Eger - hetente kétszer, 1912

1912-08-03 / 62. szám

1912. augusztus 3. EGER. (62. sz.) 3 A hét. Itt a kánikula, magyarra fordítva kutyának való meleg. A bét folyamán vagy három napig oly szokatlan hőség volt, hogy szinte ránehe­zedett az emberek testére, lelkére. Az aratási, cséplési munkához persze nagyon jó ez a nap­fényes idő, de egy cseppet sem használ a ten­gerinek, no meg a hűvösebb, kellemesebb leve­gőt kedvelő embernek sem. * A szódavízzel, a kánikula leggyakoribb és legolcsóbb ellenszerével is baja van a kormány­nak. Most adott ki egy hosszú rendeletet, mely a szódavíz gyártásáról és elárusításáról, vala­mint ezek fölött tartandó felügyeletről intéz­kedik. Hol is vannak azok a boldog idők, amikor a szódavízgyárosok ezer percentre dolgoztak ellenőrzés nélkül?! Az egy fillér üzletköltség­gel előállított üveg szódát 20 fillérért adták és kényelmesen gazdagodtak. Hogy is ne gaz­dagodtak volna, mikor a szódavízgyártás még ma is kifizeti magát, amikor pedig 3—4 fillé­rért adnak egy üveggel s amikor minden meg­drágult, az ellenőrzés pedig nagyon szigorú lett. * Lámpás nélkül. A vasárnapi szerencsétlenség szomorú nevezetességű automobilján nem égett lámpás. Sötétben száguldott tehát véres útjára, amiért persze külön büntetés jár neki; illetve a gazdájának ... Arra azonban kiváncsiak vagyunk, hogy mikor jár ki valamelyes büntetés a — külön­ben példás berendezkedésű — m. kir. postának, amelynek telegramm- és expresslevelét kihordói állandóan lámpás nélkül karikáznak esténkiut V2IO—10 óráig is. * Gyorsasáé, nem boszorkányság. Ha már az ex- pressz-levélről esett szó, megemlítjük azt a hiteles forrásból vett panaszt, hogy egy, az egri első számú postahivatalnál reggel V29 óra­kor föladott expresszlevél másnap reggel 9 órakor jutott a címzetthez, aki Jászapátin lakik. (U. i. A délelőtti vonattal indulva már déli 1 óra előtt Jászapátin lehet az ember Egerből; ha pedig délután megy, este V29-kor érkezik oda.) Az ilyen „gyorsaságú“ levélért ugyan nem illik elvenni 65 fillért. * A német dalosok ünnepe, a Deutsches Sänger­bundesfest, a mult héten volt Nürnbergben, honnét egy alkalmi levelezőlapot kaptunk. Csak ennyi szöveg van rajta: „1600 dalos-egylet van itt 68 ezer taggal. Kár, hogy ti hiányoztok.“ Magunk is azt valljuk, hogy kár. Sőt a budapesti rendezőség is elmehetett volna Nürn­bergbe — rendezést tanulni. * Megjött a vasúti óra! A vasúti állomások egyik leglényegesebb tartozéka a hivatalos, a hiteles óra. És ezt az egri állomásnak majd­nem két hónapig kellett nélkülöznie. Elromlott és — mivel a vonal szerződéses órása Miskol- czon lakik — el kellett küldeni. Csekély két hónapig reparálták, míg végre a múlt héten megjött. Ideje is volt már! * A családi pótlékot egymásután utalják ki a hivatalok és különösen a segéd-, valamint a kezelőszemélyzet körében s a hivatalszolgák között csinált óriási hatást. De hogy is ne!? 100—150 koronát kapni egyszerre olyan embereknek, akiknek ennyi pénzük sohasem volt egy csomóban. Komoly a dolog, de hallottunk olyan sze­gény családról, amely nem tudja, hogy mit kezd­jen avval a „sok pénzzel.“ HÍREK. Eger, 1912. augusztus 2-án. Tájékoztató. Aug. 8. A Polg. Lövésztársulat nyári mulatsága. „ 4. Országos vásár Tiszanánán. „ 5. Pótvásár Kápolnán. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Apezon. „ 5—6. Országos vásár Pásztón. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Ti­szaszőllősön. „ 8—9. Országos vásár Tiszafüreden. „ 11. Buesú a Fájdalmas temetőben. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12. A pétervásárai főszolgabíró tárgy, napja Reesken. „ 13. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. Nagyboldogasszony. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 17. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 18—19. Országos vásár Gyöngyösön. „ 18. Buesú a Rókus temetőbon. „ 20. Szent István királyi „ 21—24. Sorozás Tiszafüreden. „ 24. Eger város közgyűlése. „ 26 — 29. Sorozás Pétervásárán. „ 26—27. Országos vásár Hatvanban. „ 29. Az egyházmegyei papnyugdíj- és segélyalap középponti bizottságának ülése. „ 30—31. és szept. 2—5. Sorozás Egerben, az egri járás községeire nézve. A bíbornok-érsek és a jogakadémia. Gyé­mántmisé« bíbornok-érsekünk a következő me­leghangú levelet intézte Demkó György prépost­kanonok, jogakadémiai igazgatóhoz: Fötisztelendö Prépost, Kanonok, Igazgató Ur! Köszönetemet küldöm érseki jogakadé­miám tisztelt Tanárkarának üdvözlő feliratá­ért, amellyel áldozópapságom hatvanéves jubileumának ünnepét nekem örvendetesebbé tette. Feliratuk a mögöttem álló évtizedeket azon az alapon értékeli, hogy életemnek útja az evangélium forrásaiból merített, az egyházat és hazát éltető elvek, következetes igazságok egyenes útja volt. Nagy öröm tudnom, hogy a jogakadémia, melynek fennmaradásáért az ellenkező erős áramlatokkal szembeszállnom s fenntartásá­ért gonddal, szeretettel áldoznom mindenkor kedves kötelesség volt nekem, éppen ilyen jogcímet talált irántam való kegyeletének nyilvánítására. * Felette megnyugtató biztosítékát látom ebben annak, hogy a tisztelt Tanárkar soha sem feledi a múltat, midőn a jövendő épí­tésén a hivatás tevékeny szeretőiével fárad, s hogy a gondjaira bízott ifjúság lelkében a korszellem-készítette akadályok által nem engedi eltorlaszoltatni azokat a forrásokat, melyekből az én életem irányadó elveit származtatja. Állandó emlékezetben őrizve ama nemes szándékokat, melyekben a nagyhivatású in­tézet eredetét s fennállását bírja, eddig ta­núsított példás buzgalmával neveljen a tisz­telt Tanárkar minél jobb honfiakat a hazá­nak, s ez üdfös munkájukat amint őszinte becsülésem kisérte szüntelen, úgy kisérje azt a legszebb sikerekkel áldó Isten bőséges kegyelme. Eger, 1912. évi julius hó 29-én. József, s. k. bíbornok-érsek. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Biró Anna tiszanánai rk. tanítónőt az egri állami elemi iskolához, Adamosek József ecsédi rk. tanítót a sarudi állami elemi isko­lához, Parentézy Margit oklev. tanítónőt a sarudi állami elemi iskolához, Kövér Kálmán domoszlói rk. tanítót a szuhahutai állami elemi iskolához és Budeusz Aranka oklev. tanítónőt a sarudi állami elemi iskolához nevezte ki rendes taní­tókká illetve tanítónőkké. megihletett, tiszta keresztény-klasszicizmusa, ez a klasszikussá fejlesztett egyházi nyelv, mely az ó-kor remek-iróiaak szókötéseit, mondatfü- zéseit, fordulatait, mesteri kitételeit, egész frazeológiáját alá tudja rendelni a katolikus eszmevilágnak s ennek szolgálatában tudja pá­ratlan ügyességgel értékesíteni. A klasszikus prózai irásművészetnek legjel­lemzőbb sajátsága az arányos mondatszerkesztés, a numerozitás. Az arányosan tagolódó mondatok kellemes folyása szinte dallamossá teszi a pró­zát is, érezteti ebben is a ritmus varázsát, ami különösen élőszóbeli előadásnál fontos. Ez a numerozitás uralkodik különösen az úgyneve­zett körmondatos stílusban, amely hatalmas eszmék méltó hordozója akarván lenni, maga­san szárnyal a hétköznapi, közkeletű kifejezés- módok felett és fenséget áraszt. így készülnek az emberi szellemnek legnemesebb, igazán monu­mentális alkotásai, melyek ugyanazon ihletnek, ugyanazon lelkiismeretes gondnak, tökéletes­ségre törekvő, mindenre ügyelő munkának nyomait viselik magukon, mint a vésővel vagy ecsettel dolgozó művészetek megcsudált remekei. Legyen szabad az elmondottak igazolására, ennek a fenségre törekvő, monumentális kör­mondatos stílusnak egy-két példáját felhoznom Samassa József beszédeiből. Nem hosszas ke­resgélés után, csak úgy ötletszerüleg állítottam őket össze. A szép magyar fordításban ha vész is el valami, de nem sok vész el az eredeti latin szöveg erejéből. íme az egyik : „Midőn a társadalom azon erőlködésben vonaglik, hogy a jó rendhez visszatérjen és ismét szilárd alapra helyezze magát; midőn a szellemek kínlódásai között nines elfogadott elv, nincs szilárdnak ismert szabály; minden jog kétségbe vonva, a szuverenitás természete, kiterjedése és eredete félreismerve; midőn heves küz­delem folyik a vélemények, a szenvedélyek, az érdekek, a vakmerő újítások és a tapasztalás hiú tanácsai között; egyik káromolja azt, amit nem tud, a másik megrontja magát azzal, amit tud: csak a kereszt tanaiban talál­hatja fel az emberiség azon szilárd alapot, melyre helyezkedve rendeltetésének célja felé haladhat.“ (1908- október 27.) Egy másik példa: „Méltán sújt bennünket, méltán vonul vissza az Ur, midőn keserűségeinket kegyességével enyhíteni nem siet, sőt elleneinket ostorul használja fel; — ám midőn őket ekkép szolgálatába vonja, minket örökségünkre nevel; fényit, de nem romlásunkra, hanem okulásunkra; s mintegy ellenállhatatlanul kényszerit annak belátására : mily gyarló az ember, mily forgandó a földi sors.“ (1893. okt. 26.) Egy harmadik, amely nemcsak a numerozi- tásnak, de a szent haraggal párosult szónoki erőnek is kiváló példája lehet, a szabadgon­dolkodók istentagadó tanításait kárhoztatja, mondván: „Elvakult, gonosz, botor tudomány, mely azt, akitől van minden, aki által van minden, akiben van minden, mindenből önkéuyüleg kizárja; kegyetlen, embertelen emberiesség, mely a nyomorgó, mindenfelől szükséget kiáltó emberiséget legfőbb javától, minden jónak forrá­sától, Istentől most és mindörökre megfosztja ; elvakult vezetők és mesterek, kik felfuvalkodottságukban még azt hiszik, hogy Istent szívok mélyéből száműzve a világból is kiűzhetik, mintha az ember elveszvén Istenre, magát az Istent is kiveszthetné !“ (1888. okt. 23.) De legyen elég ennyi a körmondatos stilus, a numerozus beszéd, a ritmikus próza szépségei­nek megéreztetésére. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents