Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-16 / 22. szám
4 EGER. (22. sz.) 1912. március 16. De nemcsak a bizalom, hanem a szeretet és hála is arra késztet, hogy Méltóságodat nemes életének e fontos mozzanata alkalmából mély tisztelettel üdvözöljük. Jóleső emlékezéssel és hálás köszönettel gondolunk vissza arra a kegyes jóindulatra, melylyel minden ügyünkben, városunk fejlesztésében, közművelődési és jótékony intézményeink támogatásában Méltóságod irányunkban viseltetett és melynek nehéz körülmények között annyi jelét volt szerencsénk eddig is tapasztalni. Amidőn tehát mai napon tartott dísz- közgyűlésünkben örök emlékezetül jegyzőkönyvbe iktatjuk Méltóságodnak segédpüspökké történt kineveztetését, mély tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat és kérjük a Mindenhatót, hogy árassza bőséges áldását nemes személyére s adjon erőt ahhoz a nagy munkához, amelyet a jövőben betölteni hivatva lesz. Isten tartsa, Isten éltesse Méltóságodat! Eger, 1912. március hó 14-én tartott díszközgyűlésünkből. ■lankovics Dezső, 8, k. kir. tan., polgármester. Ezzel az emelkedett hangulatú díszközgyűlés véget ért. Március 15. Hatvannégy évvel a nagyidök márciusa után, ismét a márciusi ifjúság feledhetetlen, szép napjának, március 15-dikének évfordulójához értünk. Nemzetszínü zászlók a házak ormain, nem- zetiszínü kokárdák és szalagok a gomblyukakban ünnepet jelentenek. Az iskolák falai között hazafias érzelmektől izzanak a szívek, az ifjúság szíve; künn a téreken az emlékezés jegyében emelkedik a lélek, a tömeg lelke, mely szívesen hallgatja a szabadság eszméinek születéséről mondott gyújtó - hatású szónoklatokat. A közélet azonban csöndes. Egyre szürkébb hétköznappá alakul át a hajdan pirosbetűs ünnepi dátum. Két emberöltő időtávolsága tehát elegendő arra, hogy a társadalmat mozgató eszmék is a megszokás és beleszüle- tés révén, csak emlékekké alakuljanak át. Minden esztendő elvesz egy darabot a gyújtó hatásukból. De hát ez nem is lehet másként. Nem cinizmus ez, nem hálátlanság, nem hazafiatlanság. Csak a természeti erők rendjének és törvényének kérlelhetetlen következménye. Ugyan kit lelkesít ma a sajtószabadság, avagy a hatvannégy év előtti idők forradalomig hevítő „tizenNagy Frigyesről sok adomát lehetne még elmondanunk, de legyen elég e néhány. Talán általánosíthatjuk belőlük, hogy Nagy Frigyes, apróságokban is kiválóságának tanujelét adta. Győzni, még ezekben is fensőbbséggel győz; veszteni, a nagyokhoz illően veszt; a közép- útón alig járt. . . Mintha történelmi szereplését ismételte volna, persze csak úgy kis kiadásban. Helyesnek tartjuk, ha a nagy embereket nem csupán nagy dolgaikból jellemzik, hanem az apróságokban nyilvánuló vonásaikat is vizsgálják. Már pedig az adomák sok mindenre érdekes világítást vetnek. . . Igazolni látjuk ezt a Nagy Frigyesről elmondott adomákban, melyekből kiderül, hogy Frigyes rendszerető, Jószívű, bátor, számitó, találékony és egyéb vonásokkal megáldott uralkodó volt. Kétségtelenül voltak szélsőséges nézetei. Nem mindenben írhatjuk alá felvilágosodottan abszolút eszméit és néhány intézkedése nem felfogásunk szerint való volt, de kiválóságát már apróságaiban is el kell ismernünk és — igazoltnak látjuk elönevét. Sándor Imre. két pontijának bármelyike? A mai nemzedék már beleszületett az akkori idők hatása alatt kialakult mai viszonyokba. Tehát fölszabadult az átalakulás varázsának közvetetten hatása alól. Egyszerűen megszokta az akkori eszméket a mai — gyakorlati érvényesülésükben. M Apáink sem emlékeznek reá közvetetlenül. Ok is a változott idők és változott viszonyok gyermekei már, nagyapáink pedig fogynak, egyre fogynak. És az eltűnő gárdával gyöngül az emlékezet is, mely már nem a nagyidők élő tanúinak leikéből, az élő szó varázsából, hanem csak a könyvek holt betűiből és a szájhagyományokból meríti az ihletet a nagy idők eseményeiről. Illúzió, nemzeti kegyelet immár a 48-as idők márciusának emléke. De ez az illúzió és ez a mezeti kegyelet szent előttünk. A történelem patinája megőrzi belőle azt, ami minden időknek szól. És ez elég. A többi úgy is csak dekorációja a kivívott eszmék diadalának. És a dekorációk helyett miért ne ünnepeljük magát a — diadalt? * Március 15-dikének Egerben lefolyt szép ünnepéről tudósítónk a következőket jelenti: Az érs. rk. tanítóképzőben a Mindszenty-Ön- képzökör d. e. 10 órakor díszgyülést tartott, melyet a Himnusz éneklése nyitott meg s a Szózat zárt be. Mindkét nemzeti imánkat zenekari kísérettel énekelte az ifjúság. Az ifj. zenekar szép készültséggel adta elő a „Lavotta szerelme“ cimű szerenádot; Szepessy-Kontor „Rákóczy lobogója“ c. melodrámáját Udvarhelyi Béla III. éves növ. szavalta el hatásosan a Péró Sándor III. é. növ. zongorakisérete mellett. A Kossuth és Rákóczy-pályamunkákról szóló jelentést Breznay Imre, az Önképzőkör tanárelnöke terjesztette elő. Eger város aranyait nyerték: a II. Rákóczy Ferenc emlékét dicsőítő munKákért Köröskényi Lajos és Bődér Antal; a Kossuth-kiáltványának elszavalásáért Udvarhelyi Béla III. éves növ., a Kossuth-pályamunkáért pedig Köröskényi Lajos IY. éves. Az önképzőkör pénztárából 1—1 arany jutalmat kaptak még Kossuth-pályamunkáért: Kállay István és Liesz- kovszky Gyula IV. éves növendékek. Eger város 1—1 aranyát a magyar irodalomtörténetben kifejtett szorgalmáért Dankó Sándor IY. éves, a magyar történelemben tanúsított előmeneteléért pedig Szentgyörgyi Gyula III. éves növ. kapták. A jutalmakat és pályadijakat Venczeii Ede igazgató osztotta ki, lelkesítő és történelmi vonatkozásokban gazdag beszéddel méltatván a negyvennyolcas eseményeket, mint a magyar honfoglalás betetőző munkáit. Befejezőül a Rákóczy-indulót és a Kossuth-nótát játszotta el az ifj. zenekar. Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló rk. tanitónöképzöben Michalek Manó kanonok-igazgató adta ki Egerváros aranyait; a magyar irodalomból Angyalossy Irma és a magyar történelemből Niemtschik Lujza IV. éves jelöltek kaptak egy-egy aranyat. A oiszt. főgimnáziumában is d. e. 10 órakor volt a hazafias ünnepség, mely szintén a Himnusz éneklésével kezdődött és a Szózattal végződött. A sajtószabadságról Madarász Flóris dr. tanár-elnök mondott értékes alkalmi beszédet, azután Petőfi Nemzeti dalát Grimm Miklós VII. o. t., Kossuth kiáltványát pedig Róter Ferenc VI. o. tan. szavalták el. Eger város aranyait nyerték: a.) a történelemből Endersz Frigyes III., Preszler Sándor és Sziics János IV., Tróján Alfonz és Cserkics Tihamér VIII. o. tanulók; b) Kossuth Lajost méltató pályamunkáért 1 drb aranyat és a II. Rákóczi Ferenc érdemeit méltató pályamunkáért 2 drb. aranyat Szöllössy Alfréd VIII. oszt. tan; Kossuth Lajos egyik beszédének legsikerültebb elmondásáért Róter Ferenc VI. o. t. 1 aranyat. Végül a Nemzeti dal legsikerültebb elszavalásáért 1—1 drb. aranyat Grimm Miklós VII. és Gorzó Andor V. o. tanulók. Miután Kassuba Domokos főigazgató a jutalmakat kiosztotta, az ifj. zenekar a Rákóczy-indulót és a Kossuth-nótát játszotta el. A föreáliskola Bajza-önképzőköre d. u. 3 tartott hazafias ünnepélyt, melynek műsora a következő volt: Himnusz. Előadta az ifjúsági ének- és zenekar. A nemzeti dalt szavalta Bauer Henrik VIII. oszt. tan. A honfi imáját (Erkel Bánk-bán cimű operájából) előadta az ifjúsági énekkar. Ünnepi beszédet tartott Péczeli Antal VIII. oszt. tan. Induló Cservenkától; előadta az ifjúsági zenekar. Mikes. Irta Lévay József, zenéjét szerzetté Nemes Elemér. Szavalta Babocsay Árpád VI. oszt. tan., zongorán kisérte Koncz Ferencz VI. oszt. tan. Dalra fel! Induló. Előadta az ifjúsági énekkar. — A lelkes megnyitó beszédet Takács Andor tanár-elnök mondotta, mig a jutalmakat Vigh Béla osztotta ki lelkesítő beszéd kíséretében. — Eger város adományozásából 1—1 arany történelmi díjat kaptak: Szoó József II. o. Weinreih József II. Iszkerka István és Békési Géza IV. o. és Herf Pollini Vilmos VIII. o. tanulók; Kossuth-pálya- díjat: Salamon Gábor és Simon József VIII. o. tanulók; a Rákóczy-dijat pedig Péczeli Antal kapta. A 20 kor. Önképzőköri-díjat a Nemzeti dal elszavalásáért Bauer Henrik VIII. oszt. tanuló nyerte el. * Ünnep a Kossuth-téren. Délután 5 órakor szokatlanul nagy közönség részvételével folyt le március 15-dikének hagyományos emlékünnepe a Kossuth-téren. Az ünnepi menet a Líceum előtti Eszterházy-térről a Káptalan és Dobóutcákon át vonult az ünnepség színhelyére, a város közháza elé, ahol a tanítóképző énekkara a magyar nemzet imájával, a Himnusszal nyitotta meg az ünnepség programmját. Azután Biró István joghallgató a „Talpra magyar“-t szavalta nagy hatással, majd a jogakademiai ifjúság alelnöke, Kolacskovszky Lajos mondott hazafias eszméktől izzó ünnepi beszédet, végül Farkas Dezső joghallgató Ábrányi „Március tizenötödikén“ cimű hangulatos költeményét szavalta el, a lelkesen figyelő közönségnek. A minden ízében sikerült hazafias ünnepséget a tanítóképző ifjúsága zárta be a Szózat éneklésével. Társasvacsorák. Este 8 órakor az Egri Kaszinóban és a Keresztény Iparoskörben társasvacsorára gyűltek össze Eger város polgárai. A Kaszinóban Csutorás László dr. kaszinói al- elnök, Ury József dr. a 48-as honvédeknek elnöke és Rhédey Gyula jogász-elnök voltak a hivatalos szónokok, a Kér. Iparoskörben pedig Károly János elnök méltatta a nap jelentőségét. HÍREK. Eger, 1912. március 15-én. Szmrecsányi Lajos eskütétele. Szmrecsányi Lajos érseki koadjutor csütörtökön délelőtt tette le az egyházi esküt Bécsben, Msgr. Rossi Stockalper apostoli nnncius-helyettes kezébe. A nuncius-helyettes ebédet adott Szmrecsányi Lajos tiszteletére, melyen az egri koadjutor francia nyelvű bensőséges köszöntővel ünnepelte a pápát, mig a szives házigazda Samassa József dr. bíbornok-érsek iránt fejezte ki hódolatát. A segédpüspök ma utazott vissza Budapestre, honnét a nagyhét folyamán jön haza Egerbe. Eszterházy Károly grófnak, az utolsó egri püspöknek, lelkiüdveért ma reggel 9 órakor
