Eger - hetente kétszer, 1912
1912-10-19 / 84. szám
a EGER. (84. sz.) 1912. október 19. tartozás terhel s igy a tiszta vagyon nem több 34 K 51 fillérnél, amit az alispán nagy megtakarítások árán tudott elérni, nehogy deficittel záruljon az esztendő. A vármegye kezelése alatt álló egyéb alapok 1911. évi vagyoni állása a következő: Az állategészségügyi pénzalap vagyona 7958 K 48 fillér. Az állategészségügyi ebadó-alap 7030 K 73 fillér készpénz- és 38.580 K 46 fillér érték- vagyonDal szemben 201 K 68 fillér a teher. Az állami anyakönyvi alap bevétele és kiadása 9151 K 60 fillér volt. Vagyona nincs. A betegápolási alap bevétele 190 K 26 fillér; kiadása nem volt. A vagyon 240 K 44 fillér, melyet 24 K terhel. A dormándi artézikút alapjának bevétele 2500 K készpénzben és 3970 K 03 fillér értékben. A kiadás úgy készpénzben, mint értékben 2500—2500 K; a pénztári maradvány tehát 1470 K 03 fillér értékben és a cselekvő vagyon 1520 K 97 fillér érték, amit tartozás nem terhel. Az erdei alap 486‘10 K készpénz és 13,733'37 K érték bevétellel szemben 21682 K készpénz és 589P81 K érték kiadással, tehát 269-28 K készpénz és 7841 56 K érték maradvánnyal zárul. A vagyon 310 K 33 fillér készpénz, 8163 K 55 fillér érték. Az erdőőri alap zárlata: 2340'96 K bevétel, 1924'92 K kiadás, 416‘04 K maradvány. A vagyon 1174 K 66 fillér. A gazdasági munkásházak alapja 8,425 K 79 fillér készpénz és 653,466 K 66 fillér érték vagyonnal rendelkezik, amelyet 676,118 K 25 fillér terhel. Érdekesnek tartjuk itt fölemlíteni, hogy a gazdasági munkásházak építésére az egri főegyházmegyei alapítványok pénztárától kölcsönvett 280,000 koronát a lefolyt évben visszafizette a vármegye és ezt a kölcsönt két vármegyei alaptól vette föl újból és pedig a tisztviselői nyugdíjalapból 100,000, a jegyzői nyugdíjalapból pedig 180,000 koronát. így a kölcsönügyletből származó haszon, a magasabb kamatok révén, a két humánus célú vármegyei alapnak jut. Az 1911. évben Füzesabony és Felsőtárkány községekben épültek uj muukásházak. És pedig Felsőtárkányban 31, Füz°sabonyban 78 és egy iskola. Az építkezésre 30 éven át visszafizetendő 400,000 koronás törlesztéses kölcsönt vett föl a vármegye, amely összegből az összes költségek kifizetése után 30,000 koronánál jóval több pénze maradt meg a vármegyének, amelyből a még fölveendő uj kölcsönnel együtt Gyöngyössolymo- son és Kerecsenden építenek majd munkásházakat. Füzesabony községben a telkek vételárából 16,005 koronát, Felsőtárkányban pedig 632 K-t fizettek le a gazdasági munkások. A füzesabonyiak egyébként 5000 K államsegélyben is részesültek, amelyből minden házra 62 K 50 fillér esett. Az alispán jelentéséből kiemeljük még az 1911. év végéig épült munkásházak költségjegyzékét, amelynek fedezetére a két részletben fölvett 680,000 K kölcsön szolgált: Mezőtárkányon 26 ház ........... 69.499-90 K E cséden 20 „ ............. 33,322‘40 K Verpeléten 66 „ ............ 163,283 34 K F elsőtárkányon 31 „ ............. 