Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-19 / 84. szám

4

dítsanak, vagy beleénekeljenek egy-egy újság- nevet, vagy szenzációt, Hála érte a belügyminiszternek, hogy nem kell 1—2 óra hosszáig hallgatnunk az ablakunk alá telepedett éretlen gyermekek egyhangú üvöltését. E hónap 15-én életbe lépett a rikkancs-rendelet s az újságok utcai elárusításának szabályozása már is észrevehető lett. Egyelőre csak az utca csendjén, de reméljük, hogy mielőbb érezhető lesz az újságok — erkölcsi színvonalán is.

Az irnokválasztás ma délután 3 órakor volt a városházán, mely alkalommal a képviselőtestületi gyűlést Majzik Viktor alispán vezette. A beadott 130 szavazatból 47 esett Barchetti Adolf városi dijnokra, aki nyomban le is tette az esküt. A többi 83 szavazat öt más jelölt között oszlott meg.

Az ecsódiek ünnepe. A Hevesvárm. Tűz- oltószövetségnek szept. 8-án tartott versenyén az Ecsédi Önk. Tűzoltóegyesület vitte el a Kozmáry-zászlót. Ennek a sikernek megünneplése jövő szombaton (26-án) lesz s az ünnepségre a vármegye tűzoltó-ügyének vezetőférfiait is meghívták az ecsédiek.

Vízkárok a Tisza-mentén. Érdekes levelet olvasunk a Közietek legutóbbi számában (okt. 16.) a mostani árvízről. A levelet Tiszafüredről küldték és kiemeljük belőle a következőket. „Az ártéren tönkrement szénaboglyák szárításán fáradoznak most gazdáink, hogy a veszett fejszének a nyelét még valahogy megmentsék. A rakoncátlan Tisza ugyancsak ellátta a baját az ártereknek. A káposzta oda van; a hetivásáron 20 fillér volt egy fő káposzta. Tönkrement a sok gyönyörű kapásnövény és vége az ártéren lévő gyümölcsnek és szőlőnek! Ami a szénát illeti, talán még a boglyáknak felső része, amely szárazon maradt külön behordva és berakva, megmenthető a tél számára, az alsó rész azonban általában takarmánynak nem felel meg.“ Majd így folytatja: „A dohányszárítás megindult. De a hathetes eső, amely augusztus-szeptemberben sújtotta az országot, a termelőt abba a kényszerhelyzetbe sodorta, hogy nem nézve sem törvényt, sem rendeletet, sem szabályt, oda vitte a zöld pórékat, ahová éppen tehette, csak hogy ne ázzon és tönkre ne menjen. És most jön a kuriózum! Az éber és mozgékony pénzügyőri szakasz, sorba vette a termelőket és ellenük tényleirásokat vett fel, mert az anyagot szabályellenesen, előre be nem jelentett és jóvá nem hagyott szárítóhelyiségekben helyezték el. Mintha a jó Isten szabályszerűen járt volna el, amikor dohányszárításkor hat hétig nyitotta ki az ég csatornáit! Ezer szerencse, hogy olyan derék felügyelőnk van, aki a túlbuzgó fináncokat idejekorán le fogja inteni, mert különben megtörténnék, hogy a sok baj tetejébe még egy kis büntetéspénzfizetéssel is súlyosbítanák sorsunkat. Igazán időszerű már ama régi óhaj felemlítése, hogy vegyék el a dohányjövedéket a pénzügyminisztériumtól — legalább a termesztést — és vigyék át a földmívelésügyi minisztériumba.“

Gyógyíthatatlan betegségnek tartották évszázadok óta az Epilepsiát. E régi hit azonban újabban elveszti jogosultságát, mivel megbízható értesülésünk van arról, miszerint egy budapesti speciálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja az epileptikus betegeket és e módszerével a baj gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma bizonyít. Ez orvos Szabó B. Sándor dr. (Budapest, Nagykorona-utca 18.) ki gyógyulást keresőknek díjtalanul ad felvilágosítást.

Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (október 12-től 15-ig) a következő születési esetek történtek: Molnár Antal városi rendőr

EGER. (84. sz.)

Antal, Fehér István cipész-segéd József, Nagy Bertalan napszámos Lajos, Bozsik Ödön földműves Lajos, Csanádi István földműves István, Ducsay Lajos asztalos Mária, Czeglédi Bernát földműves Dezső, Yályi József napszámos Erzsébet, Kormos Dezső kőműves Erzsébet, Antal Károly napszámos Bernát, Ipacs József kocsis János, Domboróczki Gáspár napszámos Mária, Gulyás Pál csizmadia Pál, Erdélyi Mária halva született fia, Erdődi Istváu kocsigyártó István, Cseh Miklós máv. tartalékos áll. elöljáró Miklós nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Szepessi Ferenc földműves és Mekk Mária földművesnő, Bárdos András földműves és Balázs Verőn gyári munkásnó, Gólya József cs. és kir. gyalogos és Kalina Zsuzsanna varrónő, Bóta József napszámos és Ruszankó Anna kofa, Hugyecz János kocsis érsekvadkerti és Juhász Julianna szolgáló egri lakosok — jegyesek.

Házasságot kötöttek. Bodó Gábor földműves és Kovács Szidónia földművesnő, Balázs Béla földműves és Bóta Julianna fóldművesnő, Szabó Ignác földműves és Bukucs Terézia gyári munkásnő, Majoros .János földműves és Rutkai Rozália gyári munkásnő, Bukucs Gábor csizmadia és Veres Veronika hajadon, Kovács János cs. és kir. szakaszvezető és Barta Terézia hajadon, Kun István földműves és Bóta Mária gyári munkásnő, Losonczi Sándor földműves és Pálok Terézia hajadon, Ali Imre földműves és Nagy Mária földművesnő, Ali János földműves és Tóth Rozália gyáii munkásnő, Low Béla takarékpénztári főkönyvelő és Weisz Friderika tisztviselőnő, Simon Mihály földműves és Liptai Mária gyári munkásnő, Nagy Dezső földműves és Rózsa Ángyéi hajadon, Antal János földműves és Kelemen Erzsébet dohánygyári munkásnő, Markovits Beujámin üzletvezető andor- naki és Goldmán Kornél hajadon egri lakosok.

Halottak névsora. Barta János 11 napos, Szánt Ferenc kőműves 60 éves, Boros Mártonná szül. Berzi Janka 73 éves, Bakos János fogházőr 60 éves, Marácz Ferenc 3 hónapos, Barta Katalin 20 éves, ifj. König Ferencné szül. Beheim Mária 31 éves, özv. Komáromi Istvánná szül. Preizuer Mária 85 éves, Fleischer Endre bádogos 25 éves, özv. Kozák Józsefné szül. Morandi Terézia 87 éves, Kecskés Sándor 19 hónapos, özv. Blechner Jakabné szül. Schwarcz Julia magánzónő 67 éves, özv. Kormos Ferencné szül. Bonusz Anna földművesnő 59 éves korában.

Rövid hírek. A gyöngyösi artézi kút. Gyöngyösön a gyöngyöshalászi ut mellett fúrt artézi kút elkészült és 24 óránkint 23*3 hl. vizet ad, amely azonban vasizű és igy, műszaki nyelven szólva, a „forgalomba hozatal előtt még vastalanítani kell.“ — A besenyöteieki rejtély. Szűkszavú hivatalos Írás jelenti, hogy: „Iván József, kinek atyja Iván József, anyja Juhász Erzsébet, Besenyőtelekről egy hónapja eltűnt. Körözendő.“ Semmi kétség, hogy ennek a köröző levélnek alapján meg is találják. — Hevesvármegye a kukorica-kiállításon. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya elhatározta, hogy résztvesz a Budapesten 1913. év február havában rendezendő országos kukorica-kiállításon és csoportos kiállításban mutatja be a vármegye területén termelt kukoricafajokat. — Kórházi élelmezés. A cs. és kir. 6. hadtest hadbiztossága az egri és ungvári csapatkórháznál való vendéglőszerü élelmezésre árlejtést hirdet. A biztositási tárgyalást az ungvári csapatkórháznál november hó 4-ikén, az egri csapatkórháznál november hó 6-odikán ejtik meg. — A tűzoltó nap Gyöngyösön 250 K-t jövedelmezett a Tűzoltó-Otthon céljaira.

