Eger - hetente kétszer, 1912

1912-06-12 / 47. szám

4 EGER. (47. sz.) 1912. junius 12. és szent Gyula pápa képével, mindenkinek meg­nyerték tetszését. A szebbnél-szebb és értékes koszorúkkal felékesített harangoknak szentelése óriási népsokaság jelenlétében folyt le. Az ün­nepség fényét nagyban emelte az ifjúsági egye­sületnek, a kahtortanító vezetése alatt, mind­járt a fölszentelés után előadott egyházi és a harangoknak a toronyba való felhúzása közben zengett hazafias és más komoly tárgyú, több szólamu, teljesen sikerült, megható szép éneke. Amint az uj harangok, alig félóra alatt, sze­rencsésen felhuzattak a toronyba, az egész község érdeklődése a hangja felé irányult. Az órák múltával folyton fokozódott ez az érdek­lődés és a vágy, hallani az uj harangok hang­ját. Mikor estefelé a négy harang, előbb egyen- kint, azután együtt, egyszerre megszólalt és a lakosok meghallották az uj harangok szépen és tisztán csengő, igazán érces, messzeható, „F- mollu zengzetben teljesen összhangzó, kellemes hangját: a zeneszerü harangszótól el voltak ragadtatva, kiszaladtak az utcára, örömkönny csillogott szemükben és örömüket fejezték ki egymásnak a harangok szépsége, hangjuk erős és mégis kellemes volta felett. A legtöbben be­vallották, hogy gondolták, reménylették és kép­zelték ők az uj harangok szólását szépnek is, jónak is ; de amit most hallottak, az reményü­ket és képzeletüket is fölülmúlja. Mások úgy nyilatkoztak, hogy bárcsak előbb repedt volna el a régi nagy harangunk, melynek elrepedése adott alkalmat az uj harangok beszerzésére. Végre pedig mindnyájan hálát adtak Istennek és dicsérték a régi, de mindig jónevii soproni Seltenhoffer harangöntő-céget, mely teljes meg­elégedésükre és nagy örömükre, ilyen remekül készítette el az uj haraíjgokat. Apró krónikák. Vizbefult gyermek. Halálos szerencsétlenség történt a Kál községhez tar­tozó Nagyút pusztán. Egy Stammer Mihály nevű kis fiú, az ottani uradalmi kőműves nyolc esztendős fia, az usztatóba ment fürödni és belefult. — Tréfa a halállal. Tiszafüredről Írják, hogy a Török-tanya mellett, az ut mentén, Balázs János vadőr egy levelet talált, amely­ben név aláírás nélkül bejelenti valaki, hogy elpusztítja magát és holttestét a búzában ke­ressék. ügy látszik, éretlen tréfáról van szó, mert az egész határt átkutatták, de holttestre nem akadtak. Színház. A hit és haza a Vígszínház műsoráról való. Ott „nagy sikerrel“ adták. A fővárosi újságírók agyba-főbe dicsérték a darabot, pedig első elő­adása alkalmával megállapították róla, hogy szerzője, Schönnerr Károly osztrák iró, nem igaz utón jutott a darab apaságához. Van t. i. egy német írónak, Müller Arthurnak, ugyan­ilyen alapgondolatu és részleteiben is teljesen azonos darabja, melynek cime: „Erős várunk nékünk az Isten.“ Hogy egy kis plágium alapos vádja is felhangzott a szerző ellen, az nem volt baj annak a sajtónak, amely pedig olyan éhes a plágiumra; nem volt baj, mert maga a da­rab a — katolicizmus ellen Íródott. Elejétől végéig azt bizonyítja, hogy a derék és jómódú tiroli népből a katolicizmus csinál nyomorult földönfutót. A célzatosan kiélezett darab persze nagy bölcsen hallgat arról, hogy az északi szélesség pár vonalával feljebb ugyan úgy, sőt még ugyabban bántak a katolikusokkal — a protestánsok. A darab különben, hogy minél közelébb juthasson céljához, valóban a rémségek soroza­tából áll; a 8—10 főbb szereplő közül egyet megölnek, egy öngyilkossá lesz, egy megőrül, 4—5 az őrület szélén hagyja el a szint s a császár lovasa, aki ezt „az Ur és a Sziiz Má­ria nevében“ mind elkövette, maga is ájultan (vagy: halva) esik össze ... És mindez csak azért, hogy a végén elmondhassa a felületes, a történelemben járatlan szemlélő: íme, ezt tette a katolicizmus .. . A hátborzongató dráma szereplői közül egyik-másik még a maszkjával is fölöslegesen hátborzongató (Apor), sőt Ízléstelen is volt (Dózsa). A darab finomabb elemeit Palágyi (Rótt Kristóf), Verő (a felesége) és Sinkó Gizi (a Ve­réb) játszották, a lehetőséghez képest, igen finom kiadásban. Legelőször kellett volna em­lítenünk Retteghy Margitot (Sandpergerné), aki gyönyörű megértéssel játszotta el kicsiny sze­repét. Oláh (Sandperger) és Doktor (Rótt Péter) is mindent elkövettek, de a darab nem tudott hatni. A nagyon gyér közönség lelkesedése folyton csökkent, s ami mutatkozott is, az nem az áloműző darabnak, hanem a jobb sorsra ér­demes összjátéknak, a rendezésnek és szép ki­állításnak szólt. Szombaton és vasárnap az Eszemadta c. operettet láttuk. Ártatlan kis bohóság, amely, bár gyönge, élvezetes pár órát szerzett a jó félháznak. Az operettszemélyzet kedvvel ját­szott és mindkét este sok tapsot kapott. * A Jászai Mari vendégjátékai iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik Már elővételben igen keresik a jegyeket, hogy a Stuart Mária és Borgia Luoretia címszerepében láthassák a nasy művésznőt, továbbá hogy az Essex gróf Erzséb- jében megcsodálhassák. A tartalmi tekintetben is összefüggő három előadás nem mindennapi mozzanata lesz színházi életünknek. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptuiajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 5477/P. 1912. sz. Hirdetmény. Erdőtelek község volt úrbéres birtokainak általános tagositási ügyében az előmunkálatok vezetése és teljesítése végett az egri kir. tör­vényszék által kiküldetvén, az előmunkálatok megkezdésére első tárgyalási határnapul 1912. évi julius hó 15. (tizenöt) napjának d. e. 9 óráját tűzöm ki a helyszínére, Erdőtelek községházá­hoz s aira az összes érdekelteket, a jelen hir­detménnyel, azzal idézem meg, hogy elmaradá­suk a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Ezen a tárgyaláson az érdekelt feleknek az eljárás további folyama alatti képviselete fog rendeztetni a 30/1909. sz. igazságügy mi­niszteri rendelet 81. §-a értelmében, további feladata pedig lesz: a földmérő megválasztása, a költség előirányzat elkészítése s ama bizott­ság tagjainak a megválasztása, amely a köz­ségi közegeket a tagositási költségjárulékok körüli teendőkben ellenőrzi. Egyúttal felhivom a birtokrendezésre a 40/1909. sz. igazságügyminiszteri rendelet ér­telmében jogosított ama földmérőket, akik eb­ben a tagositási ügyben a földmérői teendők végzésére hajlandók, hogy a 30/1909. sz. igaz­ságügyminiszteri rendelet 80. §-a szerint ké­szítendő ajánlataikat hozzám, vagy az érdekelt felekhez a fenti határnapig küldjék be s abban nyilatkozzanak arról is, hogy a földmérői teen­dőket hajlandók-e elvégezni és mily feltételek mellett, a most hivatkozott rendelet 87. §-a értelmében. Közlöm itt, hogy a m. kir. 22 felmérési felügyelőség hatáiozata értelmében a földmérői munkálatok ebben az ügyben a 30/1909. sz. igazságügyminiszteri rendelet 63. §-ának d) pontja alapján foganatosítandók s hogy mint­egy 2377 hold 4320 részlettel képezi a tago- sítandó és 9020 hold 3572 részlettel a kiegé­szítendő területet. Mindkét terü’et műszakilag helyszínelendő mérnöki beavatkozást azonban műszaki szempontból csak azok az esetek fog­nak igényelni, amelyek a m. kir. 22 felmérési felügyelőségnek 1156/1912. sz. határozatban fel vannak sorolva. Egyben pedig felhivom a földmérőknek figyel­mét arra is, hogy ajánlataik benyújtása előtt, ajánlatuk megállapítása céljából, tájékozás vé­gett szükséges egyéb adatok beszerzése iránt szóval, vagy Írásban közvetlenül a m. kir. fel­mérési felügyelőséghez (Budapest II. Szilágyi Dezső-tér 1. sz. I. emelet) fordulhatnak. Eger, 1912. évi junius hó 3-án. Káló Miklós, s. k. kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül: ZeilianCSik József, kiadó. 3948, 3988/1912. sz. HIRDETMÉNY. Közhírré tétetik, hogy az 1912. évről szerkesztett földadó és I. II. Osztályú kereseti adó kivetési lajstromok a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadattak. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 12 töl 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órák alatt — min­denki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat: a) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adóval a kivetés évében első Ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1912. junius hó 9-én. Derszib Ödön, v. főszámvevő. Kihull az Ön haja ? Szenved Ön fejkorpa miatt? Akkor kísérelje meg Dr. Dralle’s 211. Hatásától meg lesz lepődve! Ára 2 korona 50 fillér és 5 korona. Kapható: Gyógyszertárakban, drogériákban, illatszer- és jobb fodrász üzletekben. Gyáros; Georg Dralle, Bodenbach a. E. Eger, 1912. Az érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents