Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-23 / 24. szám
2 EGER. (24. sz.) 1912. március 23. Viszont, ha a társadalom a még bűncselekményt el nem követett és veszélyeztető környezetben, nevelés nélkül tengődő, vagy a próbára bocsátott fiatalkorúak százait teljesen magukra hagyná, akkor ezek — a nemzet nagy kárára — száz számra fognak elzülleni. A patronázs-egyesűletek tagjainak tehát első sorban arra kell törekedniök, hogy megelőzzék a bajt és mihelyt veszélyeztető környezetben levő fiatalkorú esetéről tudomást szereznek, értesítsék a hatóságokat. Másrészt pedig válasszák ki a patronázs-egyesületi tagok azokat az eseteket, amelyekben munkájuk eredményére legtöbb kilátás van.“ Az alakulóban levő Egri Kát. Pat- ronázs-Egyesület is ezeket az eszméket és irányelveket tűzi zászlajára. A mozgalom élén Szmrecsányi Lajos fölszentelt püspök, a bíboros egri érsek koadjutora és Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., Hevesvármegye főispánja állanak és igy semmi kétség nines aziránt, hogy az egri társadalom megértve kötelességét, egyesített erőinek lelkes munkásságával száll síkra a pusztulásnak kitett gyermekek és fiatalkorúak oltalmáért. A Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi szervezkedéssel tehát Eger város kultúrtörténetében uj fejezet kezdődik. Megyegyülés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága kedden, március hó 26-án, délelőtt 10 órakor Egerben, a vármegyeház nagytermében, rendes évnegyedes közgyűlést tart. A napirendre tűzött 215 tárgy legnagyobb részét a vármegyei pénzalapok 1911. évi zárószámadásai és a különféle községi számadások teszik ugyan, hanem azért az elintézésre váró közűgyekben sincsen hiány. Különösen sok a községi tisztujítások ellen beadott fö- lebbezés. Ülések a vármegyén. A törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlését megelőzően, a napirend előkészítése végett, az állandó választmány ma, pénteken délelőtt 10 órakor és holnap, szombaton délután 4 órakor tartja üléseit Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., főispán elnöklete alatt. A pénzügyi szakosztály csütörtökön délután 3 órakor ülésezett Kassuba Domokos c. főigazgató elnöklésével; a közmunka szakosztály ülését pedig szombaton délelőtt V212-re tűzte Ficzere József elnök. A számonkéröszék szombaton 3/44 órakor tartja ülését a vármegyeház kistermében, Kállay Zoltán dr. v. b. t. t. főispán elnöklete alatt. Pártértekezletek. Hevesvármegye ellenzéki bizottsági tagjait, a párt elnöksége, a tavaszi megyei közgyűlést megelőző napon, vagyis március hó 25-én, este Vs7 órára Egerben, a Kaszinó-egyesület könyvtártermében párt-értekezletre hívta össze. — Ugyanezen a napon este 7 órakor a Hevesmegyei Nemzeti munkapárt is értekezletet tart a Széchenyi-szálloda nagytermében. 7686 beteg. — Az Irgalmas-rend egri kórházának 1911. évi kimutatás». — A háromszázéves Irgalmas-rend egri magánjellegű kórházában, — melyet Erdődy Gábor gróf egri püspök alapított 1728-ban, tehát szintén tisztes, 184 éves életkornak örvend, — a múlt évről összeállított kimutatás szerint, összesen 7686 beteg és szenvedő embertársunk részesült gondos, enyhiiletet nyújtó ápolásban. 7686 beteg! Nem dicsérjük a tiszteletre méltó rendet, hiszen nem tesz mást, mint az irgalmasság jegyében, — melynek apostolává szegődött, — az evangéliumi szeretet nemes erényét gyakorolja. Hanem azt az önfeláldozó, fáradságos munkát, amelyet a kórház falain belül gyakorol, talán még sem hagyhatjuk elismerés nélkül. Azok az őrjítő kínok, fájdalmak, gyötrelmek és szenvedések, amelyeknek leküzdéséért nap-nap mellett fáradnak, annyi figyelmet mégis csak megérdemelnek, hogy hálával gondoljunk azokra, akik ezektől a pokoli gyötrődésektől megszabadítani igyekeznek mindenkit, aki hozzájuk fordúl segítségért. Az Irgalmas-rend egri kórházának szervezete a következő: I. A tulajdonképeni kórház, mely belgyógyászati, sebészeti, szemészeti, bőrgyógyászati és fogászati osztályokból áll. A kórház igazgatója Stészel Sándor, a reudház perjele. A kórházban működő orvosok: Glósz Kálmán dr. főorvos, Horváth Géza dr. főorvos és Turtsányi Gyula dr. orvosi tanácsadó. A kórház osztályain 1. az Erdődy Gábor gróf volt egri püspök alapítványán elhelyezett betegek, 2. egyéb alapítványokon levő és alapítvány nélküli betegek, 3. külön szobákban ápolt fizető betegek és 4. az egyes osztályok ingyenes ambulatóri- umán jelentkező szegény betegek kezeltetnek. A felszerelt ágyak száma 100. II. Az elmegyógyintézet. Igazgatója ennek is Stészel Sándor perjel. Orvosai: Kalapos József dr. főorvos és Módos Máté dr. irgalmasrendi orvos. Az elmegyógyintézetben 1) az állam költségén közös termekben elhelyezett, 2) magán felek által közös szobákban elhelyezett és 3) magán felek által külön szobákban elhelyezett férfi betegek kezeltetnek. A felszerelt ágyak száma 260. Az 1911. évben a betegek igy oszlottak meg a kórház és az elmegyógyintézet között: A kórházban 1910. évről visszamaradt 49 férfi, az év folyamán fölvétetett 889 férfi és 20 nő; ápolás alatt volt tehát 958 beteg, kik közül eltávozott: gyógyulva 641 (627 férfi és 14 nő), javulva 183 (180 férfi és 3 nő), gyógyulatlanul 41 (40 férfi és 1 nőj. Meghalt a kórházban 47 (46 férfi és 1 nő); az év végén ápolás végett visszamaradt 46 (45 férfi és 1 nő) beteg. A kórház 958 betege együttvéve 13875 napot töltött a kórházban; átlagosan számítva, egy-egy beteget 14-48 napig ápoltak, mig ugyancsak átlagosan számítva, minden napra 38 beteg jutott. — A bejáró betegek száma 6339 volt, kik közül 241 a bel- és bőr- gyógyászati osztályt, 789 a sebészeti és szemészeti osztályt, 5309 pedig a fogászati osztályt látogatta. Az elmegyógyintézetben a betegek létszáma 389 volt (232 az 1910. évről maradt vissza, 157-et pedig az 1911. év folyamán vettek föl). A betegek mind férfiak, kik közül 16 gyógyulva, 34 javulva, 11 gyógyulatlanul bocsájtatott, el; 78 meghalt és 250 az év végén további ápolás végett visszamaradt. Az ápolási napok összes száma az elmegyógyintézetben 87319 volt. Átlagosan egy-egy beteg 260-13 napig ápoltatott; az átlagos napi létszám pedig 239'2-re tehető. A kimutatás legnagyobb részét persze a „Kóralakok és gyógyeredmények“-ről gondosan Az „EGER“ tárcája. Három kicsiny galambom van... Három kicsiny galambom van, Mind a három hófehér. Szárnyacskájuk puha, gyenge, Nem szálltak még soha messze ... — Jaj, les rájuk száz veszély! Vijjognak az éhes vércsék, Az ölyv keres, les, kutat. — Lelkem őket betakarja, Ajkam féltőn csókolgatja Üde, hamvas arcukat. Aggodalmak gyötrő perce Hej! de sokszor fölkeres; Résen kell szememnek állni S egy nap’ százszor elkiáltni: „Hess te, kánya, hess te, hess!“ Utak itt is, utak ott is; Mi csak arra repkedünk, Hol a tiszta, kék magasban Szent titkok szent tüze lobban, Hol csak békét lelhetünk. Ahol a hófehér tolira Árnyat a bűn nem borít S vad szeleknek ellentállni, Csak a tiszta légben szállni Egy szent érzés megtanít. És a lelkem ki nem fárad ; Röpítésiik égi kéj. Amig csattog pici szárnyuk, Turbékoló édes szájuk Vélem csókokat cserél. És oldalán a szivemnek Szárnyuk egyre, egyre nő; Egyszer csak huss! messze tűnnek; Önerejükből repülnek ... — Mikor jő e nap elő? Akármikor, eljön egyszer S talán árva nem leszek; Ugy-e, fehér galambjaim, Kedves, drága kis fiaim, Magával visz lelketek ? Filius. Ötvenéves írói jubileum. Az alkotmányos magyar kormány hivatalos lapja, a Sürgöny, mely — nem úgy, mint utódja, a Budapesti Közlöny — politikai rovatot is tartott, sőt szépirodalmi és kritikai cikkeket is közölt, 1862. márc. 14-diki számában egy cikket adott vonal alatt ily címmel: az Egri Lyceum. A cikk szerzője Vincze Alajos egri papnövendék volt. Ez a pompásan megirt kultúrtörténeti cikk a mi öreg Lyceumunk múltjával, hivatásával, jelentőségével foglalkozott és Vincze Alajosnak első munkája volt, mely nyomtatásban is megjelent. Ugyanennek az esztendőnek tavaszán azonban az egri kispapok Egyházirodaimi Társulatában (mely 1861-ben kezdette meg működését újra) szintén nagy munkásságot fejt ki. Sul/ay Istvánnak egy munkájáról írt bírálata s az ebből fejlődött toliharc egyik legérdekesebb esemény volt az egri kispapok életében 1862. tavaszán. Fölszenteltetése után 5 évig káplánkodott vidéken és csak 1868-ban jött ismét Egerbe, amikor főszékesegyházi hitszónok és tanítóképző tanár lett Vincze Alajos, kinek nevét országszerte megismerték mihamar. Káplánkodási évei csak megerősítették benne a nép szeretetét. Azok között töltötte el gyermekkorát Pélyen; odajárt haza vakációzni és ott tanulta azt a színmagyar beszédet, mely stílusát jellemzi. Vincze Alajos igen sokat írt a népnek és a népről. Nem említve értékes cikkeit, — melyek 9