1912. október 19.

Iskolaügy.

Diplomás kisasszonyok.

— Túlságos sok a tanítónő. —

A rideg, de gyakorta sok örömet hozó „Budapesti Közlöny“ mostanában tömegesen hoz tanítónői kinevezéseket. Részben uj szervezés, részben üresedés folytán betöltendő áll. tanítónői állásokat osztogat a miniszter igy ősszel. Ezenfelül a felekezeti iskoláknál is sorban töltik be a tanítónői állásokat.

Igen sok állás van tehát ebben az orr

szágban tanítónők részére. Es mégis ez a sok állás igen-igen kevés ahhoz, hogy kenyeret adjon, biztos megélhetést nyújtson annak a sok száz fiatal hölgynek, aki a nagy fáradtsággal, drága pénzen szerzett diplomával évente kilép az életbe, mint kész tanítónő.

Valóságos tanítónő-nyomorral állunk szemben, mely nyomornak sajnálatraméltó osztályosai azok a szerencsétlen tanítónők, akik nem tudnak álláshoz jutni. Egy-egy tanítónői állásra

— főképen államira — csak úgy özönlik a kérvény. Nem egyszer megtörténik, hogy egyetlenegy állásra 80 — 100 pályázó. Mit jelent ez? Hogy 79 tanult hölgy továbbra is éhes marad és fiókba teheti a diplomáját, mehet gépiró- kisasszonynak, ha tud „gépírni,“ vagy gyermekek mellé nevelőnőnek címezett „bonn“-nak, ha kap ilyen állást, avagy varrókisasszonynak,

— ha ugyan ért ehhez.

Az emberies érzés diktálta sajnálaton kívül különösen nemzeti szempontból fájó ez a jelenség. Mert ugyebár a tanító és tanítónő egyaránt a nemzet napszámosa. Már most vessük föl a kérdést: jó napszámos lesz-e a nemzeti ifjúság lelkének kertjében az a csalódásoktól, a sok meddő pályázat okozta keserűségtől megtörött lelkű, akaraterejü tanítónő? Ugy-e, nem. Már pedig a tanítónőtől tudást, idealizmust, gyöngéd lelket kívánnak. Ezeket az erényeket pedig a sok visszautasított kérvény, a nem egyszer éveken át tartó hasztalan pályázgatás lassankint teljesen elhalványítja.

A nevelésügy érdeke szenved tehát csorbát a tanítónői túltermelés által. De szenved e miatt maga a nő-világ is. Hány száz és száz nőnek az életét keseríti meg az, hogy tanulásának nem tudja hasznát venni! Hány nő kerül a legkeservesebb anyagi viszonyok közé e miatt! Ha azután a nyomor, a nélkülözés miatt nem egy kénytelen — akaraterő híján — a mocsárba süppedni, akkor kész természetesen a tanítónő-tragédia.

Szomorú képek; keserves igazságok ezek, de ezenfelül igen érthetetlen jelenség is. Ha ugyanis olyan volna a helyzet, hogy a leány csak tanítónőnek mehetne, akkor igazán azt lehetne rá mondani, hogy a viszonyok kényszerű hatása eredményezi ezt a szomorú állapotot.

Tudom, egy pár szülő erre azt kérdi: hát ne tanítónőnek, hanem cselédnek adjam?

Ez a szokásos, elkeseredés-szülte kérdésfelelet. Nem, nem kell a lánykának cselédsorra menni. Azonban hát, vájjon ebben a szép országban csakis tanítónői pálya van ? Nem. Miért özönlik hát akkor egytől egyig némely város 'leányserege a tanítónői pályára ? Mert ezt tartja a legkényelmesebbnek és jóformán egyedül ezt ismeri.

Itt van a hiba. Vakon rohannak sokan arra a pályára, amelyik, nem biztos, hogy tud-e adni kenyeret, mert hát sok az — eszkimó! Meunyivel másképen fest példáúl a postán a nők helyzete. Ott mindenesetre nehéz a kenyérkereset, de olyan postás-kisasszony nem igen akad, akiben ambíció, hasznavehetőség van s állás hiányában éheznie kellene. Tapasztalás-