Eger - hetente kétszer, 1912

1912-05-08 / 37. szám

4 EGER. (37. sz.) 1912. május 8, Apró krónikák. Szomorú levél az újvilágból, A meggazdagodási vágy Agócs János örvényi földmivest is Amerikába csábította. Vagyon­káját pénzzé tette és három gyermekével ki­vándorolt az újvilágba, hogy üldözze a szeren­cséjét. Vágya azonban nem teljesült. Szegény maradt ott is, sőt amidőn testében elnyomoro- dott és munkaképtelenné lett (szélhűdés érte), visszajött elhagyott hazájába, ahol nincsenek légvárak és aranyhegyek, hanem annál több a könyörület és az irgalom. A három gyer­mekét azonban Amerikában hagyta, kik közül a legidői-ebbik, egy 18 éves legény, gondozta a kisebbeket. De csak gondozta. Mert most szomorú levél érkezett Amerikából Agócs Já­noshoz. A 13 éves leánya irta, aki a középső gyermeke. Azt irja a leány, hogy a kenyér­kereső testvére meghalt; elpusztult azzal a bányával együtt, amelyben dolgozott; megölte a robbanás és most ő és nyolc esztendős kis öcscse kenyér nélkül, a legnagyobb nyomorú­ságban vannak idegen földön, könyörtelen em­berek között. Arra kéri apját a szerencsétlen gyermekleáuy, hogy hozassa haza őt is, meg az öcscsét is — ha ugyan van miből. A ható­ság persze közbelépett a két veszendő gyer­meknek hazaszállítása érdekében, ámde ez a levél mindennél jobban bizonyítja, hogy ott van még csak az igazi nyomorúság, ahol a könnyelmű kivándorlók a boldogulást keresik. — A falu rossza. Vámosgyörkön Halasi József 21 éves legény volt a falu rossza. Senkinek sem hagyott békét és minden korcsmái vere­kedésnek ő volt a kezdeményezője. A múlt vasárnap is duhaj kedvében volt. Minden áron verekedni akart, de akik ismerték, kitértek előle. Végre is a Miskolczy-féle vendéglőben belékötött Szedmák Ferenc fiatal munkásba, aki azon az éjjelen Budapestre készült, ahol a villamos vasút építésénél foglalkozott. Halasi a vendéglőből kipofozta Szedmákot, majd utána ment a vasúti állomásra is, ahol szintén bán­talmazta. Szedmák midőn látta, hogy Halasi már nem is ököllel, hanem bottal támad reá, hirtelen előrántotta bicskáját és azzal védeke­zett. A verekedés halállal végződött, mert a Szedmák kése Halási nyakába fúródott és a légcsövet sértette meg, úgy, hogy Halasi még a helyszinén meghalt. — Liliom-tiprás. A hevesi Kaszinó szolgáját letartóztatták, mert azzal vádolják, hogy egy kilenc éves kisleány ellen erkölcstelen merényletet követett el. — Bevert fejek. Csány községben, civakodás közben, Oláh Sándor olyan súlyos argumentumot talált Deák János nevű társának a fejéhez vágni, hogy az súlyosan megsérült. Gyöngyösön egy Tokaji János nevű 83 éves öreg ember a piacon el­esett és bezúzta a fejét. Ugyancsak Gyön­gyösön Herneczki Imre is elesett a Kórház­utcában és szintén a fejét sértette meg. — Halál a síneken. Egy fiatal káli legény, a 19 éves Nagy Mihály szerencsétlen haláláról kaptunk értesítést. Bánrévén dolgozott a vasútnál. Egy vonat közeledett a pályatesten, átlépett tehát a másik,sinpár közé, hogy kikerülje a vesze­delmet. És ott érte a halál. Mert azon a sín­páron meg az ellenkező oldalról a gyorsvonat robogott az állomás felé és ennek a kerekei alá került, melyek valósággal szétroncsolták a boldogtalant. Szinház. A