Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-27 / 25. szám

1912. március 27.

EGER. (25. sz.)

3

adott darab a leglelkesebb tapsokra indította a közönséget.

A nemes, fehér keretbe igen szépen illeszkedett belé két szavalat. Reviczkynek „Pán halála“ cimü remek költeményét pompás kidolgozásban és igen nagy hatást keltve szavalta Nemecsek Aurél joghallgató, de hasonló készültséggel és sikerrel adta elő Endrődy „Celli búcsúját Tömösváry János joghallgató. Ez utóbbinak értékét csak fokozta Ruzsin Ferenc joghallgatónak diszkrét zongora-kisérete. Természetes, hogy e három szereplőnek is bőven kijutott az elismerésből.

Itt említjük meg, hogy Krüger Aladár dr. a Csekó Gábor prépost-kanonok vendége volt, ki hétfőn délben vendégül látta barátságos asztalánál a Szent Imre-Kör vezetőségét is.

Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban.

Vasárnap fejeződtek be a főgimnázium ez évi ismeretterjesztő előadásai. Kassuba Domokos c. főigazgató folytatta nagy koncepciójú értekezését a fényűzésről. Előadásának elején köszönetét mondott a közönségnek tizenegy éven át tartó érdeklődéséért és hálás szavakban emlékezett meg Mátrai Rudolfról, mint aki az előadásokat meghonosította és nagy fáradsággal, de nem lankadó kedvvel rendezi. Azután röviden összefoglalva az előző előadásában mondottakat, áttért a modern fényűzés erkölcsi és esztétikai jelentőségének taglalására. Rámutatott ana, hogy az újkori fényűzés sokkal szé- lesebbkörű, mint a patriarchális, vagy a régibb arisztokratikus fényűzés. A modern fényűzés kifejlődését és elterjedését nagy mértékben segítette a fejlett technika is. Az értelmes és művelt ember fényűzése főleg a lakás berendezésében nyilatkozik ; a modern ház tisztább, egészségesebb lett, mint a régi emberek lakása. A modern kor fényűzése az öltözködést is kényelmesebbé és takarékosabbá tette. Ma a társadalmi osztályok között, a lakásnak és a mindennapi életnek kényelmét tekintve, távolról sincs meg az a külöubség, amely régente volt. Hogy pedig mennyire tévednek azok, akik a fényűzést minden formájában visszaélésnek, bűnnek, botránynak minősítik, azt igen találó példákon mutatta be a tudós előadó. — Egészen más képet mutat a hanyatló korszakok, vagy hanyatló társadalmi osztályok fényűzése. A dekadens korok fényűzéseinek az alapja mindenkor a mérték nélkül való hiúság. A féktelen hiúságból eredő esztelen tékozlásnak, a természetellenes fényűzésnek illusztrálására a rómaiak és magyarok kultur-történetéből hozott fel szomorú példákat. ítéletünket azonban a fényűzésről nem e szertelenségek után kell megalkotnunk, mert az okos fényűzésre maga a természet tanította az embereket. Az Istenalkotta természet, amint téli álmából fölébred, alig várja, hogy felöltse magára azt a ragyogó szinpompát, melyhez képest Salamon királynak minden ékessége — semmiség. A természetnek csodás pompázását akarta az ember megközelíteni, azért lett fényűző. Először virággal, azután a tarka madarak csillogó tollával ékesítette magát. Szép akart lenni, tetszeni akart. Igaz, hogy eme törekvés az egészséges fényűzés mellett a szertelen divatot is megteremtette, a divat azonban nem fényűzés, hanem a fényűzéssel való visszaélés. Az okos fényűzés sem nem pazarló, sem nem erkölcstelen; a fényűzéssel való visszaélés, vagyis az oktalan fényűzés, ellenben sem a takarékosságra, sem az erkölcsökre nincs tekintettel. Hogy napjainkban a fényűzésnek éppen ez a fajtája kezd terjedni, ennek is megvan a maga oka. A mai természettudományos világnézet szerint nem lehet az ember végcélja más, mint hogy a

