Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-16 / 22. szám

4 EGER. (22. sz.) 1912. március 16. De nemcsak a bizalom, hanem a szeretet és hála is arra késztet, hogy Méltóságodat nemes életének e fontos mozzanata alkal­mából mély tisztelettel üdvözöljük. Jóleső emlékezéssel és hálás köszönettel gondolunk vissza arra a kegyes jóindulatra, melylyel minden ügyünkben, városunk fejlesztésében, közművelődési és jótékony intézményeink tá­mogatásában Méltóságod irányunkban visel­tetett és melynek nehéz körülmények között annyi jelét volt szerencsénk eddig is ta­pasztalni. Amidőn tehát mai napon tartott dísz- közgyűlésünkben örök emlékezetül jegyző­könyvbe iktatjuk Méltóságodnak segédpüs­pökké történt kineveztetését, mély tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat és kérjük a Minden­hatót, hogy árassza bőséges áldását nemes személyére s adjon erőt ahhoz a nagy munká­hoz, amelyet a jövőben betölteni hivatva lesz. Isten tartsa, Isten éltesse Méltóságodat! Eger, 1912. március hó 14-én tartott díszközgyűlésünkből. ■lankovics Dezső, 8, k. kir. tan., polgármester. Ezzel az emelkedett hangulatú díszköz­gyűlés véget ért. Március 15. Hatvannégy évvel a nagyidök márciusa után, ismét a márciusi ifjúság feledhetetlen, szép napjá­nak, március 15-dikének évfordulójához értünk. Nemzetszínü zászlók a házak ormain, nem- zetiszínü kokárdák és szalagok a gomblyukak­ban ünnepet jelentenek. Az iskolák falai kö­zött hazafias érzelmektől izzanak a szívek, az ifjúság szíve; künn a téreken az emlékezés jegyében emelkedik a lélek, a tömeg lelke, mely szívesen hallgatja a szabadság eszméinek születéséről mondott gyújtó - hatású szónokla­tokat. A közélet azonban csöndes. Egyre szür­kébb hétköznappá alakul át a hajdan piros­betűs ünnepi dátum. Két emberöltő időtávol­sága tehát elegendő arra, hogy a társadalmat mozgató eszmék is a megszokás és beleszüle- tés révén, csak emlékekké alakuljanak át. Minden esztendő elvesz egy darabot a gyújtó hatásukból. De hát ez nem is lehet másként. Nem ci­nizmus ez, nem hálátlanság, nem hazafiatlanság. Csak a természeti erők rendjének és törvényé­nek kérlelhetetlen következménye. Ugyan kit lelkesít ma a sajtószabadság, avagy a hatvan­négy év előtti idők forradalomig hevítő „tizen­Nagy Frigyesről sok adomát lehetne még elmondanunk, de legyen elég e néhány. Talán általánosíthatjuk belőlük, hogy Nagy Frigyes, apróságokban is kiválóságának tanujelét adta. Győzni, még ezekben is fensőbbséggel győz; veszteni, a nagyokhoz illően veszt; a közép- útón alig járt. . . Mintha történelmi szereplé­sét ismételte volna, persze csak úgy kis ki­adásban. Helyesnek tartjuk, ha a nagy embereket nem csupán nagy dolgaikból jellemzik, hanem az apróságokban nyilvánuló vonásaikat is vizs­gálják. Már pedig az adomák sok mindenre érdekes világítást vetnek. . . Igazolni látjuk ezt a Nagy Frigyesről elmondott adomákban, melyekből kiderül, hogy Frigyes rendszerető, Jószívű, bátor, számitó, találékony és egyéb voná­sokkal megáldott uralkodó volt. Kétségtelenül voltak szélsőséges nézetei. Nem mindenben ír­hatjuk alá felvilágosodottan abszolút eszméit és néhány intézkedése nem felfogásunk sze­rint való volt, de kiválóságát már apróságai­ban is el kell ismernünk és — igazoltnak lát­juk elönevét. Sándor Imre. két pontijának bármelyike? A mai nemzedék már beleszületett