Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-12 / 82. szám

2

EGER. (82. sz.)

1912. október 12.

hágás 27 esetben történt. A közutakról és vámokról szóló törvénybe ütköző kihágás 203, iparügyi kihágás 464, a véderőtörvénybe ütköző kihágás 136, egyéb törvényekbe ütköző kihágás pedig 1181 volt. A legtöbb kihágást (1222) Gyöngyösön követték el; a legtöbb terhelt (1808) azonban Eger városából került ki. A legkevesebb kihágás (253) a hevesi járásban történt és a legkevesebb terhelt (487) a hatvani járásban volt. A legtöbb pénzbüntetést (25,772 kor. 46 fillért) a gyöngyösi járás szolgabírósága rótta ki, a legkevesebbet a tiszafüredi (6185 koronát). A legtöbb kihágást Eger városában büntették pénzbírsággal (1289 esetben), a legtöbb elzárást (46) Gyöngyös városban szabták ki, mig a büntetés mindkét nemét (elzárás és pénzbüntetés) a hevesi főszolgabíró alkalmazta legtöbbször (167 esetben). A büntetés végrehajtását 101 esetben függesztették föl a közigazgatási hatóságok; büntető parancsot 2258 esetben adtak ki, melyben 1554 esetben megnyugodtak a felek, 410 esetben tárgyalást kértek és 294 esetben fölebbeztek.

A községi bíróságok hatáskörébe tartozó erdei, mezőrendőri és cselédügyi kihágási esetekben a feljelentett személyek száma 900 volt, a jogerősen befejezett ügyek száma 351, az elitéit személyek száma 432, jogorvoslat folytán a főszolgabíróhoz 36 ügy került.

A vármegye közbiztonságára a m. kir. csendőrség ügyelt, melynek létszáma nem szaporodott, csupán a tiszanánai gyalogörsöt lova- sították és igy most már kilenc lovas csendőrőrs működik a vármegyében.

A csendőrség közbiztonsági tevékenysége a következő bűnügyekbe való beavatkozásban, illetve ezen bűnügyeknek kiderítésében; a bűnösök elfogásában, vagy följelentésében nyilvánult:

Király-sértést 1 esetben 1 egyén, hatóságok és hatósági közegek elleni erőszakot 25 esetben 50 egyén, magánosok elleni erőszakot 11 esetben 86 egyén, vallás és annak szabad gyakorlata ellen való bűntettet és vétséget 2 esetben 2 egyén, pénzhamisítást 4 esetben 7 egyén követett el. A szemérem elleni büntettek és vétségek száma 22 (ugyanannyi tettes követte el), rágalmazás és becsületsértés 57 esetben 76 egyén részéről történt. Az ember élete ellen való bűntettek és vétségek száma 68 (a tetteseké 80); párviadal 8 esetben történt; testisértést 465 esetben 793 egyén követett el. Közegészség elleni bűntettet 1 esetben 1 egyén, magánlaksértést 23 esetben 39 egyén, lopást 580 esetben 646 egyén, rablást és zsarolást 23 esetben 30 egyén követett el. Sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés 35 esetben 29 egyén részéről történt, jogtalan elsajátítást 31 esetben 40 tettes, orgazdaságot és bűnpártolást 61 esetben 63 tettes, csalást 61 esetben 51 tettes, okirathamisítást 5 esetben 5 tettes követett el. Más vagyonának megrongálása 101 esetben 196 egyén, gyújtogatás és tűzokozás 248 esetben (18 kiderítetlen maradt) 131 egyén, vizáradás okozás 2 esetben 2 egyén, vasutrongálás egy esetben (kiderítetlen maradt), fegyveres erő elleni bűntett 7 esetben 7 egyén s végül egyéb törvénybe ütköző vétség 11 esetben 18 egyén részéről fordult elő. A kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kihágási ügyekben 181 esetben járt el a csendőrség és 6 egyént elővezetett, 313-at pedig följelentett; a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágásoknál 1633 esetben teljesítettt szolgálatot és 229 egyént vezetett elő, 3003 ellen pedig följelentést tett.