természettől kiszabott arasznyi létét magára nézve, amennyire csak lehet, élvezetessé tegye. Ez a világnézet sarkallja az embereket esztelen pazarlással járó kicsapongásra az evésben, ivásban, öltözködésben és mindennemű szórakozásban. Ha a társadalom az oktalan fényűzéssel együttjáró veszedelmet ki akarja kerülni, akkor bizony nem lukszus-ellenes ligákra és nemzetközi kongresszusokra, hanem az ösztönöket korlátozó, az érzéki élvezeteket helyes mederbe terelő keresztény világnézethez való visszatérésre van szükség. — A nagy számban egybegyült hallgatóság mindvégig érdeklődő figyelemmel hallgatta a nagyműveltségü főigazgató gyönyörű fejtegetését és a felolvasás végén kitörő lelkes tapssal köszönte meg az élvezetes előadást.

Gyászhír. A legőszintébb részvéttel értesülünk, hogy özv. Mossóczy Jánosné szül. Lukács Mária hosszú szenvedés után elhunyt ma déli l/,l órakor. A boldogult matróna évtizedeken át egyik legtiszteltebb alakja volt Eger város és Hevesvármegye társadalmának, melyben sokáig vitt vezető szerepet. Már az 1860. január hónap 20-án alakult Olvasó-nőegylet igazgató-választmányának tagja volt és azt hisszük, hogy ő az egyik legutolsó, aki e hazafias és emberbaráti társa-ág tagjai közül még életben volt. Az 1868-ban alakult Heves-Szol- nokmegyei Nőegyletnek 1871-től 1876-ig volt fáradhatatlan ügyvivő alelnöke, kinek áldásos tevékenységéről, nagy szeretetéről több Ízben megemlékeztek az egyesületi jegyzőkönyvek. Szerénysége nem engedte, hogy az 1873-ban neki fölajánlott elnöki tisztet elvállalja. 1876- ban leköszönt az alelnökségről is, de egyik leghűségesebb istápolója maradt a jótékonyság ügyének. A sok csapás megtörte őt is; miután férje és több felnőtt gyermeke elhunyt, teljesen visszavonult a közéleti szerepléstől. Nagy László cs. és kir. nyug. ezredes, anyósát, özv. Burik Pálné, Nagy Lászlóné és Mossóczy József m. kir. honvéd-százados édes anyjukat gyászolják az elhunytban, ki 83 éves korában adta vissza jóságos lelkét Teremtőjének. Temetése 28-án (csütörtökön) délután 724 órakor lesz a család vásártéri házából, az engesztelő szt. misét pedig 29-én d. e. 10 órakor mutatják be lelkiüdveért a szt. Ferencrendiek templomában.

A három testőr második előadása gyér közönség előtt folyt le vasárnap. A csekély érdeklődés magyarázatát abban kell keresnünk, hogy a második előadás nagyon távol esett az elsőtől, továbbá, hogy most vasárnap az órákig zuhogó eső csak 8 óra előtt pár perccel állott el, de az előadás végén már megint úgy esett, hogy valóságos felhőszakadásban oszlott haza a közönség. Az előadás éppen olyan jól perdült, olyan erkölcsi sikerrel folyt, mint az első; legfeljebb egy kissé lehetett érezni egyik-másik szereplőnél a csekély érdeklődés nyomasztó hatását, amely alól különben a jelenlevő közönség sem tudott szabadulni.