az akkori idők hatása alatt kialakult mai viszonyokba. Tehát fölszabadult az átalakulás varázsának közvetetten hatása alól. Egyszerűen megszokta az akkori eszmé­ket a mai — gyakorlati érvényesülésükben. M Apáink sem emlékeznek reá közvetetlenül. Ok is a változott idők és változott viszonyok gyer­mekei már, nagyapáink pedig fogynak, egyre fogynak. És az eltűnő gárdával gyöngül az emlékezet is, mely már nem a nagyidők élő tanúinak leikéből, az élő szó varázsából, hanem csak a könyvek holt betűiből és a szájhagyo­mányokból meríti az ihletet a nagy idők ese­ményeiről. Illúzió, nemzeti kegyelet immár a 48-as idők márciusának emléke. De ez az illúzió és ez a mezeti kegyelet szent előttünk. A törté­nelem patinája megőrzi belőle azt, ami minden időknek szól. És ez elég. A többi úgy is csak dekorációja a kivívott eszmék diadalának. És a dekorációk helyett miért ne ünnepeljük ma­gát a — diadalt? * Március 15-dikének Egerben lefolyt szép ünnepéről tudósítónk a következőket jelenti: Az érs. rk. tanítóképzőben a Mindszenty-Ön- képzökör d. e. 10 órakor díszgyülést tartott, melyet a Himnusz éneklése nyitott meg s a Szózat zárt be. Mindkét nemzeti imánkat ze­nekari kísérettel énekelte az ifjúság. Az ifj. zenekar szép készültséggel adta elő a „Lavotta szerelme“ cimű szerenádot; Szepessy-Kontor „Rákóczy lobogója“ c. melodrámáját Udvarhelyi Béla III. éves növ. szavalta el hatásosan a Péró Sándor III. é. növ. zongorakisérete mellett. A Kossuth és Rákóczy-pályamunkákról szóló jelentést Breznay Imre, az Önképzőkör tanár­elnöke terjesztette elő. Eger város aranyait nyerték: a II. Rákóczy Ferenc emlékét dicsőítő munKákért Köröskényi Lajos és Bődér Antal; a Kossuth-kiáltványának elszavalásáért Udvarhelyi Béla III. éves növ., a Kossuth-pályamunkáért pedig Köröskényi Lajos IY. éves. Az önképzőkör pénztárából 1—1 arany jutalmat kaptak még Kossuth-pályamunkáért: Kállay István és Liesz- kovszky Gyula IV. éves növendékek. Eger város 1—1 aranyát a magyar irodalomtörténetben kifejtett szorgalmáért Dankó Sándor IY. éves, a magyar történelemben tanúsított előmenete­léért pedig Szentgyörgyi Gyula III. éves növ. kapták. A jutalmakat és pályadijakat Venczeii Ede igazgató osztotta ki, lelkesítő és törté­nelmi vonatkozásokban gazdag beszéddel mél­tatván a negyvennyolcas eseményeket, mint a magyar honfoglalás betetőző munkáit. Befeje­zőül a Rákóczy-indulót és a Kossuth-nótát ját­szotta el az ifj. zenekar. Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló rk. tanitónöképzöben Michalek Manó kanonok-igazgató adta ki Egerváros aranyait; a magyar iroda­lomból Angyalossy Irma és a magyar történelem­ből Niemtschik Lujza IV. éves jelöltek kaptak egy-egy aranyat. A oiszt. főgimnáziumában is d. e. 10 órakor volt a hazafias ünnepség, mely szintén a Him­nusz éneklésével kezdődött és a Szózattal vég­ződött. A sajtószabadságról Madarász Flóris dr. tanár-elnök mondott értékes alkalmi beszédet, azután Petőfi Nemzeti dalát Grimm Miklós VII. o. t., Kossuth kiáltványát pedig Róter Ferenc VI. o. tan. szavalták el. Eger város aranyait nyerték: a.) a történelemből Endersz Frigyes III., Preszler Sándor és Sziics János IV., Tróján Alfonz és Cserkics Tihamér VIII. o. tanulók; b) Kossuth Lajost méltató pályamunkáért 1 drb aranyat és a II. Rákóczi Ferenc érdemeit mél­tató pályamunkáért 2 drb. aranyat