Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-13 / 30. szám
1912. április 13. 9 3 A hét. Gárdonyi Gézáról, az egri remetéről, kedves cikk jelent meg az „Élet“ húsvéti számában, írója ez alatt a cim alatt közli: „Látogatás Gárdonyinál.11 Tárgya: futó emlékezés a régi török- világra, no meg az, hogy miképen is került Gárdonyi Egerbe, bol egy jó esztendőnél tovább alig tudta valaki, milyen neveztes lakója van az egri Sánc-negyednek. Legértékesebb része a cikkecskének az a közvetetlen párbeszéd, mely élénk világot vet Gárdonyi Géza egyéniségére. Négy, pompásan sikerült kép is van a Gárdonyi lakásáról. Egy kivülről mutatja be azt a barátságos, kis polgári házat, egy másik Gárdonyit Íróasztala mellett („A pihenés órájá“- ban), a harmadik a könyvszekrénye előtt („Meghitt barátai között“), végre egy kép a kiváló iró tágas dolgozószobáját állítja elénk. * Hogyan lett Gárdonyi egri lakos? Erre vonatkozóan azt mondja a cikk Írója: „... Jóformán maga sem tud számot adni arról, hogy mi vonzotta Egerbe. Se családi, se ifjúkori emlékek nem kötik ide ; se régi barátság, vagy kedves ismeretség és mégis itt telepedett meg. Csak úgy ide tévedt egyszer és jártában-keltében megállóit azon az utón, mely a várostól a szőlőhegyek felé kanyarodik. Betege volt akkoriban Budapest lármájának, lázas atmoszférájának, futkosó embereiuek és menekült előlük valami csöndes zugot keresve... Amint innen a hegyoldaltól végighordozta tekintetét a nyugalomban pihegő tájon, úgy érezte, hogy itt meg lehet pihenni. így lett egri polgárrá és háztulajdonossá ...“ A cikknek egy része egy kis helyreigazításra szorul; még pedig abban, hogy Gárdonyit igenis kötötték Egerhez ifjúkori emlékek. Gárdonyi Géza ugyanis 1878. őszétől az 1881. év júniusáig, tehát három éven át, egri diák volt, mint az egri rk. érseki tanítóképző növendéke és ugyanebben az intézetben szerezte tanítói oklevelét 1882. júniusában. Emlékei tehát voltak Egerről, sőt éppen ezekből az évekből baráti viszonya is maradt fenn egyik volt iskolatársával. Megjegyezzük még azt is, hogy az „Egri csillagok“-n&í szintén része volt abban, hogy Gárdonyi Géza itt telepedett le. Gárdonyi és a naturalizmus. Érdekes dolog, hogy Gárdonyi, aki a reális élet meglátásának olyan remekeit adta novelláiban, regényeiben és színdarabjaiban, — nem szereti a piszokban turkáló naturalizmust. Világosan mutatja ezt az Élet munkatársa előtt hangoztatott következő véleménye: „— N^m tudom megérteni a mi fiataljaink közül azokat, akik — ha egy palotába lépnek — nem a festményeket látják meg, hanem nyomban a sötét szögleteket, a köpőláda környékét fürkészik. Ezek a naturalisták a paraszt életében is csak az alacsony ösztönök garázdálkodását veszik észre. Pedig a paraszt nem csak káromkodik és szeretkezik, hanem fütyö- rész és nótát is költ. Miért kell csak az egyiket meglátni, a másikat meg nem ? A Zola aljas francia parasztja épp oly hamis és torz alak, mint a régi magyar népszínmű érzelgő betyárja...“ Egyszóval: Gárdonyi bölcs ember. Bölcsessége különben abból is nyilvánvaló, hogy félrevonult úgy a tágabb, mint a szűkebb világ tülekedéseitől és a lélek hímporát letörlő rútságaitól. Megismerte az embereket és — félrevonult az emberektől, tehát boldog, mert nem bántja az életnek számtalan sok kisebb-na- gyobb tűszúrása. * EGER, (30, sz.) A füzesabonyi villamosvilágitás is megindult már Egeiből. A deák közmondást — Agria orat et docet — meg kell most már toldani evvel iucet, mert immár világít is. Persze a füzesabonyiak öröme roppant nagy volt, éppen úgy, mint az egrieké 1894. november 4-én, mikor nálunk a próbavilágítást tartották. Azt mondják, nagyon fényes volt. .. Majd adják még azt alább is! — gondolták á pesz- szimisták. És ime, husvétvasárnapján, tehát már harmadnapra, valamint husvét keddjén is, sőt azóta állandóan sötétség lön a fényességből! A jó füzesabonyiaknak elő kellett szedniük a petróleum-lámpásokat, meg a gyertyákat ... Az egész héten dühöngő szélvihar állandó rövid-zárlatot csinált a vezetéken, mely Kristályán, Andornakon és Makiáron át mindenütt az országút mellett megy. A fák gályáit a vezetékhez csapkodja a szél és készen van a — füzesabonyi sötétség. Most azután úgy segítenek a bajon, hogy a vezetékhez közel levő gallyakat nyesegetik a 20 kilométernyi ut egész vonalán. Azt mondják, hogy eme kertészeti műtét után állandóan lesz világosság Füzesabonyban. Nagyon örvendenénk, ha úgy lenne, mert az Egernek haszon. * Uj iparoskor Egerben. A Kér. Iparoskor egyik legerősebb oszlopa dőlt ki e héten az id. Tancsa Lajos személyében. És e héten indult meg egy erős mozgalom a Kér. Iparoskör ellen, melynek eredménye, valószínű, hogy uj iparos-egyesület lesz, persze „keresztény“ jelző nélkül. (Ha ugyanis ez a derék társas-egyesület lemondott volna a címben kifejezett jellegéről, akkor — nem lett volna kontra-egyesülés.) így azonban, úgy látszik, lesz. Hétfőn este már össze is jöttek az alakulás megbeszélésére (jellemző dolog!) az Otthon-kávéházban. Csodálkozunk, hogy az iparosok között az a cipészmester egyik legnagyobb szószólója ennek a keresztény-ellenes áramlatnak, aki az ősszel a róm. kát. iskolaszékbe bekerült póttagnak. És ha két rendes tag kidől, katolikus tanítót választ majd és a mi iskolánk ügyeit intézi a „szabadgondolkodó“ iparos. * UJ Messiás. Minden magyarázat nélkül állapítjuk mt-g, hogy a Világ, húsvéti számában, Messiás Poloska- és Molyirtó szeszről adott ki egy nagyobb hirdetést. És ne szoruljon ökölbe az ember keze, amikor ilyeneket olvas?! És ne keseredjék el a szent sajtószabadság miatt?! HÍREK. Eger, 1912. április 12-ón. Tájékoztató. Apr. 14. A Kát. Legényegylet táncmulatsága. „ 15. Közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. Hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15 Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sirokon. „ 15—16. Országos vásár Hevesen. „ 18—19. Országos vásár Tiszafüreden. „ 19. Megyebizottsági tag-választás a sarud-kisköreujíőrincfalvai választó kerületben. „ 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 20. és 21. Ifj. szinielőadás a főgimnáziumban. „ 21. Ipartestületi közgyűlés. „ 22 Országos vásár Verpeléten. „ 25. Szt. Márk napja. Buzaszentelés. „ 27. A Turista-Egyesület kirándulása Szarvaskőre. „ 28. A Munkás- és Betegsegélyzö közgyűlése. „ 28. Országos vásár Tiszanánán. „ 29—30. Országos vásár Hatvanban. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Nánássy Dezső jogszigorlót fizetésnélküli közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a vármegyei középpontba osztotta be. Eljegyzés. Benyó Gyula dr. ügyvéd, Gömör- vm. tb. tisztiügyésze, cs. és kir. tart. vadászhadnagy Rimaszombatból, eljegyezte Szabó Antal szemináriumi urad. tiszttartó leányát, Gizikét. Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy id Tancsa Lajos, templom- és szobafestőmester szerdán este 6 órakor meghalt 67 éves korában. Reggel jobboldali szélhüdés érte, mely tizenkét óra alatt megölte a különben erőteljes, munkás embert. Id. Tancsa Lajos nagy űrt hagy maga után nemcsak családjában (özvegye, 10 gyermeke és 15 unokája gyászolja), hanem a közéletben is. Típusa volt a keresztény erkölcsi alapon álló polgárnak: munkás, becsületes, törekvő, józan; mivel pedig e szép tulajdonságaihoz nagy szaktudás, pontosság és lelkiismeretesség járultak, üzlete hosszú időn át virágzó volt. Nem közönséges értelmi képessége, jó modora és a közügyek szeretete csakhamar vezető helyet biztosítottak számára az iparosvilágban. És ezt nagyon szépen kamatoztatta az iparosérdekek javára. Néhányad magával ő teremtette meg a Keresztény Iparoskört, melynek 2 évig jegyzője, 3 évig alelnöke, majd 8 éven át buzgó elnöke és 1904-től díszelnöke volt; sok válságon segítette át e ma is virágzó társadalmi egyesületünket, mely tavaly áprilisban leplezte le díszelnökének az egyesület számára megfestetett arcképét. Ez alkalommal osztatlan ünneplésben volt része id. Tancsa Lajosnak. Évek során át buzgóikodott az egri Ipartestület megalakítása érdekében, mely azután első elnökének őt választotta 1896. tavaszán. Évek óta választott tagja a Keresk. és Iparkamarának, Egerváros képviselőtestületének, de volt tagja vármegyénk törvényhatósági bizottságának ; a róm. kát. iskolaszéknek is tagja volt s az iparostanonciskola felügyelőbizottságának, a Tűzoltóegyesület és a Kát. Legényegylet választmányának', az Ipartestület elöljáróságának stb. stb. is. Temetése ma délután volt szokatlan nagy részvét mellet. A vármegyei és városi előkelőségeken és különféle küldöttségeken kívül ott volt az Ipartestület és a Kér. iparoskor testületileg, az Egri Polgári Dalkör pedig gyászénekekkel búcsúztatta az érdemes polgárt, kinek koporsójára nagyon sok koszorút helyeztek úgy egyesek, mint a testületek és intézmények. Haláláról a Kér. Iparoskor s a Mis- kolczi Keresk. és Iparkamara is adott ki gyász- jelentést. Napfogyatkozás lesz a jövő szerdán, április 17-én. A gyűrűalakú fogyatkozás kezdete általában 9 óra 54 perc délelőtt, vége pedig délután 3 óra 15 perc, tartama ennélfogva 5 óra 21 perc. A fogyatkozás kezdete Budapesten a fogyatkozás tartamának középpontja, 12 óra 36 perc, vagyis a kezdet után 2 óra 42 perc. Az elsötétülés nagysága 0*78, tehát a napnak egynegyed részét sem lehet majd látni. Gyászhír. Tomanóczy Dezső várm. árvaszéki iktató 52 éves korában váratlanul meghalt. Szivgörcs ölte meg. Temetése csütörtökön délután volt, amelyen a vármegye egész tisztikara megjelent. Ott volt Kál/ay Zoltán dr. v. b. t. t. főispán és Majzik Viktor alispán is. Április ll-én, az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján, az iskolákban szüneteltek az előadások, valamint a hivatalokban is szünet volt. Délelőtt 9 órakor ünnepies nagy mise volt a főszékesegyházban, melyet Demkó György dr. prépost-kanonok mondott; ez alkalommal megjelentek a főszékesegyházban a polgári hivatalok képviselői, az iskolák tanító
