Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-23 / 24. szám

2 EGER. (24. sz.) 1912. március 23. Viszont, ha a társadalom a még bűncselek­ményt el nem követett és veszélyeztető kör­nyezetben, nevelés nélkül tengődő, vagy a pró­bára bocsátott fiatalkorúak százait teljesen ma­gukra hagyná, akkor ezek — a nemzet nagy kárára — száz számra fognak elzülleni. A patronázs-egyesűletek tagjainak tehát első sorban arra kell törekedniök, hogy meg­előzzék a bajt és mihelyt veszélyeztető kör­nyezetben levő fiatalkorú esetéről tudomást sze­reznek, értesítsék a hatóságokat. Másrészt pedig válasszák ki a patronázs-egyesületi ta­gok azokat az eseteket, amelyekben munkájuk eredményére legtöbb kilátás van.“ Az alakulóban levő Egri Kát. Pat- ronázs-Egyesület is ezeket az eszméket és irányelveket tűzi zászlajára. A mozgalom élén Szmrecsányi Lajos fölszentelt püspök, a bíboros egri érsek koadjutora és Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., Hevesvármegye főispánja állanak és igy semmi kétség nines aziránt, hogy az egri társadalom megértve kö­telességét, egyesített erőinek lelkes munkásságával száll síkra a pusztu­lásnak kitett gyermekek és fiatalkorúak oltalmáért. A Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi szervezkedéssel tehát Eger város kultúr­történetében uj fejezet kezdődik. Megyegyülés. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága kedden, március hó 26-án, dél­előtt 10 órakor Egerben, a vármegyeház nagy­termében, rendes évnegyedes közgyűlést tart. A napirendre tűzött 215 tárgy legnagyobb részét a vármegyei pénzalapok 1911. évi záró­számadásai és a különféle községi számadások teszik ugyan, hanem azért az elintézésre váró közűgyekben sincsen hiány. Különösen sok a községi tisztujítások ellen beadott fö- lebbezés. Ülések a vármegyén. A törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlését megelőzően, a napirend előkészítése végett, az állandó választ­mány ma, pénteken délelőtt 10 órakor és hol­nap, szombaton délután 4 órakor tartja üléseit Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., főispán elnöklete alatt. A pénzügyi szakosztály csütörtökön délután 3 órakor ülésezett Kassuba Domokos c. főigaz­gató elnöklésével; a közmunka szakosztály ülését pedig szombaton délelőtt V212-re tűzte Ficzere József elnök. A számonkéröszék szombaton 3/44 órakor tartja ülését a vármegyeház kistermé­ben, Kállay Zoltán dr. v. b. t. t. főispán elnök­lete alatt. Pártértekezletek. Hevesvármegye ellenzéki bizottsági tagjait, a párt elnöksége, a tavaszi megyei közgyűlést megelőző napon, vagyis március hó 25-én, este Vs7 órára Egerben, a Kaszinó-egyesület könyvtártermében párt-érte­kezletre hívta össze. — Ugyanezen a napon este 7 órakor a Hevesmegyei Nemzeti munka­párt is értekezletet tart a Széchenyi-szálloda nagytermében. 7686 beteg. — Az Irgalmas-rend egri kórházának 1911. évi kimutatás». — A háromszázéves Irgalmas-rend egri ma­gánjellegű kórházában, — melyet Erdődy Gá­bor gróf egri püspök alapított 1728-ban, tehát szintén tisztes, 184 éves életkornak örvend, — a múlt évről összeállított kimutatás szerint, összesen 7686 beteg és szenvedő embertársunk részesült gondos, enyhiiletet nyújtó ápolásban. 7686 beteg! Nem dicsérjük a tiszteletre méltó rendet, hiszen nem tesz mást, mint az irgalmasság jegyében, — melynek apostolává szegődött, — az evangéliumi szeretet nemes erényét gyakorolja. Hanem azt az önfeláldozó, fáradságos munkát, amelyet a kórház falain belül gyakorol, talán még sem hagyhatjuk el­ismerés nélkül. Azok az őrjítő kínok, fájdal­mak, gyötrelmek és szenvedések, amelyeknek leküzdéséért nap-nap mellett fáradnak, annyi figyelmet mégis csak megérdemelnek, hogy há­lával gondoljunk azokra, akik ezektől a po­koli gyötrődésektől megszabadítani igyekeznek mindenkit, aki hozzájuk fordúl segítségért. Az Irgalmas-rend egri kórházának szerve­zete a következő: I. A tulajdonképeni kórház, mely belgyó­gyászati, sebészeti, szemészeti, bőrgyógyászati és fogászati osztályokból áll. A kórház igaz­gatója Stészel Sándor, a reudház perjele. A kórházban működő orvosok: Glósz Kálmán dr. főorvos, Horváth Géza dr. főorvos és Turtsányi Gyula dr. orvosi tanácsadó. A kórház osztá­lyain 1. az Erdődy Gábor gróf volt egri püs­pök alapítványán elhelyezett betegek, 2. egyéb alapítványokon levő és alapítvány nélküli be­tegek, 3. külön szobákban ápolt fizető betegek és 4. az egyes osztályok ingyenes ambulatóri- umán jelentkező szegény betegek kezeltetnek. A felszerelt ágyak száma 100. II. Az elmegyógyintézet. Igazgatója ennek is Stészel Sándor perjel. Orvosai: Kalapos József dr. főorvos és Módos Máté dr. irgalmasrendi orvos. Az elmegyógyintézetben 1) az állam költségén közös termekben elhelyezett, 2) ma­gán felek által közös szobákban elhelyezett és 3) magán felek által külön szobákban elhelye­zett férfi betegek kezeltetnek. A felszerelt ágyak száma 260. Az 1911. évben a betegek igy oszlottak meg a kórház és az elmegyógyintézet között: A kórházban 1910. évről visszamaradt 49 férfi, az év folyamán fölvétetett 889 férfi és 20 nő; ápolás alatt volt tehát 958 beteg, kik közül eltávozott: gyógyulva 641 (627 férfi és 14 nő), javulva 183 (180 férfi és 3 nő), gyógyulatlanul 41 (40 férfi és 1 nőj. Meghalt a kórházban 47 (46 férfi és 1 nő); az év végén ápolás végett visszamaradt 46 (45 férfi és 1 nő) beteg. A kórház 958 betege együttvéve 13875 napot töltött a kórházban; átlagosan számítva, egy-egy beteget 14-48 napig ápoltak, mig ugyancsak átlagosan számítva, minden napra 38 beteg jutott. — A bejáró betegek száma 6339 volt, kik közül 241 a bel- és bőr- gyógyászati osztályt, 789 a sebészeti és sze­mészeti osztályt, 5309 pedig a fogászati osz­tályt látogatta. Az elmegyógyintézetben a betegek lét­száma 389 volt (232 az 1910. évről maradt vissza, 157-et pedig az 1911. év folyamán vettek föl). A betegek mind férfiak, kik közül 16 gyógyulva, 34 javulva, 11 gyógyulatlanul bocsájtatott, el; 78 meghalt és 250 az év végén további ápolás végett visszamaradt. Az ápolási napok összes száma az elmegyógyintézetben 87319 volt. Átlagosan egy-egy beteg 260-13 napig ápoltatott; az átlagos napi létszám pe­dig 239'2-re tehető. A kimutatás legnagyobb részét persze a „Kóralakok és gyógyeredmények“-ről gondosan Az „EGER“ tárcája. Három kicsiny galambom van... Három kicsiny galambom van, Mind a három hófehér. Szárnyacskájuk puha, gyenge, Nem szálltak még soha messze ... — Jaj, les rájuk száz veszély! Vijjognak az éhes vércsék, Az ölyv keres, les, kutat. — Lelkem őket betakarja, Ajkam féltőn csókolgatja Üde, hamvas arcukat. Aggodalmak gyötrő perce Hej! de sokszor fölkeres; Résen kell szememnek állni S egy nap’ százszor elkiáltni: „Hess te, kánya, hess te, hess!“ Utak itt is, utak ott is; Mi csak arra repkedünk, Hol a tiszta, kék magasban Szent titkok szent tüze lobban, Hol csak békét lelhetünk. Ahol a hófehér tolira Árnyat a bűn nem borít S vad szeleknek ellentállni, Csak a tiszta légben szállni Egy szent érzés megtanít. És a lelkem ki nem fárad ; Röpítésiik égi kéj. Amig csattog pici szárnyuk, Turbékoló édes szájuk Vélem csókokat cserél. És oldalán a szivemnek Szárnyuk egyre, egyre nő; Egyszer csak huss! messze tűnnek; Önerejükből repülnek ... — Mikor jő e nap elő? Akármikor, eljön egyszer S talán árva nem leszek; Ugy-e, fehér galambjaim, Kedves, drága kis fiaim, Magával visz lelketek ? Filius. Ötvenéves írói jubileum. Az alkotmányos magyar kormány hivatalos lapja, a Sürgöny, mely — nem úgy, mint utódja, a Budapesti Közlöny — politikai rovatot is tartott, sőt szépirodalmi és kritikai cikkeket is közölt, 1862. márc. 14-diki számában egy cikket adott vonal alatt ily címmel: az Egri Lyceum. A cikk szerzője Vincze Alajos egri pap­növendék volt. Ez a pompásan megirt kultúrtörténeti cikk a mi öreg Lyceumunk múltjával, hivatásával, jelentőségével foglalkozott és Vincze Alajosnak első munkája volt, mely nyomtatásban is meg­jelent. Ugyanennek az esztendőnek tavaszán azonban az egri kispapok Egyházirodaimi Társu­latában (mely 1861-ben kezdette meg műkö­dését újra) szintén nagy munkásságot fejt ki. Sul/ay Istvánnak egy munkájáról írt bírálata s az ebből fejlődött toliharc egyik legérdekesebb esemény volt az egri kispapok életében 1862. tavaszán. Fölszenteltetése után 5 évig káplánkodott vidéken és csak 1868-ban jött ismét Egerbe, amikor főszékesegyházi hitszónok és tanító­képző tanár lett Vincze Alajos, kinek nevét országszerte megismerték mihamar. Káplánkodási évei csak megerősítették benne a nép szeretetét. Azok között töltötte el gyermekkorát Pélyen; odajárt haza vaká­ciózni és ott tanulta azt a színmagyar beszé­det, mely stílusát jellemzi. Vincze Alajos igen sokat írt a népnek és a népről. Nem említve értékes cikkeit, — melyek 9

Next

/
Thumbnails
Contents