Eger - hetente kétszer, 1912

1912-05-04 / 36. szám

1912. május 4.

Tömörüljünk, alkossunk szervezeteket, a melyekben az egyformán gondolkodók egyesült erővel törekszünk a reánk váró feladatok megoldására. Aggályos gonddal válogassuk meg vezéreinket, s azokat tüntessük ki bizalmunkkal, kik szellemi képességeik mellett szeplőtelen jellemükkel és erkölcsi életükkel vívták ki becsülésünket. És az ily vezérekhez ragaszkodjunk, szeretettel támogassuk és kövessük őket.

Közös munkában ápoljuk a szolidaritás érzését. Aitruisztikus tevékenységgel igyekezzünk a hazának hasznos polgárai lenni. Érintkezzünk a néppel, szabadítsuk ki a demagógok hatalma alól. Keltsük fel érdeklődését hasznos kérdések iránt és igyekezzünk gondolkodását hazafias irányba terelni; történelmünk ragyogó lapjainak ismertetésével fokozzuk nemzeti önérzetét; tárjuk eléje állami önállóságunknak politikai és gazdasági jelentőségét; magyarázzuk meg a politikai jogok tartalmát, még pedig súlyt helyezve azok etikai oldalára s kiemelve, hogy a polgári kötelességek pontos teljesítése tesz csak méltóvá a jogok gyakorlására. A nemzet- gazdasági ismeretek alapelveit is igyekezzünk terjeszteni.

Szeretettel igyekezzünk eltévedt testvéreinket felvilágosítani és helyzetök javításához segédkezet nyújtani. Vonjuk el a veszedelmes irányzatoktól azokat, kiket a kenyérért való küzdelem sodort a szélső irányzatok felé.

Rendezzünk közös szórakozásokat és lehetőleg hasznosan szórakozzunk.

Közös tanulmányutakon ösmerjük meg hazánkat. Keressük fel azokat a helyeket, amelyekhez fényes történelmi emlékek fűződnek; ahol a helyes irányú fejlődés örvendetes példáin okulhatunk; ahol a minket környező veszélyeket saját szemünkkel figyelhetjük meg ; ahol a néppel érintkezhetünk és gondolkodásmódját megismerhetjük.

...Katolikus magyar ifjúság! Nézz végig Mária országán! Ez az az ország, amelyet őseid vérökkel szereztek s vérökkel és verejtékükkel tartottak. Ez az az ország, amelynek nevét őseid tiszteltté és becsültté tették a népek társaságában. Ez az az ország, amelynek sorsát rövidesen Te fogod intézni, mert boldogulása és becsülete a te kezeidbe lesz letéve. Ez az ország a te hazád, amelynek egy emberöliőnyi korszakáért Te viseled majd a felelősséget a történelem és a saját lelkiismereted itélőszéke előtt.

Katolikus magyar ifjúság, készülj a reád váró munkára!

Vezércikk témák.

(Politikai széljegyzetek).

I.

(<■§£) Egy csomó meg nem írt vezércikk témája kavarog az agyamban. Följegyzések is vannak hozzájuk. Túladok rajtuk a következőkben.

7. A vasúti díjszabás.

Tehát jól sejtettük: addig-addig rebesgették a lapok, míg végre is csakugyan megdrágult a vasút! ...

Julius hó 1-től kezdve már az uj, emelt vasúti díjszabás szerint utazhatunk.

A magyar ipar és kereskedelem most kezdi bontogatni szárnyait; tehát drágítani kellett a közlekedést, nehogy az olcsóság révén túlságosan gyorsan erőre kapjanak és mint uj gazdasági erőforrások, a magyar társadalom szociális boldogulását elősegítsék.

A magyar kultúra is uj csapáson kezdett haladni. Az iskolák egyre gyakoriabbá és népesebbé váló tanulmányi kirándulásai, az eddig otthon ülő közönségünkben is fölkeltették az utazási kedvet. „Magyarhon szépségeidre kezEGER. (36. sz.)

3

(lett kiváncsi lenni a magyar publikum is, és az olcsó zóna-rendszer nem gátolta meg ébredező kulturális hajlamainak megvalósításában. Meg kellett hát drágítani az utazást, mielőtt még csakugyan közkincsévé válnék minden magyar előtt a haza festői szép vidékeinek ismerete.

