfüggesztette. A kivándorlás. Heves vármegye területéről október hó folyamán 176-an, illetve c-alád- tagjaikkal együtt 270-en kértek és közülük 153-an kaptak is útlevelet a kivándorlásra. Szomorú szám, de nem csoda, hiszen akad a színmagyarság között olyan községi jegyző is, aki ahelyett, hogy a nép boldogulása és szo­ciális érdekeinek előbbreviteléért szállana síkra, még csalárd utón is előmozdítja a — kiván­dorlást. Ut-ügyek. Az Apcz-vidéki Kőbánya Rész­vénytársasággal a törvényhatósági utakra 1913 — 1918. évekre szállírandó kavicsra kö­tött szerződést jóváhagyták. — A kál—siroki törvényhatósági utaknak 4000 koronán belül, házi kezelésben való helyreállítását elrendel­ték. — Ugyancsak elrendelték a pásztói vámos útszakaszon levő utteknők helyett 1700 K költ­séggel fedlapos betonáteresztők kiépítését, vala­mint 6000 korona költséggel a gyöngyös—nóg­rádi törvényhatósági útnak javítását is. Felelősség a közadók behajtásáért. A közigaz­gatási bizottság a kir. pénzügyigazgató előter­jesztésére Heves, Átány, Verpelét, Terpes, Be­senyőtelek, Bodouy, Tarnalelesz, Szuha, Sírok, Egerbocs, Tar, Hatvan és Rózsaszentmárton községekre nézve kimondotta a felelősséget a közadók és az illeték-hátrálékok behajtása végett. Az ülésen egyébként még igen sok magán­természetű ügyet és fölebbezést intéztek el. HÍREK. Eger, 1912. november 12-én. Tájékoztató. November 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 15. Megyebizottsági tagválasztás a megüresedett helyekre. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kis­körén. „ 18 A pótervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Tarnaleleszen. „ 20 Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Katalin táncestély a Kaszinóban. Kuruc-matiné. Részint a részleteiben dicsőséges, de vég­eredményében gyászos kuruc idők felelevení­tésére, részint a hűséges Íródeák, Mikes Kelemen halálának 150. évfordulója alkalmából magas színvonalú matinét rendezett a Jogakadémiai Kör irodalmi szakosztálya vasárnap d. e. 11 órakor a városház nagy termében. Kolacskovszky Lajos ifj. elnök szavai nyi­tották meg az ünnepséget, aki hangsúlyozta, hogy a hagyomány és a kegyelet sarkalta az ifjúságot e matiné megtartására. A tradíció, mert nem akar elmaradui a múlt szép szoká­sától, hogy néhány órát szenteljen egy-egy régi kornak, egy-egiy nagy embernek; a kegyelet, mert furdalná lelkét, ha oly nagy, olyan hű­séges és kiváló emberről, mint Mikes Kelemen, meg ne emlékeznének halálának évfordulóján. A megnyitó után Jecs Gyula III. é. jh. Lévay Mikes melodrámáját adta elő nagy sikerrel, Thurzó Nagy László II. é. jh. zongora kísérete mellett. Ezután következett a műsor legkiemelke­dőbb pontja, Kürti Menyhért dr. főgimn. tanár­nak, a kuruc korszakban nagy jártasságról ta­núskodó, zamatos magyar nyelven megírt ér­tekezése: A kuruc kor története költészetében címen. Költészetünket egész fejlődése folyamán szembe­tűnően jellemzi a hazafias irány, a hazaszere­tet kultusza; s ez a szellem — az emberi szív örök törvényeinél fogva — akkor hajtotta leg­szebb virágait, mikor a haza veszélyben for­gott s vigasztalan jelen, homályos jövő aggasz­totta a honfi-lelkeket. Ha valamely korszak, különösen a kurue-labanc világ lehet erre első sorban fényes bizonyíték. Azután a kuruc-kor történetét vázolta, mindenütt megfelelő költe­ményekkel bizonyítva előbbi állítását. Ihletett ajakkal, izzó szeretettel szólott a daliás idők dicsőségéről, a hősöket nevelő keserűségről, majd a dúló csaták vérzivataraiban lassan- lassan elsorvadt, leáldozó kuruc-vitézségröl és közben-közben megszólaltatta az egykorú ku- ruc-dalokat, hogy költészetével rajzolja meg a kor történetét. A befejezésben a „nagy fe­jedelem“ utolsó útját varázsolta szemünk elé. „Temettünk, de nem sírtunk, hanem büszkén kisértük utolsó útjára a „nagy fejedelmet“, mert illő volt már, hogy aki a szabadságért, hazáért síkra szállt, abban a földben nyugodjon, melynek népe nevét örökre szívébe véste. Rákóczi nemes eszmékért küzdött, de még mi azokat most sem tudtuk megvalósítani. Legyünk rajta, hogy mielőbb ékes ruhába öltöztessük az eszmét.“ Szűnni nem aka'ó taps jutalmazta a mindvégig lebilincselő, élvezetes előadást. Nagyon tetszettek Jámbor Kálmán I. é. jh.-nak tárogatón előadott kuruc-nótái; úgy­szintén sok tapsot kapott Zoltán Alajos zene­tanárnak sajátszerzeményű, hegedűn előadott „Kuruc ábránd“-ja is. Az utolsó szám Révász József és Pataky István IV. é. jh. énekszáma volt. Mindketten kuruc nótákat adtak elő. Révász pianójával, Pataky pedig erőteljes basszusával arattak szép sikert. Az ízlésesen és nagy körültekintéssel ren­dezett matiné méltán rászolgált arra a nagy és előkelő közönségre, mely színig megtöltötte a városház nagytermét. (Sz.) A miniszter köszöneté. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Katinszky Gyula egri pré­post-kanonoknak, aki az angolkisasszonyok ve­zetése alatt álló egri érseki róm. kát. tanítónő- képző-intézetnek 70,000 korona értékügazdasági telepet adományozott, elismerését és köszönetét fe ezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Terhes Tivadar dr. gyöngyösi járásbirósági jegyzőt a budapesti büntető-törvényszékhez helyezte át^ Jogakadémiánk köréből. A jogakadémiai ta­nárok országos egyesületté alakultak Budapes­ten tartott közgyűlésükben. Az uj egyesület választmányába az egri érs. jogakadémia ta­nári karából Csutorás László dr. és Rátvay Géza dr. jogtanárokat választották be. Katalin táncestély. A Jogakadémiai Kör se­rényen dolgozik a Katalin-táncestély sikere érdekében, s a következő szövegű meghívókat küldi széjjel: Meghívó az egri Jogakadémiai Kör által 1912 november hó 23-án, szombaton, az „Egri Casino“ összes termeiben a „Mensa Academica“ javára rendezendő, műsorral egybe­kötött Katalin-táncestélyre. Kezdete pontosan esti nyolc órakor. Belépődíj: Szemólyjegy 3 korona, családjegy 7 kor. A rendezőbizottság Maxintsák Gyula dr. diszelnök, Kolacskovszky Lajos ifj. elnök és Jecs Gyula vigalmi bizottsági elnök vezetése mellett 50 tagból áll. Népház felszentelés Felsötárkányon. Vasár­nap adták át nemes rendeltetésének várme­gyénk második Népházát, a felsőtárkányit, mely­nek, létesítése érdekében, Novák Károly lelkész fáradozott legtöbbet. A fölszentelésre, mely a vasárnap délelőtti ünnepi nagy mise után folyt le, Egerből díszes vendégcsoport ment ki Majzik Viktor alispán vezetésével. A fölszentelést No­vák Károly lelkész végezte s ez alkalommal eszmékben gazdag beszédet mondott a Népház céljáról, rendeltetéséről. A felsőtárkányi fi ital gazdákból alakult énekkar a fölszentelési szer­tartás végeztével szép Máriá-énekeket adott elő és a Himnuszt énekelte el igen szépen. Majd tem­plomba vouultak és az ott tartott Te Deum után a plébániára, hol a községi képviselőtestület tisz­telgett az alispán előtt, kinek hathatós támo­gatását Svetitska Antal közs. jegyző köszönte I meg. Majzik Viktor alispán lelkesítő vála.-zában

Next

/
Thumbnails
Contents