Eger - hetente kétszer, 1912

1912-05-08 / 37. szám

2 0EGER. (37. sz.) 1912. május 8. tár elől, hogy szabaddá tegyék a pályát. Ez, leszámítva az egyéb kellemetlenségeket, tete­mes idő és pénzveszteséget jelentett a szállí­tóknak és a kereskedőknek. A bajon egyelőre úgy segítenek, bogy pályatesten levő csonka­vágányt meghosszabbítják és mint uj sínpárt bekapcsolják a közlekedési vonalba. így a to­latások nem akadályozzák a teherforgalmat. Az uj átalakításra nézve szombaton, május hó 4-én, volt a közigazgatási bejárás, melyen az Államvasutakat Ney vasúti és hajózási főfelügyelő és Marssó Károly miskolczi üzletvezető, Heves­vármegyét Hellebronth Géza, Vass János dr. és Légmán Imre főmérnök, Eger városát pedig Hanák Gyula főjegyző és Bárány Géza városi mérnök képviselték. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, május hó 4-én, délelőtt 10 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklésével köz­gyűlést tartott és alig egy óra leforgása alatt letárgyalta az egész napirendet. Az igaz, hogy könnyen tehette: mert a tárgya is kevés volt, a képviselők érdeklődése sem értékelhető sokkal többre ennél (éppen a negyedrésze volt jelen a népes testületnek!) és talán egyedül csak Tóth Csepregi Ferencnek volt hosszú az idő, aki ugyanis mindjárt a napirend előtt érdek­lődött a régi szénáskert bérletének ügye iránt, de csak a közgyűlés végén kapott reá meg­nyugtató feleletet, mert a közgyűlés elejéről a gazdasági ügyek előadója, Biyer Henrik taná­csos is hiányzott. A közgyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: A föreáliskola fönntartás! költségei. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a városhoz, amelyben tudatja, hogy az állami főreáliskola fönntartási költségeihez fizetendő évi 4000 K hozzájárulást a most folyó 1912. évtől kezdve elengedi; a múltra nézve azonban a még fennálló 20,000 K befizetését elrendeli. A város köszönetét szavazott a miniszternek a város terheinek könnyítéséért, egyben pedig megbízta a tanácsot, hogy a 20,000 K tartozás elengedését újból kérelmezze. A Vöröskut-utca csatornázása. A városi mérnök terve és költségvetése szerint a Vöröskut-utca csatornázása 5480 K-ha kerül, amelyből a la­kosság terhére 2906 K 90 fillér esik. Az érde­keltek persze ezt sokalják és igy visszavonták a csatornázás iránt beadott kérelmüket. A köz­gyűlés ezt tudomásul vette és az ügy fölött napirendre tért. Malom-bérlet. Kakuk Ignác, a városi alsó malom bérlője, bérletének meghosszabbítását kéri, mert mintegy 13,000 K költséggel res­taurálni óhajtja a malom fölszerelését. A köz­gyűlés, — minthogy a bérlő most sem terjesz­tett be részletes költségvetést a beruházások­ról, — egy bizottságot küldött ki az ügy meg­vizsgálására. A piaci szabályrendelet. Az élelmi cikkek vá­sárlásával iparszerüen foglalkozó egyének vá­sárlásának korlátozására vonatkozó városi sza­bályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta, azonban némi módosítással. A tilalmi időt a miniszter a vásár megkezdésének első két órá­jára szorította, holott ez a mi viszonyainknak (ahol a vásár már hajnalban kezdődik) nem megfelelő. A közgyűlés nem is hirdette ki a szabályrendeletet, hanem fölir a belügyminisz­terhez, hogy az eredeti szövegezést hagyja jóvá, vagyis, hogy az elővásárlás tilalma a nyári hónapokban reggel 7, télen pedig 8 óráig tartson. A Siketnémák intézete. A Hevesvármegyei Siketnéma-iutézet uj otthont kap. A közgyűlés a Vásártéren 850 Q