Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-02 / 79. szám

1912. október 2. EGER. (79. sz.) 3 Őfelségének névnapja pénteken (okt. 4-én) lesz. E napon — mint minden évben — üu- nepies nagy mise lesz 9 órakor a főszékes­egyházban, melyen úgy a hatóságok, mint az iskolák megjelennek. Gyászmise Tegnap, szeptember ’30-án, töl­tötte volna be életének 84. évét Samassa József dr. bibornok-érsek, ha életben marad. E napon ünnepies nagy gyászmisét, celebrált Szmrecsányi Lajos érsek az elhunyt fopásztor lelkiüdveért. A főszékesegyházban ez alkalommal, a hivata­los személyeken és testületeken kivül is sokan jelentek meg. Kitüntetés. Ő-Felsége, a király, Maliász Gusztáv ezredest, háziezredünk ezredparancs­nokát, ügybuzgó katonai érdemeinek elismeré­séül a Ferenc József-rend tiszti keresztjével tüntette ki. Rémig napja. A ciszt. r. főgimnázium kegy­urának, Békefi Rémig dr. apátnak, nevenapja ma van. Ebből az alkalomból 8 órakor ünnepi nagy mise volt az egri konvent templomában, a gimn. ifjúság pedig szünetet kapott. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Egerben az állami gazdasági népis­kolánál egy szaktanítónői állást szervezett és arra Gere Erzsébet debreceni állami gazdasági szaktanítónőt helyezte át. Egyházmegyei hirek. Kápláni minőségben áthelyeztettek: Fábry Béla Maklárról Egerbe, Mikes Lajos Gyöngyöshalászról Makiárra. 70,000 korona jótékony célra. Néhai özv. Cseresnyés Jánosné, szül. Menyhárt Paulina, aki három évtizeddel ezelőtt kedvelt tagja volt az egri előkelő társaságnak, a napokban hunyt el Bécsbeu. Végrendelete szerint a Foglár-nevelő­intézetnek 20 ezer, az angolkisasszonyok inté­zetének 28 ezer és a ciszt. r. egri kát. főgim­náziumának 20 ezer koronát hagyott alapr vá- nyul, illetve ösztöndíjakra. Ezenkívül az Irgal- mas-nővérek intézetének is juttatott alapítványt. Temetése holnap délelőtt 7*11 órakor lesz a Fájdalmas-temető halottas-házából. A Jogakadómiai Kör szombaton délután tar­totta alakuló gyűlését, Maxintsák Gyula dr. elnöklete alatt. A gyűlés főtárgya a tiszt­viselők megválasztása volt. Elnök le't Kolacs- kovszky Lajos IV.; alelnök Jecs Gyula II.; ügyész Szabó Zsigmond III.; főjegyző Schweng Ede III.; jegyző Szöllössy Alfréd I.; pénztáros Fógel Zol­tán II.; ellenőr Nagy Nándor IV. és háznagy Niemtschik Ferenc IV. éves joghallgató. Választ­mányi tagok: Bárt ha István, Prehoffer István IV.; Zbiskó Géza III.; Berecz Kálmán, Sike János, Thurzó-Nagy László II.; Strobl János és Szabó Oszkár I. éves jh. Az irodalmi szak­osztály elnöke Thurzó-Nagy László II. ; előadója Bartha István IV. ; jegyzője Alpáry Imre I. éves jh.; tagok: Kovács István IV., Jecs Gyula és Fógel Zoltán II. jh.; póttagok: Szőllőssy Alfréd és Lukács Gyula I. éves joghallgató. A Menza-bizottsági elnök Hévász József IV.; tagok: Prehoffer István IV., Zbiskó Géza és Veréb György II., Jámbor Kálmán és Szanda József I. éves jh. Az összes tisztségeket egyhangúan töltötték be. A választás után Bartha István IV. jh. kéri az ifjúságot, hogy a tanári karhoz intézett memorandumon kívül három tagú bi­zottságot, küldjön Demkó György dr. kanonok, igazgatóhoz és kérje fel, hogy Rátvay Géza dr.