Eger - hetente kétszer, 1912
1912-10-05 / 80. szám
1912. október 5. EGER. (80. sz.) 3 más években, hanem csupán megpörkölte. Ebből nyilvánvaló, hogy a nap sngarait valami fölfogja és megtöri. Hasonló észlelésről számolnak be Európa több csillagvizsgálójából is. Inuen van tehát a szokatlanul nagy esőzés európaszerte. Ez az oka a szokatlanul hűvös időnek is. Csak az a feladat vár még a tudósokra, hogy megállapítsák: vájjon földi, vagy koz- mikai (világegyetemi) jelenség-e az, ami a nap érvényesülését gátolja. Ha földi a jelenség oka, akkor a szokatlanul sok és nagy vulkanikus kitörés pora tölti be a földi légkört. Ha azonban kozmikai jelenség1, abban az esetben valamely üstökös hatására is következtethetni. Vannak csillagászok, akik a Halley-üstökösre gondolnak. * A kocsik jelzőtáblájának (vagyis a tulajdonos nevét feltüntető táblának) kötelező alkalmazását végre mégis kimondotta Hevesvármegye törvényhatósága a hétfői közgyűlésen. 62 szóval 61 ellenében hozta meg határozatát, mely úgy utrendészeti, mint közbiztonsági szempontból egyaránt fontos. Az egy szótöbbség világosan bizonyítja, hogy most is majdnem elütötték a határozatot, melynek érdekes odisszeája van. Hevesváime- gye alispánja kezdeményezte ugyanis ezt az üdvös mozgalmat, melyet azonban törvényhatósági bizottságunk földműves tagjai leszavaztak, illetve az életbeléptetés előtt felfüggesztettek, hatályon kívül helyeztek. Idestova két éve húzódik már ez az ügy, mely idő alatt a szomszédos vármegyék mind kimondották a jelzőtáblák kötelező alkalmazását, mi pedig — a kezdeményezők — hátul kullogunk és most is csak egy szótöbbséggel. * A Tömlöc-bástya okkupációja. Mikor Bartako- vics Béla az egri várat 1871-ben felajánlotta a honvédségnek, fenntartotta a jogot arra, hogy a kálváriánál szabadon ájtatoskodhassanak a hívek; kikötötte továbbá azt is, hogy a közönségnek ott szabad sétahelye legyen. A honvédség, mely igazán szép rendben tartja a vár sétahelyeit, idők folytán — valami 5—6 évvel ezelőtt — a város felé néző úgynevezett Vár-bástyának második (belső) séta- utját elkenttette és kiirta a bejáráshoz, hogy: „Idegeneknek tilos a bemenet.“ Most ismét elvett a sétautból egy darabot, az úgynevezett (1866 —67.), Kossuth a magyar nép szivében és költészetében (1868.), Jó Barát (1868.), Jász- Kunság (1868—73.), Népzászlója (1868., 1873., 1881.), Népszava (1869—1870.), Gyors Posta (1872), Kecskemét (1872), Kecskeméti Lapok (1872), Jász-Kun-Naptár (1872), Magyar Újság (1873 — 74,, mint egri levelező, K. Ö. és d. jegyek alatt), Abauj-Kassai-Közlöny (1873—75., 1891—1892.), Arany Trombita (a Szabadság melléklapja 1873), Mezőtúr (1873), Kecskemét- vidéki Közlöny (1873), Gyöngyös (1873 — 77., 1880—83 ), Haladás (Kassa, 1873—74.), Félegyháza (1873—74.), Egyetértés (1874. évtől cikkek és levelek K., d. és K. D. jegyek alatt és névtelenül), Baloldal (1874), Félegyháza és Vidéke (1874), Független Hírlap (1878), Hevesvármegye (1878—79), Eger (1878—1893„ „Ne várjatok“ című költeményével hat arany pályadijat nyert), Hasznos Mulattató (1879), Lányok Lapja (1879), Hevesmegyei Képes Naptár (1879), Függetlenség (1880., 1886), Mátravidék (1880), Regélő Themis (1881—82), Szabadság (Székes- fehérvár, 1882.), Magyar Háziasszony (1883,), Selmeczbányai Híradó (1883—84.), Vásárhely és Vidéke (1883, 1890), Előre című költemény- füzér (1883), Budapest (1884—85), Felvidéki Tömlöc-bástyát. Oda is tilos már a bemenet. Nincs nekünk panaszunk az ellen, hogy ott tennisz-pályát csinálnak a tisztek, de az ellen mégis csak tiltakoznia kell valakinek, hogy a városnak egyik legszebb kilátású pontjáról kitiltják a sétáló közönséget s az idejövő idegeneket. A Tömlöc-bástyáról lehetett ugyanis látni a Feluémeti-völgyet, a Cifra-negyedet, Város IV. negyedet stb. stb. Most ennek — fuccs; ha ugyan az előzékenységéről ismert parancsnok meg nem hallgatja e jogos panaszunkat és vissza nem állíttatja a régi helyzetet. * Török Kálmán és a parlamenti küzdelem. Gyöngyös város országgyűlési képviselője, Török Kálmán, főesperes-prépost-plebános, nemcsak politikus, hanem pap is. Anélkül tehát, hogy politikai hitvallásából egy jottányit is engedett volna, az általa képviselt főpapi nimbuszt és felelősségteljes állásának tekintélyét megóvta azzal, hogy a politikai tumultusokban közvetetlenül nem vett részt. Mert ő politikai hitvallását paphoz illő módon védelmezi. A mérsékletes politikusnak és lelkiismeretes papnak eme vélekedését és korrekt magatartását több papellenes bulvár-ujság szándékosan félremagyarázta. így többek közt „A Nap“, a „Népszava“, a „Kis Újság“ azt irta, hogy Török Kálmán távolmaradásával politikai elveinek megváltozását tudatja s úgy kommentálták a dolgot, hogy a Kossuth-párt nyilatkozat- tételre szólítja fel őt s amennyiben szabályszerűen és elfogadható módon nem igazolja távol- maradásait, megteszik ellene a kizárási indítványt. Teljességgel igazolja pedig a gyöngyösi képviselőnek álláspontját a Kossuth-párt elnökének : Kossuth Ferencnek levele, melyet a minap intézett Török Kálmánhoz abból az alkalomból, hogy őt a papellenes lapok tudatos rosszakarattal aposztrofálták. Kossuth Ferenc e levélben azt mondja: „Érthető előttem, hogy papi állásoddal nem tartod összeegyeztethetőnek a legutóbbi napok parlamenti harcmodorát, . . . s a becses leveledben felhozott indokok elfogadható magyarázatát adják a te távolmaradásodnak.“ * A szüret keserves időjárás mellett, naponkint esőtől akadályozva, folyik az egri hegyeken. A nagy filloxéra-vész óta még egyszer Híradó (Selmeczbánya, 1884.), Szegszárd és Vidéke (1884), Toluamegyei Közlöny (1884)r Tolnamegyei Naptár (1885), Eger és Vidéke (1885—93), Felső-Toroütál (1887—88), Emléklap (Brassó 1888), Kossuth-Emléklap (Kolozsvár 1889), Pápai Lapok (1889), Hunyad (1889), Brassó (1889). CsikiLapok(1889),Szilágy-Somlyó (1890.), Maros-Vidék (1890.), Mátra Vidéke (1890.), Tiszafüred és Vidéke (1890.), Gyöngyösi Lapok (1890), 1848—1849. Történelmi Lapok (1892, 1896), Hevesvármegyei Hírlap (1893—96), Egri Híradó (1893—1897), Deési Emlék (1893.), Tordai Emlékkönyv (1894.), Egri Újság (1894—97), A Magyar Tengerpart Emléklapja (Fiume, 1894.), Erdélyi Híradó (Kolozsvár, 1896.), Ország Világ (1897). — Munkája: Kapácsy Dezső költeményei. Eger. 1890. Ábrányi Emil előszavával. (Ugyanazon évben második kiadást ért.) Több költeményére dallamot Írtak: Huber Károly (Bpest), Lányi Ernő (Eger), Beleznay Antal (Nagyvárad), Tariczky Ferenc (Vácz), Szabó Ignác (Eger), Szentkirályi Ödön (Eger). sem volt ilyen szomorú szüret az egri hegyeken. Ami baj csak érhette a szőlőt, mind fölkereste az idén; ebből magyarázható, hogy a szőlőföld a tavalyi termésnek alig egynegyedét hozta és az is gyönge minőségű, savanyú. A gyönge termésnek természetes következménye azután az is, bogy a tavalyi bor ára már is felszökkent s 60—70 fillér körül jár. HÍREK. Eger, 1912. október 4-én. Tájékoztató. Október 6. Az aradi vértanuk gyászünnepe. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 9. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12, 14. Katonai főutóállítás Egerben. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 13. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 13. Tüzoltónap. „ 13. Országos vásár Tiszanánán. „ 14. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Terpesen. „ 14. Országos vásár Apezon. „ 15. Az egri járás főszolgabírójának tárgyalási napji Füzesabonyban. „ 15. A hevesi járás főszolgabírójának tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15. és 23. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15, 16. Országos vásár Erdőtelken. Október 6. Az aradi gyásznap hatvanharmadik évfordulója lesz vasárnap. Eger város polgársága, mint minden évben, az idén iS méltó kegyelettel üli meg a tizenhárom aradi vértanú emlékét és a rendező- bizottság falragaszok utján hívja meg a közönséget a hazafias megemlékezés ezen szép és kegyeletes ünnepségére. A gyászünnepség október 6-án este hat órakor lesz. Programm szerint a közönség délután 5 órakor gyülekezik a Líceum előtti Eszterházy- téren, majd fáklyás-menettel a Széchenyi-, Kaszinó- és Irgalmas-utcákon át, a Knézich Ká- roly-utcába vonul, ahol az egyik vértanúnak, Knézich Károlynak emléktáblája díszíti a hős- lelkü magyar honvéd-tábornok egykori lakóházát. A gyászünnepség tulajdonképeni ünnepi része itt megy végbe és pedig a következő Programm szerint: 1. Himnusz. Énekli a Polgári Dalkör. 2. Október 6. ifj. Ábrányi Kornéltól. Szavalja: Stróbl János joghallgató. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Jecs Gyula j. h. 4. Csak magyarok legyünk! Énekli a Polgári Dalkör. 5. Erős hit. Ábrányitól. Szavalja: Szanda József joghallgató. 6. Az emléktáblát megkoszorúzza: Kolacs- kovszky Lajos joghallgató, ifj. elnök. 7. Szózat. Énekli: a Polgári Dalkör. A vértanuk lelki üdvéért tartandó gyászmise (az emléknap vasárnapra esvén, amikor az egyház gyászmisét nem szolgáltat) hétfőn, október 7-én, délelőtt 10 órakor lesz a Minoriták templomában, ahol ez alkalommal a Koszorús Egri Dalkör énekli a gyászénekeket. Az áll. föreáliskola, mint már említettünk is, vasárnap délelőtt Vall órakor tartja a gyászünnepséget, a ciszt. r. kát. gimnázium ifjúsága pedig ugyancsak vasárnap délelőtt 1/2§ órakor. Közreműködik az ifjúsági ének- és zenekar; felolvasást tart az aradi gyásznapról Nyírei1 Andor VIII. o. t., Grimm MiklóíT'VIII. és fíóter Ferenc VII. o. t. pedig alkalmi költeményeket szavalnak. Az ünnepi beszédet Kürti Menyhért h. tanárelnök tartja. A zenekar Beethoven gyászindulóját adja elő és kuruc dalokat játszik,