Az egri munkás-gimnázium. Eger város kul- tur-intézményeinek legfiatalabb hajtása, a munkás-gimnázium, 20 hetes tanfolyamát, vasárnap, március hó 24-én délelőtt 10 órakor fejezték be ünnepélyes záróvizsgálattal, amelyen a munkás-gimnázium nagybizottságának elnöke, Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő elnökölt. A záróvizsgálat várakozáson felül, fényesen sikerült, amennyiben a vizsgáló-bizottság előtt önként jelentkező 11 tanfolyam-hallgató mindegyike kellő eredménnyel felelt az összes tárgyakból, sőt' kettőt közülök, Pataky Sándor cipőfelsőrészkészítő-se- gédet és fíiha Gyula asztalos-segédet 10—10 korona jutalomban is részesítette a vizsgálóbizottság, egyrészről a tanulásban elért kitűnő eredményért, másrészről az előadásoknak lelki- ismeretes és pontos látogatásáért. Ilyen szép eredménnyel eddig még a nagyobb ipari em- póriumokban felállított munkás-gimnáziumokban sem találkoztunk (még a budapestiben sem, mert ott a vizsgázók száma mindössze három volt) — és igy ez a vizsgálat arról győzhette meg a tanfolyamot vezető tanári testületet és a vizsgálóbizottságot, hogylegkevésbbé sem veszett kárba a munkás-gimnázium érdekében kifejtett sok-sok erkölcsi fáradozás és anyagi áldozat. Az állami fő reáliskolában megtartott záróvizsgálat végén Alpáry Lajos elnök gyújtó hatású buzdító beszédet intézett a tanfolyam hallgatóságához és egyúttal hálás köszönetét fejezte ki a tanári-karnak is ügy buzgó és önfeláldozó munkásságáért, amelyet a haladni vágyó iparos- ifjúság hazafias és vallás-erkölcsi irányban való továbbképezése érdekében kifejtett. Ennek a vizsgálatnak szép eredménye, mint mondotta, biztosítéka annak, hogy a jövő évben ennek az üdvös intézménynek az I. és II. évfolyama is megnyílik. Természetesen, mi is ezen a nézeten vagyunk. A munkás-gimnázium nagybizottsága egyébként a napokban fogja ezidei záróértekezletét megtartani, amikor is megteszi a jövő tanévre való előintézkedéseket és egyúttal elszámol az idei tanfolyam erkölcsi és anyagi ügyeiről. A munkás-gimnázium idei tanfolyamát Mátrai Rudolf főgimn. tanár, tanfolyam-igazgató vezetése mellett Róvó Lajos róm. kát. tanító (magyar és német nyelv), Benkóczy Emil tanítóképzőintézeti tanár (földrajz), Schiff Péter dr. főreáliskolai tanár (történelem), Bánhidy Ödön főreálisk. tanár (számtan), Baranyó Ernő főreálisk. tanár (méréstan és könyvvitel), végül Lányi Kornél főreálisk. tanár (természetrajz és egészségtan) látták el szellemi táplálékkal, mig a szervezés nagy munkájában és az anyagi eszközök előteremtésében Nagy János dr. teológiai tanár fáradozott lankadatlan odaadással.

Tűzoltóinkért. Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok belépett az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-egyesület alapító tagjai közé. Itt említjük meg, hogy e humánus egyesület pártoló tagjainak száma az utóbbi napokban kétszáznál többéi szaporodott és a pártoló-tagsági jelentkezések folyton tartanak.

Szavaló és előadó-kurzus. R. Kovács Laurának szavaló és előadó-kurzusára, amely esetleg négyes-ötös csoportokban is szervezhető, még mindig lehet jelentkezni a művésznőnek Dobóutcai (29. szám) lakásán. A tanfolyam heti 2 órával (az időt a hallgatókkal közösen állapítják meg) egy hónapig tart és dija minden hallgató után 10 korona.

A törvényhatósági telefon használati dijainak ügyében, amellyel lapunk f. évi 10. számában foglalkoztunk, a következő hivatalos értesítést vettük az egri postahivatal vezetőjétől: „A törvényhatósági távbeszélő előfizetők, kik évi 144 korona díjat fizetnek, díjmentesen beszélhetnek a megye területén levő összes előfizetőkkel, tehát még az egri, gyöngyösi és hatvani városi távbeszélő hálózat előfizetőivel is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egri, gyöngyösi és hatvani városi távbeszélő-hálózatok előfizetői egymás között is (a 24 korona évi kapcsolásidíj fejében) szintén díjmentesen beszélhetnek, mert a szabályok szerint a városi hálózatok előfizetői egymással minden egyes esetben csak a megállapított helyközi beszélgetési díjért folytathatnak beszélgetéseket. Ez általános szabály, ez alól tehát Hevesvármegye három városi távbeszélő-hálózatának előfizetőivel sem tehető kivétel.“ Ez más szóval annyit jelent, hogy például a káli előfizető mindenkivel díjtalanul beszélhet az évi 144 koronáért, tehát Gyöngyössel, Hatvannal és Egerrel is, de már e három városnak 144 koronás előfizetőit csak falvakkal kapcsolják díjtalanul, egymás között azonban csak külön díjért. Ott vagyunk tehát, ahol voltunk.