76,924,90 K Füz esabonyban 78 „ és iskola 276,730-60 K Összesen: 619,761-14 K A házipénztár tartalék-alapja 35 K 92 fillér készpénz és 197 E 44 fillér érték vagyonnal rendelkezik. A jegyzői fizetés-alap bevétele 60,756 K 86 fillér, kiadása 57,815 K 87 fillér volt. A községi és körjegyzők fizetéseinek kiegészítésére az állam az 1911. évben 57,582 K 50 f-t utalványozott. Az évközben beállott változások folytán 2488 K 83 fillér fölösleg jelentkezett, amelyet a belügyi tárcának visszafizettek. Állami fizetéskiegészítésben 93 községi’ és körjegyző és 12 segédjegyző részesült a vármegyében. Az év folyamán Váraszón egy segédjegyzői állást szerveztek 1000 K javadalmazással, melyhez az állam 800 K-val járul. A jegyzői és orvosi nyugdíjalapnak 256,149 K 35 fillér készpénz és 657,669 K 19 fillér érték a bevétele, ezzel szemben 244,184 K 91 f. készpénz és 418,976 K érték kiadása volt. A pénztári maradvány 11,974 K 44 fillér készpénz és 238,693 K 19 fillér érték. Vagyona 192,681 K 11 fillér pénzben és 238,815 K 50 fillér értékben. A teher 178,755 K 79 fill. Az alapnak 111 tagja volt, akik közül 36 alapítványi dijat fizetett. A községek 25,372 K 96 fillérrel járultak az alaphoz. A nyugdíjasok száma 61; a részükre kifizetett nyugdíj 47,811 K 28 fillér. Akatonabeszállásolási alap bevétele 195,943 K 74 fillér készpénz és 61,198 K 72 f. érték; kiadása 190,793 K 60 fillér készpénz és 38,462 K 04 fillér érték. A vagyoni állás 15,671 K 09 fillér készpénz és 27,101 K 65 fillér cselekvő vagyonnal szemben 1.578,728 K 48 fill, érték- terhet mutat. A közegészségügyi ebadó alapnak 21,228 K 23 fillér készpénz és 56,319 K 66 fill, érték volt a bevétele; kiadása 20,599 K készpénz és 28,530 K 42 fillér. A vagyona 1177 K 66 f. készpénz és 28,340 K 50 fillér érték, amelyet 70 korona terhel. A közigazgatási lap alapja 3254 K 79 f. készpénz és 11,151 K 82 fillér érték, amelyen 2745 K 64 fillér a teher. A könyvtár-alap 93 K 16 fillér bevétellel és 65 K 90 fillér kiadással zárult. A vagyona 27 K 26 fillér. A mértékhitelesítési alap vagyona 10 K készpénz és 3106 K 33 fillér érték, melyet 240 K 32 fillér terhel. Az orvosfizetési-alap állami javadalmazása 43166 K 68 fillér volt, és a községek a körorvosok úti átalányainak és lakáspénzeinek fedezésére 9010 K-val járultak hozzá. Az alap 14 körorvos és 5 községi orvos illetményét fedezte. Egy körorvosi állás az egész éven át nem volt betöltve és ezért ezen üresedés, valamint szabadságolás és betegség folytán 3844 K 60 fillér helyettesítési díj is merült föl ebben az esztendőben. Az alapnak 63,680 K 90 fillér készpénz és 13,169 K 11 fillér érték volt a bevétele, a kiadása pedig 63,217 K 29 fill, készpénz és 5169 K 11 fill, érték. Az alap vagyoni állása 658 K 74 fill, készpénz és 8000 K érték, amelyet 811 K 52 fillér terhel. A rendelkezési-alapnak 22,487 K 44 fillér készpénz és 14,994 K 02 fillér érték a vagyona, 3115 K 71 fillér teherrel. A Samassa-alap bevétele 800 K készpénz és 10,936 K 76 fillér érték volt. A kiadása 600 K készpénz és 200 K érték. A vagyon 200 K készpénz és 10,753 K 29 fillér érték. A siketnéma-intézet építési alapja 15,247 K 58 fillér. Az intézet fentartására szolgáló alapnak 24,162 K 65 fill, készpénz és 73,766 K 61 fillér érték bevétele volt, kiadása pedig 18,484 K 04 fillér készpénz és 8,373 K 04 f. érték. A vagyon 5,825 K 18 fillér készpénz és 65,393 K 57 fillér érték, melynek 326 K 16 fillér a terhe. A székház építési alap vagyona 37 K 20 fillér. A szegény-alap vagyoni állása 8 K 05 fill, készpénz és 390 K 78 fillér érték. A távbeszélő-alap 238 K 10 fillérrel rendelkezik. A tiszafüredi járási székház építési alapja 2,466 K 57 fillér készpénz, ugyanennyi érték teherrel. Bevétele ennek az alapnak 80,020 K 73 fillér, kiadása pedig 77,554 K 16 fillér volt. A tisztviselői nyugdíjalap vagyona 114,900 K 11 fillér készpénz és 297,536 K 8 fill, érték, amelyet 99,498 K 47 fillér terhel. A nyugdíjalapnak 96 tagja volt és ezeknek a nyugdíj- járulék alapját képező illetményei 215,800 K-t tettek ki. A tagok részéről 11,019 K 14 fillér mindig megkavicsozzák az úton). De mégsem akarta tovább engedni őket. Amint igy veszekednek, meglát ám egyszer Lőrinc egy ugyanolyan fekete ruhájú embert, mint odahaza a tisztelendő ur. — No, ez jó, — gondolja magába. És eszébe jut mindaz, amit otthon a tisztelendő úrtól hallott az iskolában. Az Isten előtti egyenlőségről, a felebaráti szeretetről. . . Ez biztosan megmagyarázza a rendőrnek, hogy mi is felebarátjai vagyunk; s azért szeretnie kell bennünket és nem szabad haragudnia ránk, — gondolja Lőrincz. Oda is köszön hát szépen. — Dicsértessék a Jézus! — De az ember csak megy tovább; — bizonyosan nem is hallotta a köszöntést. . . De most már ki segit? Erre gondolt Lőrinc és megszeppent nagyon. Hát még mikor a rendőr megfogja a Csecse szarvát és vezetni kezdi. Hiába kiabált az öreg, mentek; vezette őket a rendőr. Bementek osztán egy nagy, tágas udvarba, ahol több rendőr is volt. Ezek az öreget valami mérges úrhoz vitték be, aki összeszidta (úgy kiabált éppen, mint a tanító ur, mikor a gyermekek rendetlenkednek) és azt mondta, hogy csukják be az öreget. — Hadd aludjon, — kiabálta. Be is csukták az öreget, Lőrinc meg kint maradt. De már erre elkezdett sírni, keservesen zokogva. Hogy’ is tudná ezt elviselni egy kisfiú, aki gyönyörködni jött be a városba? Hiszen, Istenem, nem bántottak ők senkit; ők csak haza akartak menni. Éhesek is már; a Csecse is, meg a Csimbók is éhesek, a lárgos is elkészült már otthon, az ő szép, virágos tányérját is leakasztották már a falról... (Tavaly kapta a Szentistván-napi búcsún,) meg a malmát is el fogja rontani biztosan az a komisz Pető Zsiga (mert délután úgyis mindig elszökik a csépléstül) . . . Meg hát nem szabad az úton járni ebben a városban ? Náluk járhat ott a legszegényebb vándorló is. Le is teheti a batyuját, nem szól érte senki. De itt még a tisztelendő urnák is hiába köszönt; az sem segített rajta. Meg oszt becsukták ám azt is, aki nekik a kenyeret adja (igy mondják ezt otthon mindig), hát ezentúl ki fogja nekik a kenyeret adni?... Lőrinc újra zokogni kezdett és mindjobban érezte, hogy éhes . . . Az ökröcskék lehajtott fejjel, fáradtan ál- dogáltak a melegben és Lőrinccel együtt el voltak hagyatva nagyon — nagyon . . . Lőrinc ilyen keserves érzést még soha nem érzett. Azt hitte, hogy itt őrájok nagyon haragszanak. Ezek a rossz embei-ek tán meg is ölhetnék őket, vagy felakaszthatnák? És ki tudja, hátha az apját már nem látja soha többé ? . . És a ködmönke újjá egészen átázott a kényeitől .. . . .. Estére hazajutottak. De aznap este Lőrinc ugyanolyan fájdalmas érzéssel feküdt le a búbos tövébe, mintha nagyon okos, művelt ember lett volna, akit életében még más soha nem ért, csak csalódás. Altorjay Sándor dr.