-t bízza meg az ifjúság vezetésével. Határozat­képen kimondották. Egyéb tárgy nem lévén, az ifjúsági elnök bezárta a gyűlést, mely után az egyes szakosztályok értekeztek. Zászlószentelés. A Verpeléti Önkéntes Tűzoltó- egyesület szép uj zászlóját vasárnap szentelték fel. Az ünnepség 10 órakor kezdődött ünnepi nagy misével, mely után Boldizsár Benedek plé­bános mondott nagyhatású alkalmi szentbe­szédet. A zászlószögek beverése után megko­szorúzták a zászlót, majd a zászlóanya, Kanzsó Györgyné, átadta Rhédey Endre parancsnoknak. Ezután díszgyűlést tartottak, melyen kiosztották a szolgálati érmeket. Ezután társasebéd volt, melyen — more patrio — több pohárköszöntőt mondottak. Délután sikerült taktikai támadást mutattak be a tűzoPók, este pedig táncmulat­ság fejezte be az emlékezetes napot. Gyászünnep. Az áll. főreáliskola Bajza-Ön- képzőköre vasárnap (okt. 6-án) d. e. 1/gll óra­kor gyászünnepséget rendez az aradi vértanuk emlékezetére. A megnyitó beszédet Takács Andor tanár-elnök tartja, Sehwarcz Béla VIII. o. t. ifjúsági elnök pedig ünnepi beszédet mond; ezen kívül hét szavalat, illetve ének- és zene­szám lesz. Vendégeket szívesen látnak. — A ciszt. rendű kát. főgimnázium ifjúsága szintén kegyelettel áldozik majd az aradi vértauuk emlékének. Az ünnepség programmját most ál­lapítják meg. Rendelet a rendelet megtartására. A hiva­talos világban nem újság, hogy a feledésbe menő régibb rendeletek megtartására újabb rendeletekkel szorítják a felsőbb hatóságok a végrehajtó hatóságokat. Hogy miért kell ennek igy történnie, nem tudjuk, de hogy igy törté­nik a gyakorlatban, mutatja ez a legújabb példa. A földmivelésügyi miniszter még 1908- ban, a husvizsgálatról kiadott 54300. számú körrendeletének 8. §-ában úgy intézkedett, hogy a közvágóhidakon a vágás ideje alatt, 14. évnél fiatalabb gyermekeknek, — a ta- noncok kivételével — tartózkodniok nem sza­bad. Most, négy évvel később, 96,400 számú kör­rendeletében arra utasítja a földmivelésügyi miniszter a hatóságokat, hogy ennek a rendel­kezésnek „teljes szigorral szerezzenek érvényt,“ mert „sok helyütt a vágóhídi telepen folyó ipari munkát az odasereglett bámészkodó gyer­mekek szemeláttára végezik, ami e zsengekor­ban levő gyermekek fejlődő erkölcsi érzékére csak káros befolyással lehet.“ Hát bizony ez igy van és elég sajnos, hogy igy van, mert másként kellene lennie. Ámde most már ért­hető előttünk az is, hogy miért tűrik a ható­ságok a korcsmákban és mulatóhelyeken a 15 évnél fiatalabb gyermekeket. Ez is el van tiltva; csakhogy nem jött le még a körrende­let, mely megmagyarázza, hogy ez „a zsenge korban levő gyermekek fejlődő erkölcsi ér­zékére csak káros befolyással lehet.“ Tanulmányi kirándulás. Áll. főreáliskolánk­nak mintegy 40 felsőbb osztályú tanulója (jó­részt V. osztályosok) vasárnap hajnalban a fő­városba ment, honnét hétfőn estére tért vissza. A tanulók — akiket Takács Andor és Schiff Pé­ter dr. tanárok vezettek — e két nap alatt Budapest múzeumait és nevezetességeit, legelső sorban pedig az európai hirű állatkertet tekin­tették meg lelkes tanáraik kalauzolása mellett. Megtekintették a N-mzeti Muzeum tárait, a Szépművészeti Muzeum történelmi képeit s a Feszty-körképot; voltak a Margit-szigeten, a királyi palotában, a koronázó Mátyás-templom­ban stb. stb. A tűzoltó-napot, melyen a Budapesten léte­sítendő Tűzoltó-Otthon javára gyűjtenek, az idén is országszerte Jászberényi Miklós rendezi az Orsz. Tűzoltószövetség megbizá-ából, október 12-én (szombaton) déltől, október 14-én (hét­főn) délig. A vásár. Szombat, vasárnap és hétfőn zaj­lott le Egerben az őszi vásár. Az idő kedvező volt; vásári árus is szép számmal kereste föl városunkat, csak éppen a vásároló közönség volt kevés. Legnagyobb kelete a téli ruhának volt és igy a ruhássátrok között állandó volt a sokadalom. Persze a szerencse-játékosok sem panaszkodhatnak, sőt Pierot Sylvia „az óriás- erejű hölgy,“ azután Manci, „a gondolatolvasó tudósnő“ és végül a „szivárványbőrü hölgy“ is sok pénzt vitt el Egerből. Hanem