Az igazságügyi igazgatásnak a közigazgatással összefüggő és kapcsolatos adatai a következők:

, Az esküdtképes egyének összeírása a múlt évben is pontosan megtörtént. A községi elöljáróságok 669 esesben teljesítettek bűnvádi nyomozást. A közigazgatási bizottság börtönvizsgáló küldöttsége megvizsgálta az összes fogházakat és mindent rendben talált. Az igazságügyi hivatalok elhelyezése is megfelelő, egyedül a gyöngyösi kir. járásbíróság régi rozoga épülete kifogásolható, azonban már itt is megkezdték az uj építkezéseket.

Az ügyvédek száma 90 a vármegyében, kik közül 42 Egerben, 23 Gyöngyösön, 9 Hatvanban, 4 Hevesen, 2 Pásztón, 3 Pétervásárán és 7 Tiszafüreden működött.

A vármegye területén működő egyesületek életében az 1911. év folyamán lényegesebb mozzanat nem fordult elő. Uj egyesület 8 alakult, és pedig: két temetkezési egylet (Egerben és Füzesabonyban), két kisgazdakor (Kaiban és Kompolton), 1 turista egyesület Gyöngyösön, 1 önkéntes tűzoltó-egylet Felnémeten, 1 kát. ifjúsági egylet Pásztón és 1 hitelszövetkezeti népkönyvtár-egyesület Boconádon.

Névváltoztatás a kétszeresénél is több történt a váimegyében a múlt évben, mint az előző 1910. évben. Az akkori 58-koz képest az 1911. évben 118-an cserélték föl idegen hangzású nevüket magyar névvel.

A szegényügy még mindig rendezésre vár. A munkaképtelen és vagyontalan egyének részint az alispán által két-két havi időtartamra kiadott könyöradomány-gyiijtési engedélyek segítségével, részint a községi szegényalapokból juttatott kisebb adományokból tengették életüket. Könyöradomány-gyüjtésre 178 szegénynek adott engedélyt az alispán* a községek pedig 274 szegényt segélyeztek a szegényalapokból. Eger város 85 közsegélyre szorult szegénynek 973 koronát juttatott.

A hét.

A mesterséges tej feltalálásáról terjedelmes cikkekben adnak hírt a lapok. Rigler Gusztáv kolozsvári orvosprofesszor, hét évi tanulmányozás és kísérletezés után, végre olyan mesterséges tejet csinál, amely hajszálig hasonlít az eredeti tejhez. Megvan benne minden alkotóelem, ami a valódi tejben található és föle is képződik, meg aludt-tejet is lehet belőle csinálni... Csak éppen az a baj, hogy — nem valódi.

A dolog vegyészeti oldalával nem foglalkozva, csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi lesz majd az ára egy liter ilyen „valódi hamis“ tejnek. Amilyen rossz világot élünk, még azt is megérhetjük, hogy drágább lesz, mint a valódi tej. ügy ne járjunk tehát vele, mint a mis- kolczi pénzhamisítók a hamis huszkrajcárossal,

amelynek darabja 22 krajcárjukba került.

*

A drágaság szinte önként kínálkozik témának a képzettársítás révén. Nemcsak azért, mert ez a tárgy sziute állandó rovatot kap az újságokban, hanem azért is, mert szomorúan tapasztaljuk ezt a közgazdasági hajt a — saját zsebünkön. Legújabb szédületes drágasági adat az, hogy egy métermázsa tengeri ára 28 — 30—32 korona. Uj tengeri kevés van és az sem érett, Bulgáriából megszűnt a szállítás, tehát egyszerre felszökkent az ára olyan magasra, aminőre még azok a bizonyos „legöregebb emberek“ sem emlékezhetnek.

Csak attól félünk, hogy a sertéshús ára szintén ilyen nagyot ugrik fölfelé és — ami még nagyobb baj lesz — sohasem esik majd vissza.

*

A tisztviselők, tanárok, tanítók stb. mozgolódása, e nagy drágaság folytán, valóban nagyon érthető. A fixfizetéses ember nem szaporíthatja jövedelmét úgy, mint az iparos, a kereskedő a nyerstermelő. Az abból kénytelen megélni, amit kap és bizony az a jövedelem rendszerint csak utólagosan igazodik a közgazdasági helyzethez. Olyankor és úgy „rendezik“ a fizetéseket, amikor már túlhaladott álláspont a piacon az az alap, amelyen a revízió és a rendezés megindult s illetve megvalósult, befejezést nyert.

Innét van, hogy a rendezésből circulus vi- tiosus lett már évtizedek óta; innét van, hogy az állam már eddig is majdnem tovább ment, mint amennyit teherbíró képessége megeuged.

És hogy hol áll meg a drágaság, a „rendezés:“ azt senki sem tud'a. Minden valószínűség szerint egy — nagy krachnál, amelyben letörik az állam is, meg az állampolgárok is tönkre mennek.

*

Uj egyesület. A magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak egyesületet alakítottak e héten városunkban, — a saját érdekeik védelmére. Ezt az alakulást kivált most lehet helyeselni, amikor — hir szerint — törvénnyel szándékoznak rendezni a magántisztviselők helyzetét.

Csak egyen csodálkozunk; azon, hogy az Állami tisztviselők Orsz. Egyesületének még mindig nincs Egerben helyi szervezete, köre. Pedig, hogy egyebet ne mondjunk, a készülőben levő nyugdíjtörvény egymagában is elegendő arra, hogy minden épkézláb ember egy táborba verődjék a saját, érdekeinek védelmére.

Gondoljunk csak vissza a lakbérosztályok megalkotására. Egy akkori ad hoc szervezkedésnek lehet köszönni, hogy az egri tisztviselők kedvezőbb helyzetbe jutottak e tekintetben. Pedig még most is ráfizet a lakáspénzére minden tisztviselő, ha állásának megfelelően akar lakni!

*

Az „uj földesuru meghalt. Kedden délután érdekes embert temettek Bécsben: lovag Wessely Károly nagybirtokost és nagyiparost,, aki vagy hetven millió koronát hagyott hátra.

Minket persze nem ez a vagyon érdekel, mely európai fogalmak szerint óriási és csak 4%-os jövedelmet számítva is annyit hoz naponta, amennyi egy előkelő tisztviselőnek egész évi fizetése. Minket inkább az érdekel Wessely Károlynál, hogy olyan Anekerschmiedt-féle uj földesül’ volt vármegyénk szomszédságában. Mintegy tíz év óta az övé volt a régi Kegle- vich-birtok, a szilvásváradi 14 ezer holdas uradalom, amelyet Erdődy gróftól vett meg. A birtokra eddig minden magyar ur ráfizetett és messze esvén a kereskedelem vérkeringésétől, még az a nagy koncepciójú ut sem segített rajta, amely által Pyrker László egri érsek megközelíthetővé tette Szarvaskő, illetve Eger felől. A szilvásváradi birtok jó vadászterület volt, de egyéb semmi.

És mi lett belőle a lovag Wessely kezében! Nagy jövedelmű vagyon, melynek van vasútja — az eger-putnoki — ha jól tudjuk, mintegy 17 km. ipari, illetve mezőgazdasági vasútja, az erdő fáját értékesítik, fűrészmalmot állítottak, parkett-gyárat, fa-telepet létesítettek stb. stb.; a bélapátfalvi cementgyár készítményei mindjobban terjednek az országban. Az egereseim kőszénbánya nagy termelését is a Wessely-alapította eger-putnoki vasút tette lehetővé ... íme, egy nagy darab holt Magyar- országot bőven termő, jó kenyeret adó földdé alakított át a pénz, a tudás, az ipari és kereskedői szellem, a vállalkozási kedv és a munkaszeretet.

Ugyan mikor jutunk mi oda, hogy egy