Szöllössy Alfréd VIII. oszt. tan; Kossuth Lajos egyik beszédének legsikerültebb elmondásáért Róter Ferenc VI. o. t. 1 aranyat. Végül a Nemzeti dal legsikerültebb elszavalásáért 1—1 drb. aranyat Grimm Miklós VII. és Gorzó Andor V. o. tanulók. Miután Kassuba Domokos főigaz­gató a jutalmakat kiosztotta, az ifj. zenekar a Rákóczy-indulót és a Kossuth-nótát játszotta el. A föreáliskola Bajza-önképzőköre d. u. 3 tartott hazafias ünnepélyt, melynek műsora a következő volt: Himnusz. Előadta az ifjúsági ének- és zenekar. A nemzeti dalt szavalta Bauer Henrik VIII. oszt. tan. A honfi imáját (Erkel Bánk-bán cimű operájából) előadta az ifjúsági énekkar. Ünnepi beszédet tartott Péczeli Antal VIII. oszt. tan. Induló Cservenkától; előadta az ifjúsági zenekar. Mikes. Irta Lévay József, zenéjét szerzetté Nemes Elemér. Sza­valta Babocsay Árpád VI. oszt. tan., zongorán kisérte Koncz Ferencz VI. oszt. tan. Dalra fel! Induló. Előadta az ifjúsági énekkar. — A lelkes megnyitó beszédet Takács Andor tanár-elnök mondotta, mig a jutalmakat Vigh Béla osztotta ki lelkesítő beszéd kíséretében. — Eger város adományozásából 1—1 arany történelmi díjat kaptak: Szoó József II. o. Weinreih József II. Iszkerka István és Békési Géza IV. o. és Herf Pollini Vilmos VIII. o. tanulók; Kossuth-pálya- díjat: Salamon Gábor és Simon József VIII. o. tanulók; a Rákóczy-dijat pedig Péczeli Antal kapta. A 20 kor. Önképzőköri-díjat a Nemzeti dal el­szavalásáért Bauer Henrik VIII. oszt. tanuló nyerte el. * Ünnep a Kossuth-téren. Délután 5 órakor szo­katlanul nagy közönség részvételével folyt le március 15-dikének hagyományos emlékünnepe a Kossuth-téren. Az ünnepi menet a Líceum előtti Eszterházy-térről a Káptalan és Dobó­utcákon át vonult az ünnepség színhelyére, a város közháza elé, ahol a tanítóképző énekkara a magyar nemzet imájával, a Himnusszal nyi­totta meg az ünnepség programmját. Azután Biró István joghallgató a „Talpra magyar“-t szavalta nagy hatással, majd a jogakademiai ifjúság alelnöke, Kolacskovszky Lajos mondott hazafias eszméktől izzó ünnepi beszédet, végül Farkas Dezső joghallgató Ábrányi „Március tizenötödikén“ cimű hangulatos költeményét szavalta el, a lelkesen figyelő közönségnek. A minden ízében sikerült hazafias ünnepséget a tanítóképző ifjúsága zárta be a Szózat éneklésével. Társasvacsorák. Este 8 órakor az Egri Ka­szinóban és a Keresztény Iparoskörben társas­vacsorára gyűltek össze Eger város polgárai. A Kaszinóban Csutorás László dr. kaszinói al- elnök, Ury József dr. a 48-as honvédeknek el­nöke és Rhédey Gyula jogász-elnök voltak a hivatalos szónokok, a Kér. Iparoskörben pedig Károly János elnök méltatta a nap jelentőségét. HÍREK. Eger, 1912. március 15-én. Szmrecsányi Lajos eskütétele. Szmrecsányi Lajos érseki koadjutor csütörtökön délelőtt tette le az egyházi esküt Bécsben, Msgr. Rossi Stockalper apostoli nnncius-helyettes kezébe. A nuncius-helyettes ebédet adott Szmrecsányi Lajos tiszteletére, melyen az egri koadjutor francia nyelvű bensőséges köszöntővel ünne­pelte a pápát, mig a szives házigazda Samassa József dr. bíbornok-érsek iránt fejezte ki hó­dolatát. A segédpüspök ma utazott vissza Budapestre, honnét a nagyhét folyamán jön haza Egerbe. Eszterházy Károly grófnak, az utolsó egri püspöknek, lelkiüdveért ma reggel 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents