Eger - hetente kétszer, 1912

1912-07-20 / 58. szám

1912. julius 20.

EGER. (58. sz.)

ü

nézve állapította meg a bíróság a kártérítést, amelyek a betétekből származnak és amelyeket az 1882-ik évtől 1900-ig követett el Éliássy. Harmadszor nem az összes igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat kötelezte a kártérítésre, hanem csupán azokat, akik a betétsikkasztások idején (1882—1900) voltak az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, — amiként ezeket mi mind megírtuk áprilisban megjelent cikksorozatunkban.

A mezőtárkányi „Népház“ fölavatása. Említettük annak idején, hogy Mezőtárkány községben, a földművelésügyi miniszter támogatásával, Népházat építenek, melyben a földműves olvasókör, szövetkezet, népiroda stb. mind helyet kapnak. Ezt a Népházat, mely egyik legelső az országban, jövő vasárnap (jul. 28.) d. e. 11 órakor —• igazgató-tanácsi díszközgyűlésen adják át rendeltetésének. A díszközgyűlésre minden érdeklődőt szívesen látnak s a közebédre, mely az avatás után lesz jul. 25-ig lehet jelentkezni Jászberényi Miklósnál, mint az igazgatótanács elnökénél.

Riport a szőlőből. Egy egri szőlősgazda a következő tudósításban számol be az egri szőlők mai állapotáról: Szőlőink az április 14-iki fagy következtében igen rosszul és a rendes időnél két héttel később fakadtak. A május második telében beállott bő esőzések és a júniusi melegek azonban oly gyors és buja fejlődésre késztették szőlőinket, hogy alig bírtunk azok kötözésével megbirkózni. A tőkék nyakából, agyból jött kövér, merev hajtásokban a zivatarok és a kötözők igen sok kárt okoztak. Az elfagyott csapoknak több mint fele nem fakadt ki, a többi, úgynevezett világos szemekből fakadt hajtások pedig nem hoztak termést. Most már megállapíthatjuk, hogy a rendes bortermésünknek 40—60 százalékára számíthatunk, természetesen ha már semmi elemi csapás nem éri szőlőinket. A szőlővirágzas, eltekintve a junius 17—19-iki igen hűvös, esős időtől, elég normális körülmények között folyt le; a fürtök — a késői fajok is — szépen megkötöttek, már látni borsónagyságu sőt egészen kifejlett szemeket is. Viszont vannak még virágzó fürtök is, mint az elkésett fakadás következményei. A szőlőmoly és hibás virágzás kártételét 5—10%-ban lehet megállapítani; szőlőmoly ellen nálunk még senki sem védekezik. A második permetezés részint elvégezve, részint folyamatban van. A napszámviszonyok már-már tűrhetetlenek. A napszámosok valóságos zsarolói a szőlősgazdáknak, megbízhatatlanok és a nagy munkabérek dacára felületesen dolgoznak. Fizettünk férfinapszámosoknak második kapálásért, permetezésért 4 K 40 fillértől 5 K 60 fillérig, oltásért 5—6 koronát; női napszámosoknak kötözésért 2—2 K 60 fillért, kapálásért, permetezésért 3 koronát. Borforgalom szünetel, magánfogyasztók, vendéglősök vásárolnak kisebb mennyiséget. 1911. évi siller ára hektoliterenként 52 — 64 K, fehér 60—70 K, vörös uj és ó 80—120 K. Óborból már alig van valami készlet.

Rövid hírek. A parádi Anna-bái. Párád fürdőn az idei Anna-bál julius 27-én lesz. — Megrongált kerítés. Kedden a Samassa-téri park sodronykerítésének Telekessy-utcai része romokban hevert. A katonák fát szállítottak és a kocsi a fordulónál neki ment a díszes, de gyönge kerítésnek, amelyet pár méternyire összezúzott.

Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (julius hó 12—18-ig) a következő születési esetek történtek: Cziglédi Lajos napszámos Sándor, Pálok Sándor napszámos Sándor, Pálok Sándor földműves Rozália, Huszár Ferenc földműves Anna, Lieszkovszky József cipészsegéd Erzsébet és Mária (ikrek), Sebestény János földműves Sándor, Varga Sándor kocsis Anna, Árvái András napszámos Lajos, Gyenge András földműves Erzsébet, Weisz Éliás cipész Borbála, Virág József napszámos Anna, Pallagi Sándor napszámos Anna, Tóth István napszámos Sándor, Tóth Sándor kocsis Ilona, Czi- mer János lakatos-mester Gyula, Frits Ferenc m. kir. postatiszt László nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Bársony Endre dr. ügyvéd egri és Grósz Ilona hajadon kunszentmiklósi, Majoros István fürészgyári munkás és Angi Anna hajadon gyergyószentmiklósi lakosok, — jegyesek.

Halottak névsora. Bátori Miklós 8 hónapos, Jászberényi Istvánné szül. Molnár Klára 82 éves, Horváth Erzsébet 1 hónapos, Simon Mária 4 éves, Molnár Sándor 1 hónapos, Cziglédi Sándor 7 napos, özv. Román Andrásné szül. Nagy Mária földművesnő 66 éves, Csömör József szabó-mester 51 éves, Juhász Ilona 4 éves, Kelemen Imre 2 hónapos, özv. Demeter Józsefné szül. Misik Borbála 60 éves, Csáky Antalné szül. Szikora Anna 62 éves, Benedek Antal földműves 91 éves, Góth Elek gyógyszerész 46 éves, Juhász János máv. fékező 24 éves, özv. Egedi Béláné szül. Fejes Ilona dohánygyári munkásnő 33 éves, Módos János dr. kórházi orvos 75 éves és Pálok Rozália 7 napos korában.

Apró krónikák. A cseléd-könyv. A rendőrségtől cseléd-könyvet kért egy Szarka Imre nevű 14 éves fiú. Persze ennek kiadása nem megy olyan könnyen. Előbb a fiú múltjával óhajtott tisztában lenni és ezért annak az illetőségi helyére írt. Hogy azonban addig kenyér nélkül ne maradjon a gyerek, Kuczora Béla rendőrségi tisztviselő magához fogadta. Ezt azután azzal hálálta meg a fiatal „cselédjelölt“, hogy kedden reggel befogta a gazdája lovait a kocsiba és elhajtott velük. A rendőrség most már nem csak a múltját, hanem őt magát, meg a kocsit és lovakat is keresi. — Meghalt, mert szeretett. Özv. Egediné Fejes Ilona 33 éves dohánygyári beteglátogatónő, mint jelentettük, julius hó 1-én a Szépasszonyvölgy-utcai lakásán mellbe lőtte magát, mert csalódott a szerelmében. A szerencsétlen fiatal asszony halálos sebével 15 napig kínlódott, míg kedden este a kórházban meghalt. — Halál a síneken. Szerdán reggel halálos szerencsétlenség történt az egri vasúti állomáson. Egy Juhász János nevű fiatal, 24 éves vasúti alkalmazott a tolatásnál volt elfoglalva és amint két deszkával megrakott teherkocsit akart összekapcsolni, a feje a szabálytalanul fölrakott deszkák közé szorult és nyomban meghalt. A vizsgálat megindult annak kiderítésére, hogy kit terhel a felelősség a deszkáknak szabálytalan elhelyezéséért. — Szerencsétlen utazás. A vámosgyörki vasúti állomáson a már elindított gyorsvonatról leugrott egy török utazó, aki keleti szőnyegek javításával foglalkozik. A szerencsétlen embernek a balkarját lemetszették a vonat kerekei.

Az egri iskolák.

— Az idei Értesítők. —

4. Az állami föreáliskola.

Az egri magy. kir. állami főreáliskola az idén adta ki huszonkettedik értesítőjét az intézet fennállása óta.

Az 1911/1912. iskolai év értesítője 136 oldalra terjed és amellett, hogy a kifejlett és megerősödött tanintézet belső életének minden mozzanatáról gondos figyelemmel beszámol, első közleményül tudományos színvonalon álló értekezést közöl Lányi Kornél tanár tollából, aki a természettudomány két egymással küzdő filozófiai rendszerét szembeállítva egymással, érdekesen fejtegeti ezt a tételt: Az anyag szerkezete az atóm- és elektron-elmélet szerint.

A tizenhat fejezetre osztott értesítőt Vigh Béla igazgató állította össze és mindjárt a bevezető értekezés után a tanári kart mutatja be, amely, az igazgatóval élén, Baranyó Ernő, Bánhidy Ödön, Böröczffy Kálmán, Czunya Sándor, Dengi János dr., Jablonszky Flóris, Kántor Nándor, Kiss Nándor, Klauber Frigyes, Kniesner Ágost, Kolosy Mór, Lányi Kornél, Pécsi Ottmár, Schiff Péter dr., Takács Andor

és Tóth Gyula tanárokból, továbbá Halászy Caesar dr. és Kiszely Imre róm. kát., Reisz Dániel és Schweiger Lázár dr. izr., Tóth István ev. ref. hittanárokból és Chochola Ferenc, Czigler Henrik dr. és Komáromi Ödön rendkívüli tárgyak (zene, egészségtan, ének) tanáraiból áll.

A III. fejezet a tanárok képesítésével, a tantárgyak és intézeti mellékfoglalkozások felosztásával számol be, mig a IY. fejezet az elvégzett tananyagról nyújt tájékoztatást.

Az V. fejedet az intézet növendékeinek tanulmányi kirándulásaival foglalkozik. A nagyobb kiránduláson kivül ugyanis, melyet Brassóba és vidékére tettek a növendékek Baranyó Ernő és Takács Andor tanárok vezetésével, kisebb kirándulások is voltak és pedig Eger vidékén, Tiszafüredre a Tisza környékének megszemlélésére, Mezőkövesdre, Bélapátfalvára és Szilvásváradra. Ezeken a kirándulásokon is a tanári kar tagjai ügyeltek fel az ifjúságra.

A YI. fejezet az intézet kebelében fennálló Bajza-önképzőkör működéséről szóló jelentését tartalmazza Takács Andor tanár-elnöknek. Az önképzőkörnek az összes felsőbb osztályú növendékek tagjai voltak, kik 1 alakuló, 1 választmányi, 7 rendes, 2 dísz, 1 versenyszava- lati és 1 záró-gyűlést, összesen tehát 13 gyűlést tartottak. A VIII, fejezetben a testi nevelés érdekében történt mozzanatok vannak méltatva. Kiemelkedik ezek közül a Kiss Nándor tornatanár vezetése alatt álló Testgyakorló-Kör dísztornája (január 28) és a Pécsett tartott ifjúsági kerületi tornaverseny (junius 7—8), amelyen az intézet 29 tanulója vett részt és több díjat hozott haza a versenyből. Itt említjük meg, hogy az intézet két legfelsőbb osztályának növendékei az idén is részt vettek a céllövő- és egyéb katonai gyakorlatokban.

Az intézetben levő könyvtárak és szertárak gyarapodásáról és általában az intézet gazdag fölszereléséről a VIII. fejezetben felsorolt kimutatások . tanúskodnak. A tanári könyvtár 5812, az ifjúsági könyvtár 5336 kötetből áll. Az irodai fölszerelés 56, a bútor- szertár 1223, a földrajzi szertár 121, a történelmi szertár 256, a természetrajzi szertár 766, a vegytani szertartár 643, a természet- tani szertár 828, a szabadkézi rajzszertár 937, a mértani rajzszertár 246, a tornaszertár 697, az énektanítási szertár 38, a zeneszertár 15 és az éremgyüjtemény 1397 darabot számlál.

Ösztöndíjban 9, segélyben 5, tandíjmentességben 128, ingyen élelmezésben 38 és félingyen élelmezésben 6 tanuló részesült a IX. fejezetben fölsoroltak szerint. Pénzjutalmat 30 tanuló kapott, ezen kivül többen könyvjutalomban is részesültek.

A X. fejezet az intézet segélyző-egyesü- letének működését tárja elénk. Bevétele 1049 K 60 fillér, kiadása 940 K 38 fillér, alaptőkéje 5582 K 38 fillér volt az egyesületnek. Könyvsegélyben 125 tanuló részesült, rajzmintát és rajzszereket 65 tanuló kapott. Ezenkívül 12 tanuló ruhasegélyben részesült, 55 K-val a pécsi tornaversenyen részt vett szegénysorsu tanulókat segélyezték és 3 igen szegény tanuló helyett a tandíjat fizették be.

A XI., XII. és XIII. fejezetek a tanulók érdemsorozatát, az érettségi vizsgálatok eredményét és a statisztikai adatokat foglalják magukba. Az intézetnek a tanév folyamán 359 növendéke volt. Ezek közül 328 osztályozta- tott, 16 kimaradt, 2 más intézetbe ment, 1 „eltanácsoltatott“ 2 meghalt és 10 nem osztályoztatok. Az osztályozott tanulók vallásukra nézve 173 róm. kát., 3 gör. kát., 9 ág. ev., 27 ref. és 117 izr.; anyanyelvre nézve mind

/