Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-26 / 51. szám
2 EGER. (51. sz.) 1912. junius 26. Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Eger város szombati rendkívüli közgyűlésének a vásár-átlxelyezés kérdése adott némi élénkséget. Az ipartestület ugyanis az országos vásároknak vasárnapokra való visszahelyezését kérelmezte. Ezt persze sokan pártolták, még többen ellenezték. Kilenc képviselő összesen tizenegy beszédet mondott ebben az ügyben, amelyről végtére is kisült, hogy — meddő idő- fecsérelés. A kereskedelmügyi miniszter ugyanis már döntött ebben a kérdésben és kijelentette, hogy állatvásárokkal egybekötött kirakodó vásárokat vasárnapokra nem engedélyez. A vita ezzel elült, a kérelmet is visszavonta Strausz Sándor, az ipartestület elnöke, és igy az egész szóharc, melyet a „nembeszélők“ hangos megjegyzései is tápláltak, csak arról volt jó, hogy a vasárnap megöléséről, az ipari munkaszünetről s a vásárok jövedelmezőségéről és látogatottságáról cseréljék ki nézeteiket a felszólalók. A másfél óráig tartó közgyűlésnek, melyből egy órát a vásár-kérdés foglalt le, persze még 21 más tárgya is volt. Ezek azonban vita nélkül „mentek keresztül.“ A közgyűlésről egyébként tudósítónk a következőket jelenti: A bibornok-érsek gyémánt-miséje. Jankó vies Dezső kir. tanácsos, polgármester előterjesztésére, a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy Samassa József dr., bibornok-érseket, aki július 23-án üli 60 éves papi jubileumát, ez alkalomból feliratilag üdvözli. Uj zene-iskola. Gáspárdy Katinka zongoratanítónő az állami polgári leányiskola épületében, a polgári fiúiskola részére épült, de még üresen álló tantermekből kettőt, zeneoktatási célokra, bérbevenni óhajt. A közgyűlés évi 300 kor. bérösszegért a kérelmet teljesíti, azonban csak addig az ideig, mig a polgári fiú iskola létesül. Utca-épités. A Korona-, Görög- és Karéj-utcák csatornázási munkálataival a tanács Reiner Soma vállalkozót bízta meg. A közgyűlés ezt tudomásul vette. A város területén levő kera- mit-utcaburkolatok fenntartását vállalatba adja a város. A jótállási idő ugyanis lejár és az Angol Aszfalt-Társasággal kötött szerződés értelmében, ez a társaság köteles a fenntartást 25 évre elvállalni □ méterenkint 25 fillér évi egységárban. A közgyűlés ezt a jogát most érvényesíteni kívánja. Az alapítványi női kórház alatt elvonuló közcsatorna költségeit egyelőre a rendelkezési alapból folyósította a képviselő- testület. Vavrik Gábor adománya. Vavrik Gábor nyug. külügyminiszteri tanácsos évenkint 200 K-t szokott küldeni a városi Menház-alapnak. Ez az adomány az idén is megérkezett, amiért a közgyűlés köszönetét nyilvánította. A harmadik orvosi állás. A belügyminiszter a harmadik városi tiszti orvosi állás betöltését rendelte el. A közgyűlés, mielőtt ebben az ügyben érdemlegesen intézkednék, fölhívta a tiszti főorvost, hogy készítse el az ügybeosztást és azt tárgyalás végett mutassa be az egészség- ügyi bizottságnak. A gyám pénztári számadás. Az 1911. évi gyámpénztári számadást elfogadták. A tartalékalap 3619 K 10 fillér jövedelméből 3000 koronát az elhagyott gyermekek gondozására fordít a közgyűlés. Telek-ügyek. Az eger—putnoki vasút építési fővállalatának a kért parcellázási engedélyt megadta; Palácsik Jenővel és Majoros Jánossal közterület eladási ügyben, Szász György és nejével pedig telek-ajándékozási ügyben kötött szerződést elfogadta a közgyűlés. A farkasvölgyi hid. A farkasvölgyi hid építése 2735 K-ba kerül. A közgyűlés a Reiner Soma építkezési vállalkozóval kötött szerződést jóváhagyta. Szabadságolások. A városi tisztviselőknek a kért nyári szabadságidőt megadta a képviselő- testület és megbízta a polgármestert, hogy a szabadságolások időpontjára és a helyettesítésekre nézve a saját hatáskörében intézkedjék. Az iparostanonc-iskola felügyelő-bizottsága. A községi iparostanonciskola felügyelőbizottságának megbízatása az idei tanévvel lejárt. Az uj felügyelőbizottságba Babocsay Sándor, BalkayBéla, Balkaylstván, Barthos Károly, Eichbrunn József, Fügedy János, Fógel Ágoston, Gáspárdy Gyula, Gönczy Károly, Gröber Ferenc, Grünvald Ferenc, Hibay György dr., ifj. Hám Lajos, Járó Sándor, Kalmár Gáspár, Károly János, Meilin- ger Ödön, Mlinkó István, Nagy Péter, Puskás Lajos, Ruzsin Bertalan, Strausz Sándor, Koll- mann János, Tóth Ágoston, Ungár Ignác és Weinberger Zsigmond városi képviselőket választották meg. A vásár-átheiyezés. Az ipartestület az országos vásároknak vasárnapra való visszahelyezését kérte. A közgyűlés Nagy János, Nagy János dr., Dutkay Pál, Strausz Sándor, Károly János, Hanák Gyula, Mélypataki Ignác, Bodó József és Milizer Gyula képviselők hozzászólása után a kérelem felett napirendre tért, mert a kereskelemügyi miniszter ezt a vásáráthelyezést úgy sem engedélyezné és mert a kérvényt az ipartestület elnöke visszavonta. Apróbb ügyek. A Szépasszonyvölgy-utcában egy uj villamos lámpa fölállítását rendelte el a közgyűlés; Pogonyi Jánost és társait elutasította azzal a kérelmükkel, hogy a Szarkáson általuk csináltatott kút költségeihez a város járuljon hozzá; az iparostanonc-iskolában a jövő tanévre egy uj, párhuzamos III. osztály felállításához hozzájárult, és erre a célra 800 K államsegélyt kér; Portkó József iparostanonc- iskolai szolga az uj osztályok ellátásáért fizetés- emelést kért, elutasították ; végül pedig a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy Kál község julius hó 29-én pótvásárt tarthasson. A közgyűlés egy illetékességi ügynek elintézésével ért véget. Jegyzetek egy könyvről. Egy könyv jelent meg a napokban több ezer példányban, amelynek cime „Nyílt interpelláció a belügyminiszter úrhoz a magyarországi szabadkőművesség állami- és társadalomfelforgató törekvései ügyében.“ A könyv szerzője a már hasonló irányú munkásságával is kitűnt Miklóssy István főgimnáziumi tanár. Hála Istennek, hogy már ennyire vagyunk, hogy már végre csakugyan megmozdulni érezzük katolikus társadalmunkat, hogy készüljön a nagy ellenségnek, a szabadkőművesség sírjának megásásához. E mozgalomnak egyik derék jelét látjuk ebben a könyben, amelynek elején megtaláljuk az osztrák-magyar szabadkőművesség történetének vázlatát, majd a mi jeles kőműveseinknek állam- és társadalomfelforgató törekvéseit, igaz megvilágításban. Miklóssy eddig megjelent művéiben már minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a páholyok politizálnak, vallási kérdésekkel foglalkoznak, ellenségei a militarizmusunk és a magyar királyi trónnak, így tehát működésük a nemzet ősi alkotmányára nézve fölötte veszedelmes. Ebben a munkájában, a szabadkőműveseknek az állami és társadalmi élet rendszerére nézve káros „kanalazását“ mutatja be és festi le élénk színekkel, hiteles adatot hiteles adatra halmozva. Mindenekelőtt kutatja a szabadkőművesség alkotmányában (ami miniszteri jóváhagyást nyert) azt a passzust, amely megengedné a hárompontosoknak az ilyen hitvallások és törekvések keresztülvitelét, mint: „Igenis összeesküszünk ez ellen a rend ellen! (a mai társadalmi rend). Amennyi erőt a V. E. N. É. (vagyis a Világegyetem nagy Építőmestere) belénk oltott, annyi erővel küzdünk az össze- rombolásán“ (Kelet 1911. szeptember). E hitvallásra építve bátran mondhatjuk, hogy a szabadkőművesség a fennálló „állami és társadalmi rendszerrel szemben egészen elütő uj és önálló állami rendszert“ képvisel. Forradalmi társaság az, amelynek olyan alapszabály-pontja, amely az ilyen nagy képű szólamokat megengedné, egyáltalán nincsen. A legközelebbi múltban hangzott is már el a magyar parlamentben egy interpellációféle beszéd ebben az ügyben, mely alkalommal az akkori belügyminiszter a következőket mondotta a hozzá intézett beszédre: . a magyarországi szabadkőművesség működésében semmi kifogásolni való nem található.“ Persze, hogy is szaladgált volna őnagyméltósága az akkori belügyminiszter konkrét adatok után? Ha utánna nézett volna — majd talált volna ott elég kifogásolni valót!! Fel is hangzott berkeikből az örömének egyszerre! A „Kelet11 egyik száma ezt irta akkor erről a dologról. „Kaptak ugyan később választ a klerikális lovagok a miniszterelnöktől mint belügyminisztertől, ezt azonban alig teszik ki az ablakukba bokrétának; mig viszont a kormányelnök ezen nyilatkozatával úgy finom Ízlésének, valamint minden elismerésreméltó törvénytiszteletének igazán fényes tanújelét adta.“ (No meg is érdemelte a belügyminiszter ezt a dicséretet!) A belügyminiszter állításával szemben az érdemes szerző a következő súlyos argumentumokkal bizonyítja a hárompontosok káros befolyását az állami és létező társadalmi rendre, — nem a levegőből, hanem saját Írásaikból szedve azokat. Kelet (hivatalos lap) 1910. novemberi számából. A Martinovics-páholy 1910. okt. 21-én tartott munkáján Diner-Dénes József testvér a szabadgondolkodók Brüsszelben tartott nemzetközi kongresszusáról tett jelentést. Előadó nem árul el titkot, ha elmondja, hogy a portugál események első szálai itt szövődtek. A portugál királyságot valóban a szabad- kőműves szellemű köztársaság váltotta föl, ami a .‘.-osoknak céljaik kivitelére sokkal alkalmasabb kormányforma az alkotmányos királyságnál . . . Ugyancsak a Keletből idézi a következőket: „ . . . sokan vannak, akik a szabadkőmí- vességben javító intézményt látnak. Némely iratunkból néha az a felfogás látszik kicsillanni, hogy a szabadkőmívesség célja, a profán egyéneket s a profán társadalmat megjavítani, korrigálni, mintegy eltüntetni a felületről a hibákat. Ezzel vág össze az a tény is, hogy a páholyok működése sokáig a jótékonyságban, a karitativ tevékenységben merült ki. De meggyőződésem és összes forrásaink tanúsága szerint ez a szabadkőmívességnek durva félreértése. A szabadkőművesség nem a profán társadalom kedvéért van, mint a jótékony egyletek. Nem a profán társadalom bajait akarja meggyógyítani, hanem merő oppositió gyanánt a profán állami és társadalmi rendszerrel szemben egészen elütő, uj és önálló állami rendszert képvisel. Nem a profán állami és társadalmi rendszert akarja tehát megfoltozni, hanem az embereket ebből ki. és a saját rendszerébe felemelni célja a szabadkőművességnek . . .“