öl területet engedett át az emberbaráti intézménynek örök tulajdonul, 465 O öl területet pedig azzal a kikötéssel, hogy arra a város a tulajdon jogát föntartja, érette, a tulajdonjog elismeréséül, évenkint 1 drb. 20 koronás aranyat köteles fizetni a vá­rosnak az intézet, továbbá a város tanácsa által kijelölendő két siketnéma gyermeket tel­jesen ingyenes ellátásban részesít és az inté­zet felügyelőbizotfságában két taggal képvisel­teti magát a város. Építkezések, telekügyek. A polgári iskola épí­tésének költségeire az utolsó részletet folyósí­totta a közgyűlés; a Balázs Istvánnal köztér­vétel ügyben kötött adásvételi szerződést el­fogadta ; az eger-putnoki vasút részéről a Dió- fakut-utcában és a lövelde felé vezető ut men­tén megvásárolt közterületek vételárát négy- szögölenkint 5 K-ról 3 K-ra szállította le; ugyanezzel a vasúttal szerződést kötött, hogy az alsó malom vizvezető árkának betöméséből eredő károkért, mig a malom meg nem szűnik, évenkint 50 K kártérítést fizet a városnak, mely összeg azonban 1914. év végéig a malom mos­tani bérlőjét, Kakuk Ignácot illeti; végül pe­dig különféle köztérvételi ügyek újabb tárgya­lására junius hó 8-át tűzte ki határidőül. Kérvények. Néhány segély, azután fizetésemelés, előleg és illetőségi ügyben beadott kérvényt intézett még el a képviselőtestület, melyek kö­zül fölemlítjük, hogy a városi becsüsöket el­utasította fizetésemelés iránt való kérelmükkel, az állami főreáliskolának pedig a Pécsett tar­tandó ifjúsági tornaverseny költségeire 200 ko­ronát megszavazott. HÍREK. ~~ Eger, 1912. május 7-éu. Tájékoztató. Május 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Bükk­szenterzsébeten. „ 13—15. Keresztjáró napok. „ 13—15. írásbeli érettségi a föreáliskolában. „ 14. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Ka­rácsondon. n 15. Országos vásár Pótervásárán. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 16. Áldozócsütörtök. „ 17., 18., 20. írásbeli érettségi a főgimnáziumban. „ 17. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 19—20. Országos vásár Gyöngyösön. „ 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 21. A háziezred ünnepe. (Asperni csata 1809.) „ 22. Hevesm. és Egervid. Nőegylet közgyűlése. „ 25. Jogakadómiai Kor majálisa. „ 26. Pünkösd vasárnapja. „ 27. Pünkösd hétfője. „ 27. Országos vásár Poroszlón. „ 28—31. Osztályképesítő vizsgálatok az érs. tanító­képzőben. Személyi hír. Dombóvári Révy Ferenc, áll. felsőbb leányiskolái főigazgató és a felsőbb leányiskolák miniszteri biztosa, tegnap este Egerbe érkezett. A miniszteri biztos ma és holnap látogatja az angolkisasszonyok rk. fel­sőbb leányiskoláját. Kinevezés. A belügyminiszter Hegedűs Zoltán dr. tiszafüredi kir. járásbirósági joggyakornokot a m. kir. határrendőrséghez fizetés-nélküli se­gédfogalmazóvá nevezte ki és a sósmezői ki- rendeltséghez helyezte. — Az igazságügymi­niszter Moravánszky István tiszafüredi járásbiró­sági dijnokot a szolnoki törvényszékhez Írnokká nevezte ki. Halálozás. Czillieh János nyugalmazott kir. pénzügyigazgató, hétfőn, május hó 6 án, hosszú szeuvedés után, élete 61-ik évében meghalt. A boldogult a kilencvenes évek elején az egri kir. pénzügyigazgatóság élén állott és nyuga- lombavonultával teljesen visszavonult életet élt. Temetése kedden délután ment végbe nagy részvét mellett. Az „EGER“ tárcája. Az arlesi nö. Az út mentén, mely a malomból a faluba visz, majorság áll: fákkal beültetett tágas ud­var, hátterében a ház. Ez a ház valódi pro- vánszi minta-épület: vörös cseréptetővel, hosz- szú, sötétszinű homlokzat szabálytalanul elhe­lyezett ablakokkal; a gabonapadlás ormán a szélkakas, a zsákok felvonására való csiga. És a réseken keresztül kikandikálnak a barna szénakötegek. Mi tűnt föl nekem ezen a házon? Miért szorult el az én szivem mindig zárt kapujának láttára ? Nem tudtam volna megmondani és mégis borzongás futott rajtam végig, ahányszor csak elmentem mellette. Túlságos nagy volt körülötte a csend... Soha kutya nem u?atott, ha valaki elhaladt a kapu előtt; még a gyöngy­tyúkok is némán, hangtalanul menekültek ... A ház belsejéből sem hallatszott semmiféle hang, még egy öszvér kolompja sem... Cs<k a fehér ablakfüggönyök és a kéményből fölszálló füst tanúskodtak róla, hogy laknak a házban. Tegnap délben, a faluból visszajövet, a major kerítésfalán át kihajló faágak árnyéká­ban haladtam. Az országúton néma, szótalan béresek raktak szénát egy hatalmas szekérre. A kapu ezúttal nyitva volt. Elmenőben bete­kintettem az udvarba és ennek hátterében nagy kőasztalra könyökölve, fejét kezében nyugtatva, magastermetü, hófehérhaju aggastyánt láttam túlságosan rövid mellényben és rongyos nad­rágban. Megállottám. A béresek egyike halkan igy szólt hozzám: — Szt! Ez az ur... Ilyen, amióta a fia szerencsétlenül járt... E pillanatban egy asszony és egy kis fiú haladt el mellettünk, mindkettő fekete ruhában, nagy, aranymetszésü imakönyvvel a kezükben. Bementek a majorba. A béres folytatta: — ... az úrnő és a kisebbik fia. A misé­ről jönnek. Naponkint elmennek a templomba, mióta a nagyobbik fiú öngyilkos lett... Oh uram, minő nyomorúság! Az apa még mindig a halott ruháját viseli. Nem lehet rábírni, hogy levesse ... Gyi, kis paripám! A szekér lassan megindult. Kíváncsiságtól ösztönözve, megkértem a bérest, hogy engedjen föl maga mellé a szekerére. Ott, az illatos széna tetején tudtam meg az egész szomorú történetet... * Jeannak hívták; pompás, húszéves fiú volt; erényes, mint egy leány, nyílt, őszinte arcvo­násokkal. Mivel szép volt, minden asszony meg­fordult utána; de neki csak egyetlen egy for­gott az eszében — egy kis arlesi nő, bársony­ban és csipkében, akivel egyszer, nem tudom hol, megismerkedett. A majorban eleinte nem szívesen látták ezt az ismeretséget; a leányt kacérnak ismerték és a szülei jövevények vol­tak. De Jean görcsösen ragaszkodott hozzá, így szólt: — Meghalok, ha nem kapom feleségül. Bizonyára hittek e kijelentés komolyságá­ban, mert a család elhatározta, hogy aratás után összeadják őket. Egy vasárnap a család éppen befejezte ebédjét az udvaron. Majdnem olyan volt, mint egy mennyegzői lakoma. A menyasszony nem volt ugyan jelen, de egész ebéd alatt csak az ő egészségére ittak . .. Ekkor megjelent az ajtó­ban egy férfi és remegő hangon Estéve mestert kérdezte, — őt magát. Az öreg fölemelkedett és kilépett a ház elé. — Mester, szólt a férfi, ön a gyermekét oda akarja adni egy rossz személynek. Amit mondok, azt be is bizonyítom ... A szülők mindent tudnak; ide is ígérték nekem a leányt, de amióta jegyben jár az ön fiával, a szülők is, a leány is kiadták az utamat, ügy vélem mégis, hogy mindezek után nem lehet a más feleségévé . . — Jól van! — szólt Estéve mester, mi­után végig olvasta a leány leveleit. Lépjen he és igyék meg egy pohár muskotályt. A férfi így felelt: — Köszönöm! A bánatom nagyobb szomo­rúságomnál.

Next

/
Thumbnails
Contents