a gyerekek, bakák és cselédleányok nagy fájdalmára ezen a vásáron nem volt sürgő. Lehet, hogy talán ezért volt gyöngébb az idei őszi vásár a más évekbeli szent mihályi vásároknál. A szimbólum. Eger külvárosaiban, a lassan- lassan vasoszlopokkal fölcserélendő villamos póznákon érdekes pléh-táblákat szögeznek fel mostanában. Az ormótlan, csúnya oszlopokon szép fehér táblákról vérpiros koponyák vigyo­rognak a járókelők felé és ezenkívül fekete és piros betűkkel ez a felírat olvasható:/! vezeté­kek érintése életveszélyes. A figyelmeztető-táblák intenciója nyilvánvaló, csak éppen a piros ko­ponyák egy kissé — komikusak. A genfi nem­zetközi egyezmény a vörös keresztet, mint szimbólumot leszorította a kereskedelemben való használatból; Törökország, Perzsia, Japán a vörös félholdat, a vörös napot tiltotta ki. Mert ezek a betegápolás kegyeletes jelvényei. A pi­ros koponyákra nincsen tilalom; az igaz, hogy nem is reklámul használjuk ezeket, és így sza­badon vigyoroghatnak a közönségre. Hanem hát hol van az Ízlés, az esztétika, a finomabb emberi érzés? Vagy ez Egernek csakugyan — hekuba? Apró krónikák. Halál a sineken. A hatvani vasúti állomás átjárójánál ismét szerencsétlen­ség törté it. Egy Berényi Jánosné nevű asszony a robogó vonat előtt át akart futni a pálya­testen, azonban a ruháját elkapta a mozdony és a boldogtalan asszonyt mintegy negyven­ötven lépésnyire magával hurcolta. Rettentő sebeival Budapetre akarták szállítani a bol­dogtalant, de még útközben meghalt. Négy árvát hagyott maga után. — Munkás sors. A gyöngyöspüspökii templom tornyát aranyozzák. Belekosztolszki Ede aranyozó-segéd munka­közben leesett a toronyról és a mentők a kór­házba szállították. — Elfogott betörő. Pásztón betörés történt. Reich József kereskedő üzleté­nek üvegajtaját betörte egy Schlamoritz Zoltán nevű 17 éves fiatalember és több értékes tár­gyat ellopott. LetartóztaAsakor beismerte, hogy már más alkalommal is lopott. Rövid hirek. Sztrájkoló munkásnők. Az egri dohánygyárban, egy év leforgása alatt immár másodszor, sztrájkba lépett a munkásnők egy része. Magasabb munkabért kérnek és mert ké­résüket az igazgatóság nem teljesítette, hétfőn délben az elégedetlen elem kimondotta a sztráj­kot és a dohánygyár kapujánál menetté szer­vezkedve, tüntető sétát rendezett a városban. Ma reggel és délben ismét csoportosulás volt a dohánygyár előtt és bár ma már sokan mun­kába állottak, még mindig igen sok az elége­detlenkedők száma. Kisebb-nagyobb csoportosu­lásokon kivül egyéb rendzavarás nem történt. A sztrájk a szivargyártás munkásnői között van. Ma estére várják a dohánygyártási központ ki­küldöttjét, aki a sztrájkoló munkásnők megbi- zottaival megkezdi a tárgyalásokat. — Tanul­mányi kirándulás. A mezőkövesdi állami gimná­zium növendékei ma reggel tanulmányi kirán­dulást tettek Egerbe és tanáraik vezetése alatt megtekintették városunk nevezetességeit. Színház. Pénteken „Brezeda ur,u Friedmann bohózata került bemutatóra. A darab maga elég vér­szegény ; nehezen indul, I. felvonása pedig ha­tározottan unalmas is; távol áll a szellemesség­nek attól a fokától, mely pl. a francia bohó­zatokat jellemzi. Az esprit hiányát azonban némileg kárpótolta a társulat ügyes játéka. Ifj. Brezeda Mátyást, az éhenkórász, de talpig becsületes paragrafus-embert kinevezik Lippai báró gondnokává, aki a kedves Tusi művésznő segítségével minden pénzének nyakára hágott. Brezedát uj környezetének kedves köny- nyelműsége, főleg pedig a bájos Rózsi szoba­leány egészen más emberré gyúrja át, úgy,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents