Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-13 / 56. szám
4 EGER. (56. sz.) 1912. julius 13. A vidéki rendőrség csődje címen minden fővárosi lap közölte azt a hirt, hogy Makón egy félév óta nem bírnak rendőrt kapni, hiába hirdetik a pályázatot. — Mivel pedig a szolgálatban levő rendőrök is egymásután lépnek ki, — Makó maholnap rendőr nélkül marad. Az igazat megvallva, egy cseppet sem csodálkozunk ezen a jeleuségen. Hisz’ 60—70 koronáért egy hónapra nem érdemes szolgálni is, meg még az — életet is kockáztatni. És bizony ha nem jön a vidéki rendőrség államosítása, sok város következik majd Makó után! * Soproni drágaság — egri drágaság. Nem érdektelen az a hír, melyet e héten olvastunk a B. H.-ban. A nagy drágaságról szól a következőkben: „Egyik neves bécsi gyümölcs- és zöldségkereskedő cég képviselője megjelent a soproni piacon és tanulmányozta az ottani viszonyokat; minthogy pedig arra az őt is meglepő tapasztalatra jutott, hogy a soproni gyümölcs- és zöldségpiacon a selejtes árut is sokkal drágábban értékesítik, mint az első minőségű árut a bécsi piacon, elhatározta, hogy fióküzletet nyit Sopronban és Bécsból fog árut szállítani a soproni piacra. Ezt az esetet még szomorúbb érdekességűvé teszi, hogy az igy Sopronba szállított és ott nagy áron, nagy haszonnal értékesített áru legnagyobb részét épp’ Sopron- megyéből vitték Bécsbe.“ Nos, ezt a hírt az egri piacról is meg lehetett volna írni — a budapesti vásárcsarnokkal kombinálva, mert mi is drágábban és rosszabbul élünk, mint a fővárosiak. A hevesmegyei s különösen az egri és egervidéki termés javarészét ugyanis odaviszik olcsóbban, mi pedig vásároljuk itthon a salakját, de — drágábban. * Amerikai párbaj áldozata lett a múlt héten Krausz Ede, egyik gyöngyösi részvénytársaság hivatalnoka. A derék és rokonszenves fiatalembernek a fekete golyó adta kezébe a halált- hozó fegyvert. . . Ebből az alkalomból hosszú cikkeket írnak a lapok és a legerősebb kárhoztató hangon írnak az amerikai párbajról. Ugyanúgy, mint ahogyan halálos kimenetelű párviadalok esetén szoktak. Persze ez a küzdelem a párbaj-mánia ellen csak alkalomszerű, nem állandó. Pedig állandónak kellene lennie, mert máskép ki nem irtják ezt az erkölcstelen gavallériát. * Cikra-bátorság. Egerben, mint azt legutóbb is megírtuk, nem „legény“ az, aki még nem bicskázott. A felháborító bicskázási krónikák között is szokatlanul undorító azonban az az eset, amelynek ártatlan áldozata Kovács Sándor 19 éves parasztlegény. Az aratási munkában kifáradva egy ía árnyékában aludt, amikor egy másik legény, Liptai András, lágyékon szúrta. A „bátor“ legény Kovács Istvánnal tévesztette össze az áldozatot, aki a kórházban szenved rettenetes sebével. Kiváncsiak vagyunk, miféle büntetést szab erre az orvtámadóra az esküdtbiróság és vájjon elitéli-e nagy bátorságát a — hóstyai közvélemény. HÍREK. Eger, 1912. julius 12-én. Tájékoztató. Julius 15—16. Országos vásár Hevesen. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15. Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Mátramindszenten. „ 20. A hevesvárm. jegyzők gyűlése Egerben. „ 20. Eger város közgyűlése. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. « 26. Szt. Anna-buesú. „ 29. Országos vásár Apeon. Aug. 4. Országos vásár Tiszanánán. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. A hatvani főszdgabíró tárgyalási napja Apezon. „ 5—6. Országos vásár Pásztón. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaszőllősön. „ 8—9. Országos vásár Tiszafüreden. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Becsken. „ 13. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. Nagyboldogasszony. A turáni átok. — A sánci vízkérdés. — Magyarok vagyunk, tehát mi közöttünk is él őseink öröksége: a turáni átok. Soha sem vagyunk egy akaraton. Még a kis kérdésekben sem. A nagyokban még ke- vésbbé! Ha valami jóravaló terv, eszme, gondolat fölmerül, ami a köz javának előmozdítására irányul: nyomban ott van a másik jóravaló terv, eszme, vagy gondolat is, és nem engedi megvalósulni amazt, hogy — maga se érvényesüljön. Itt van például a vízkérdés. Egernek nincsen jó ivóvize. Tehát fölmerült a terv, hogy vízvezetékkel a tárkányi és a Berva-források vizét hozzuk be a városba. Igen ám, de másik terv is merült fel: furas- sunk artézi kutat! És mi mindjárt ezen a második terven kezdettük a kérdés megoldását. Az artézi kutat nem tudtuk megcsinálni. Nem akadtunk vízre. Ámde vízvezetékünk sincs, mert a tervek és költségvetések nem készültek el idején az artézi kút — reménye miatt. A vizkérdés azonban az egész város területén talán a Sáncban a legégetőbb. Nagy kiterjedésű városrész ez, és csak egy kútja van. (Abban sincsen víz, amikor legjobban kell — nyáron!) A lakosság évek hosszú sora óta kéri, sürgeti az uj közkutak létesítését. Azonban a jószándéknál többet soha sem tudtak elérni. A turáni átok fekszi meg az ügyüket. Ha a közkutak terveit akarjuk megvalósítani, akkor az az eszme kerül előtérbe, hogy a Foglár-intézet szőlejéből a bővizű forrást vezessük le a sáncba: ez jobb lesz. Mikor pedig ennek a tervnek megvalósításáról van szó, akkor ismét a közkutak eszméje kisért, vagy pedig, mint legutóbb történt, a sánciak vizkérdését is az általános vízvezeték ügyének megoldásával hozták összefüggésbe. A vers vége az, hogy amig a többi városrészek türelmesen várhatnak a vízvezetékre, mert van kutuk, addig a sánciak nem várhatnak, mert nincs ivóvizük. Hanem elvégre a turáni átok is csak átok. Ennek a varázsát is meg lehet törni. Csekó Gábor prépost-kanonok megtörte. Az ő jó szive és áldozatkészsége volt a varázs. A Foglár-féle vízlevezetés ugyanis 2200 koronába kerülne. Hát ezt a pénzt fölajánlotta a sajátjából. És a sánciaknak lesz jó ivóvizük! Az érseki tanítóképző tanári testületében változás állott be. A bibornok-érsek Zenczeii Ede egyházmegyei tanfelügyelőt és tanító- képző-intézeti igazgatót fölmentette a tanári teendők alól és Csanády László egri káplánt nevezte ki rendes tanárrá, aki eddig az önálló gazdasági népiskola hitoktatója volt. Segédlelkészi áthelyezések és kinvezések. Kápláni minőségben áthelyeztettek: Szolay Jenő Nyíregyházáról Mezőkövesdre, Füstös Pál Jász- árokszállásról a miskolci alsó plébániára, Gyürky Vidor Felsőtárkányból Egerbe, Müller Jenő ken- deresi ideiglenes lelkészhelyettes Nyíregyházára, Székely Alajos Bodonyból Jászalsószentgyörgyre, Lóránt József Recskről Jászárokszállásra hitoktató-káplánnak, Birgmeier Győző Jászalsószent- györgyről Hevesre, Szabó Elek Demecserből Kápolnára. Az újmisés áldozópapok a következő beosztás szerint nyertek kápláni alkalmazást: Bartossik Félix Felsőtárkányban, Bankó Endre Besenyőtelken, Frimmer János Egerszalókon, Horti Károly Ecséden, Képes József Demecser- ben, Kovács Kálmán Tiszaörsön, Mannó János Kálban, Mikula Mátyás Aszalón, Schoderbeck Károly Füzesabonyban, Szász Károly Recsken, Szikszay István Ernődön, Urbán Gyula Mátra- ballán és Virág József Bodonyban. Diszoklevélátadás. Szmrecsányi Lajos cyrrói érsek, az egri bibornok-érsek koadjutorának Gyöngyös város közönsége — tudvalévőén — díszoklevelet készíttetett, amelyet kétfőn adott át a város küldöttsége, mely Kemény János polgármester vezetésével járt Egerben. Kinevezés. Tóth Tihamér dr. hevesi káplán a gyöngyösi áll. elemi és polg. leányiskolák hitoktatójává neveztetett ki. Negyven év után deres fővel, vagy megkopaszodva jöttek össze julius 9-én a ciszterci- rend egri katolikus főgmnáziumába azok, akik 1872. nyarán végezték a VIII. osztályt, illetve tettek érettségi vizsgálatot. Még vagy 25-en vannak életben, de csak 11-en jelenhettek meg a találkozón. Ezek 9 órakor misét hallgattak a ciszterciek templomában, azután tisztelegtek Kassuba Domokos perjel-főigazgatónál, mint az intézet fejénél s egyik társuk gyönyörű beszédben fejtegette azoknak a fegyvereknek nagy fontosságát és hasznát, amelyekkel őket az egri kát. főgimnázium ellátta. Délben a Koronába jöttek össze, hol kedélyesen emlékeztek a régmúlt időkről, a fiatal kor rózsás ábrándjairól. A találkozón résztvettek: Angyalossy József pénzügyi titkár (Eger), Busa Ádám főkáptalani főszámvevő (Eger), Csont Béla plébános (Kisköre), Gallovits József plébános (Fehérm.), Kuvhardt József ügyvéd (Budapest), Miklósy Béla plébános, Petrovits Gyula apát- plebános (Nyíregyháza), Török István plébános (Kistálya), Ularik Béla államvasuti főfelügyelő, üzletvezető (Debrecen), Végh Jenő dr. takarék- pénztári pénztáros (Eger) és Korponay István főszolgabíró (Heves). Az egri Katolikus Legényegylet nyári kirándulása vasárnap lesz Felsőtárkányba. Az egyesület most három éve elevenítette föl ezeket a régi jó mulatságokat, amelyek annyira kedveltek voltak az egri polgárság körében. Az egyesület tagjai már reggel kimennek a zöldbe, de a táncmulatság persze csak délután kezdődik a tó partján. Hisszük, hogy előkelőbb polgáraink és mások is tömegesen vesznek részt ebben a szép kirándulásban éppen úgy, mint tavaly és harmadéve. Bútorozott szobák nagy kereslete. A julius 23-tól augusztus 2-ig Egerben tartandó honvédségi dandárgyakorlatokra ideérkező törzstiszteknek és tiszteknek 14—15 kétszobás, és mintegy 200 egyszobás lakásra lenne szükségük, azonfelül tisztiétkezőre és egyéb hivatalos helyiségekre. A kétszobás lakásokért napi 4—4, az egy szobáért napi 2—2 koronát fizetnek. Deák Mihály rendőrfelügyelő intézi az elszállásolást és nála lehet jelentkezni (esetleg Írásban is) azoknak, akik bútorozott szobát akarnak bérbeadni ebből az alkalomból. A jegyzői internátus igazgató-tanácsa julius 20-án (szombaton) d. e. 9 órakor gyűlést tart a vármegyeház kistermében; ugyanaznap délután 3 órakor lesz az intézmény közgyűlése is, melyet Majzik Viktor alispán elnök és Jászberényi Miklós ügyvezető alelnök hívtak össze. Legfontosabb tárgyak: a számadások és költség