csitri. Colette, az árva leányka, kit régi világból való nagynénjei neveltek, megszökik, mert férjhez akarják adni egy parlagi gaval­lérhoz. Párisba menekül Delanoy hires festőhöz, akit csodál s akibe — ő legalább azt hiszi — nagyon szerelmes. A festő háromszor annyi idős, mint a leány, de szive lángra gyulád az üde bájtól és ragaszkodástól, Az ősz azonban nem ölelkezhet a tavasszal és Colette egy másik festőbe lesz szerelmes. Pierre Sermin nem olyan imponáló, nem olyan hires, nem olyan nagy, mint Delanoy, de — fiatal. A nagyhírű és nagy- szivű festő látja, hogy csatát vesztett, vissza­adja a kis leánynak a szabadságát, feloldja adott szava alól és a Csitri boldog lesz, na­gyon boldog. A darab olyan természetű, hogy sikere, hatása jobbára a címszerep személyesítőjén for­dul meg. Mondanunk sem kell, hogy nálunk nagy sikere volt a darabnak, mert hiszen a címszerepet Sinkó Gizi játszotta, kinek talen­tuma csodálatosan kibontakozott két év alatt. Még nyilt színen is tapsolták minden árnyala­tában és nagyon finoman kidolgozott durcás, szögletes, majd szerelmes Colette-jét. Kár, hogy e kedves, egyébként igen bájos alak ajkaira sok és nagyon merész pikantériákat adnak a szerzők. Túri Marcsa (Aglae), de különösen Niozkyné (Hortens), a két vén kisasszony szere­pének minden komikumát nagy tapintattal és szerencsésen érvényesítették. Niczkynének, mint komikának, napról-napra több jelessége érvé­nyesül. Bársony a Delanoy szerepét ját­szotta nagy megértéssel és férfias nemességgel. A falusi gavallér (Alcide) Rogoz volt, ki az effajta szerepkörben, úgy látszik, igen értéke­síthető. Doktor, mint máskor is, nagyszerű volt a Simonean szerepében, mig Oláh, mint rendőr­biztos keltett sok derültséget. [Az Apor Pierre- je egy kicsit hideg volt. Bátori mint plébános, Sarkadi R. mint Suberville éppen úgy kitűntek kis szerepükben, mint amilyen ügyesen illesz­kedtek a szépen gördülő előadásba a többi apró szerepnek személyesítői (Verő — Nancy, Delli — Leonie, Hatvani — Michuné, Kállay — Pingoisné és Bombái — Pingois). A rendezésért Doktor Já­nost illeti az elismerés. Nincs tovább? Szombaton este telt ház tap­solt a Földes Imre háromtelvonásos színmüvé­nek. A darab alapgondolata, célzata leginkább a budapesti közönségnek szólt, mely őrült mó­don áldoz a bakkarának. A kártya egyre-másra szedi az áldozatait mindenfelé; becsületes em­berből tolvajt, sikkasztót csinál; a jó család­apák elzüllenek, a jómódúak tönkre jutnak; a csalás, a sikkasztás után jön az öngyilkosság, a szomorú és hozzá még szégyenletes özvegy­ség. Ha pedig van a rossz útra tévedt áldo­zatban elég lelkierő: uj életet kezd; újat, be­csületest, távol a kaszinótól — kártya nélkül. Merétey ügyvéd a bakk-asztalnál elveszíti a maga és felesége vagyonát, azután a kliensei pénzét. A pillanatnyi zavar enyhítésére az apósától kap pár ezer koronát, mellyel szeren­csét próbál, de azt is elveszti. A kártyaasztal mellett tudja meg, hogy kliense följelentéssel fenyegeti, ha másnap meg nem kapja a pénzét. Ekkor azután — lop; ellopja Cserőy dr. or­vosnak pénztárcáját, aki vetélytársa volt vala­mikor a felesége kezéért. Ez a barát, a bakk- asztalnál meggazdagodott diadalmas