Nem így gondolta ezt annak idején Baross Gábor, a zóna-díjszabás megteremtője! . . .

Persze most már más az idő és mások a viszonyok. Most drágaság van és az általános drágaságban miért éppen csak az utazás legyen az olcsó?

A régi, vagyis a még most érvényben levő zóna-dijszabás, és az uj távolság-díjszabás közötti különbséget a következőkben ismertetjük :

A zóna-díjszabás táblázata ez:

Vonalszakasz

Távolság

Km.

Menetdijak fillérben

szem. és vegy. v.

gyors vonatokon

i.

II.

III.

I.

II.

ni.

I

1— 10

60

30

20

—

—

—

II

11— 15

80

44

30

—

—

—

III

16- 20

100

60

40

—

—

—

1

21- 27

150

100

60

180

120

70

2

28- 40

240

160

100

300

200

120

3

41- 55

360

240

150

450

300

180

4

56- 70

480

320

200

600

400

240

5

71- 85

600

400

250

750

500

300

6

86-100

720

480

300

900

600

360

7

101-115

840

560

350

1050

700

420

8

116-130

960

640

400

1200

800

480

9

131-145

1080

720

450

1350

900

540

10

146-160

1200

800

500

1500

1000

600

11

161-175

1320

880

550

1650

1100

660

12

176-200

1440

960

600

1800

1200

720

13

201-225

1620

1080

700

2100

1400

860

14

226-300

1800

1100

800

2400

1600

1000

15

301-400

2100

1400

900

2700

1800

1100

16

401-...

2400

1600

1000

3000

2000

1200

Az uj díjszabás, szakítva a zónarendszerrel, a kilometrikus, helyesebben miriametrikus (10 kilométeres) díjszabási alapon épül fel. Az uj díjszabás 1—20 km.-ig fentartja, sőt 20 km.-ről 30 km.-re terjeszti ki a zónadíjszabást, a következő menetdíjak megállapításával:

Menetdijak koronákban

Távolság Gyors- Személy- és vegyeskilométerekben vonatokon vonatokon

I. II.

1— 5 3.60 2.40

6-10 11-15 16-20 21-25 26—30

III. I. II. III.

1.50 0.60 0.30 0.20

0.60 0.40 0.24 0.90 0.60 0.36 1.20 0.80 0.50 1.70 1.10 0.70 2.40 1.60 1.00

30 km.-en felül a távolsággal csökkenő

(lépcsőzetes) díjegységek alapján épül fel az uj díjszabás. A dijképzés alapjául szolgáló díjegységek a következők:

31—250 km. távolságoknál kilométerenként 3.5 fillér.

251-300 „

n

n

2.5

301-400 „

n

n

1.0

401-800 „

n

»

0.5

800 km.-en túli útra az egyes miria-méte- rekre (10 km-es) eső menetdíjakat adjuk a 800 km-es menetdíjakhoz.

A közölt egység-tételek a III. osztályú személyvonati menetdijakat képezik. A személy- vonatu I. és II. oszt., illetve a gyorsvonatu menetdijak a következő arányszámok alapulvételével képeztetnek:

Személyvonat: Gyorsvonat:

ni. ii. i. in. ii. i.

10 1-6 2-4 1-6 2-2 3-4

Ezekből a táblázatokból, egy kis utánszá- mítással, azt látjuk, hogy az uj személy díjszabás a magyar államvasutakon 40—60%-kai drágítja meg az utazást, amelyhez hozzájárul a már márciusban fölemelt teherszállítási tarifa, ami a gyorsáruknál 7, a fehéráruknál 5%-kai teszi drágábbá az utazást.

Az a kis vigasztalás, hogy a mezőgazda- sági és ipari munkásoknak eddig megadott összes zónadijszerü kedvezmények továbbra is megmaradnak és hogy 10%-os emeléssel a havi tanuló és heti munkásbérleteket, 20%-os emeléssel pedig a 30 lapos menetjegyfüzeteket, az egész és féláru bérletjegyeket, valamint a

féláru jegyek váltására jogosító díjszabásszerü arcképes igazolványokat ezután is fönntartják, — nem sokat változtat azon a szomorú kilátáson, amelyet hazánk közlekedésügyének uj korszaka tár elénk.

A régi és uj személydíjszabás között való különbség összehasonlítására álljon itt ez a néhány példa:

Személyvonaton Egerből:

Régi díjszabás

Uj díjszabás

Km.

I.

II.

III.

I.

II.

III.

Füzesabonyba

(17)

1-00

0-60

0-40

1-20

0-80

0-50

Kál-Kápolnára (30)

2-40

1-60

1-00

2-40

1.60

1-00

Gyöngyösre

(68)

4-80

3-20

200

5-80

3-80

2-40

Putnokra

(71)

6-00

4-00

2-50

6-50

4-30

2-70

Miskolezra

(74)

6-00

4-00

2-50

6-50

4-30

2-70

Hatvanba

(76)

6 00

4-00

2-50

6-50

4-30

2-70

Budapestre

(145) 10‘80

7-20

4-50

12-50

8-30

5-20

A gyorsvonaton:

Kál-Kápolnára (30)

3-00

2-00

1-20

3-60

2-40

1-50

Gyöngyösre

(68)

6-00

4-00

2-40

8-20

5-30

3-80

Miskolezra

(74)

7-50

5-00

3 00

920

5-90

4-30

Hatvanba

(76)

7-50

5-00

3-00

9-20

5-90

4-30

Budapestre

(145) 1350

9-00

5-40

17-70

11-40

8-30

A hét.

A vármegye ellen. A nemzeti szabadságért és jogokért vívott küzdelemben a Szeut Istvántól alapított vármegyék szerezték a legnagyobb érdemeket. II. József abszolutizmusa egyenesen a vármegyék ellenállásán tört meg és ugyancsak a vármegyék szorították törvénytiszteletre I. Ferencet, a szent szövetség tagját. És a legutóbbi nemzeti ellenállásban is a vármegyék voltak a küzdelem leghatalmasabb tényezői. Méltán tartjuk tehát a vármegyéket a magyar alkotmány védőbástyáinak.

Ámbár minden komolyan gondolkozó és mélyebb itéletü ember elismeri, hogy a vármegyei intézménynek lehetnek, vagy vannak is hibái, fogyatkozásai: mégis kegyelettel tekint reá és ösztönszerüen védelmezi minden hazafiasán gondolkodó magyar ember. Megdöbbentő tehát az a cinizmus, amellyel a „Világ“ egyik minapi (99.) számának „Provincia“ című cikke nyilatkozik erről az ősi intézményünkről, midőn a többek között ezt mondja:

„... Bizony, furcsa egy istencsodája a vármegye s mind az a fölösleges cafrang, copf, amelyből élnie, táplálkoznia kell! Egy darab őskorszak, egy darab dominiumos gőg, fölös arisztokratásdi; néha: fönn az ernyő, nincsen kas, kényuri zsarnokság, maradi, posványos, avult rendszerek dédelgetője, tehetségesek megölője, bátrak görnyesztője és még sok-sok minden, ami viszi ugyan a kultúra, a haladás szekerét, de hátrafelé! Mindig hátrafelé. És amint régi dolog, hogy az ócska lim-lomot tűzre, szemétre, fenébe szoktuk dobni: úgy kell félrevetni az újból mindazt, ami maradi, ami kerékkötő, ami tűzre, szemétre való.“

Nos, hogyan tetszik a radikális tábor egyik sajtóorgánumának ez a meghatározása a vármegyéről ?!

*

A pártsajtó és az újságolvasás. A „pártsajtó“ itt nem holmi gyűjtő fogalom, hanem a Népszava, vagyis a szociáldemokraták hivatalos lapja, mely ekképen elmélkedett pénteken a pártlap céljáról:

„A pártsajtó fontossága nem a napi események tárgyalásában merül ki, hanem fö- feiadata, hogy a munkásság leikébe a polgári sajtó iránt való megvetést oltsuk. . .“

A pártsajtó tehát nem tanítani, nem nevelni, nem tudósítani akar, hanem néki az a fő, hogy gyűlöletet oltson minden munkás szivébe mindenki ellen, aki nem kézimuukás, illetve nem szociáldemokrata.

íme, milyen furcsa: a demokrácia a társas egyenlőség hirdetője — megvetést tanúsít és javasol azok ellen, akik nincsenek vele egy