hős, meg­menti a bakk-asztalnál legázolt áldozatot. Hogyne?! Hiszen ő is járhatott volna igy, ha következetesen úgy üldözi a kártya, mint az ügyvédet üldözte. A szinlapon igen sok szereplő van, de a színpadon csak 4—5; a többi mind futó epizód­alak. Meréteyt Oláh játszotta; talán nem tudta mindenütt kifejezni a vizbefúlók kétségbeesé­sével küzdő ügyvédet, de kétségtelen, hogy értékest nyújtott és szépen halad. Verő Jankában (Alice), ki ismét a régi lelkiismeretes művész­nőnek bizonyul, hatalmas energia érvényesült. Cserőyt Apor játszotta, de nem teljes szeren­csével. Nagyon fiatal ember, akinek sok szép természeti adománya van a szinművészethez, de erősebb feladatokkal még nem tud meg­küzdeni. Dózsa Jenő (Kirchlechner) az öreg sze­repekben erősen halad a modorosság felé. El­végre az nem föltétien bizonyos, hogy minden idősebb embernek reszketős a hangja, a keze és a feje. E külsőségek nélkül bizonyára na­gyobb hatást tudna elérni, mert nem közönsé­ges tehetség és jókora szorgalom van benne. A Rogoz Bergerje általában tetszett. Az előadás összevágó volt, de a II. felvonás hosszadalmas­ságát nem igen tudták enyhíteni. Oláh Ferenc mint rendező is elismerést érdemel. Vasárnap délután a Cigányszerelem ment majdnem teltház előtt, délutáni színvonalú elő­adásban. A kis szökevény, rég ismert kedves angol operett reprize zsúfolt házat vonzott vasárnap este. A darab nem lép fel nagy követelmé­nyekkel, mert tulajdonképen csak bohóság az egész; de kedves bohóság, amelyen sokat lehet nevetni. Egy-két énekszáma kellemes, a menete eleven, pajkos. A szereplők (Batizfalvy, Sar­kadi Rózsi, Geszti, [Szalma, Bátori, Sümeghi, Rogoz stb.) mind elemökben voltak. Különösen tetszett a nézőtéren való körülvonulás, melyet meg kellett ismételniök. Véleményünk az, hogy ha már az operett nem tud mélyebb nyomokat hagyni a néző lelkében és zenéje sem nagyobb értékű: inkább ilyen legyen, mint holmi sikam­lós, vagy sokszor még annál is rosszabb his­tória, mely visszatetszést kelt és ahelyett, hogy szórakoztatna, csak bosszantja a jóizlésüeket. Hétfőn este a Csitri pikantériái, bár ismét kitűnő volt az előadás, gyér közönséget von­zottak. (Milyen sokat érne ez a darab, ha az effajta megjegyzéseket, ötleteket kihagynék belőle!) Szerdán . . . Csütörtökön . . Pénteken . . . Szombaton . . Vasárnap d. u. . Vasárnap este . Műsor: Velencei Kalmár. Regényes színmű. Kis gróf. Operett. Szerelem gyermeke. Színmű. Lengyel menyecske. Operett. Lengyel menyecske. Operett. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. 6—8 korona napikeresetről biztosítjuk. Kérjen teljesen díjmentes felvilágosítást :: :: R. Krippner, Deuben Dresden 560. cégtől. Ha „FORHIN“-nal permetez, I ‘SIÓT Kevesebb-szór ,, Kevesebb a munka,-szór Kevesebb. amunkabér! mert a «FORHIN» a sok­szorta megjavított BORDOI KEVERÉK kész állapotban! Nagyon erősen tapad a nedves levélre is. Bármily harmatnál permetezhet vele ! Semmi üledéke nincs! Szám­talan elismerő nyilatkozat! Gyártjuk az eddig dr. Aschenbrandt szabadalmát képezett REZKÉNPORT és BORDOI-PORt is Kérjen ingyen és bérmentve leirást a Fii RHIN -flyártól> Budapest, 1 U 1111 ill VI.; Váczi-út 93. I

Next

/
Thumbnails
Contents