Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-13 / 21. szám
1912. március 13. EGER. (21. 8Z.) 3 hatalmas szónok emeli föl fejét és — hazudik.“ De azért minden siker az övé, és minden visszásait puska a másé. A „legyőzött“ természetesen megadja magát, de előbb leszögezi a Bourget-i szót: maga az, hogy ilyen alávalóság egyáltalán lehetséges, megfoszt bennünket az ellentálláshoz szükséges erőtől; és kitér a társadalmi mitesszernek, mint ahogy a beteg és részeg embereknek szokás. Persze az a hiba, hogy társadalmunkban sok a szellemi szegénylegény, a puhatestü, a gerinctelen ember (akiknek a katonabandában a nagy dob tetszik legjobban) és ezek úgy körülrajongják a társadalmi mitesszert, mint Napóleont az ő marsalljai, vagy mint a békák a zöld fűzfaágat, mellyel májusban paskoljuk a pocsolya vizét, s közben fütyülünk hozzá... A társadalmi mitesszer levegője a korrupció. Az egyenes utón minduntalan elvágódik, de a kerülőkön, a zavarosban, a sikátorok közt oly biztosan futkározik, mint a patkány a pincejáratokban. Föllépésében mindig van valami cinikus nyugodság és biztosság, de a hatás, amelyet bennünk előidéz olyan, hogy szeretnénk távozásuk után kiszellőztetni a szobánkat. Ostobák és erőszakosak, s állandóan azt képzelik, hogy ők a világ tengelye, nélkülük semmi sem vihető ki. Részben igazuk is van; hisz Bibi al Grillad, a csirkefogók főnöke, azt vágta a párisi rendőrkapitány szeme közé, hogy a hatalmon lévők — a kemény öklök, az öblös torkok, divatból áldozatkész keblek, a reszkir-exisztenciák, szóval — a társadalmi mitesszerek nélkül sem a Bastille lerombolását, sem a vérengzéseket, sem az egyházi vagyon likvidálását, sem a többi épületes dolgot nem tudták volna végigcsinálni. És mondja valaki, hogy ez mind nem tipikus! És most fölteszem a kérdést Ciceróval: meddig türjük még köztünk és rajtunk a társadalmi mitesszereket!? Ha nem bírjuk, vagy nem akarjuk egyszerűen kinyomni őket, hát jő, bízzuk sorsukra. De ha meghal egy-egy ilyen típusa társadalmuknak, véssük fejfájára Loriának, a turini tudósnak, e találó szavait: „Elhoztam kis kövemet a civilizáció épületéhez ; résztvettem az emberiség felszabadításának hősi harcában. Non frustra vixi, nem éltem hiába! “ ügy van! Ha egy életnek leghasznosabb cselekedete az volt, hogy modell lehetett egy ily kép megrajzolásához: ez sem utolsó dolog... Müller Jenő, más forrásocskát vett fel magába, hogy a hegy I lábánál fekvő faluban már ruhamosásra használhatták az asszonyok. A tisztaságának vége volt; minél messzebbre jutott, annál nagyobb és annál piszkosabb lett. Itt még tajtékozva zuhog le a malomkerékről s a molnárné minden szemetet belehány; amott már kis csónakokat visz a város felé, ahol a kloakák teljesen megfertőzik a vizét... És minél hatalmasabbá, jelentékenyebbé válik, annál lassabban, annál öntudatosabban és megfontoltabban hömpölyög tova. Már elérte hatalmának netovábbját; már hatalmas, fejedelmi folyam, mely jólétet áraszt messze vidékekre; távoli országokat köt össze egymással a legnagyobb kereskedelmi hajókat hordva hátán és sokan becsülik, áldják. Aztán egyszer megpillantja vándorújának végső pontját, a végtelen tengert. Megretten, mert váratlanúl éri és nehezére esik a gondolat, hogy diadalának tetőpontján, nagy, áldástosztó tevékenységének közepette egyszerre válnia kell. Visszatekint és ott látja önmagát első ezüsttiszta gyermeki érintetlenségében a Kárpátok mohos ős-bükk erdejében — és valami mély HÍREK. Eger, 1912. március 12-éu. Tájékoztató. Március 13. Gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 14. Eger város díszközgyűlése. „ 15. Rekviem Eszterházy E. gróf püspökért. „ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. Az Egri Club műkedvelő előadása. „ 16. A hevesi föszolgabiró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 17. Az Önk. Tűzoltó- és Mentöegyesület közgyűlése. „ 17. Ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. „ 18. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Egerbaktán. „ 18. Tenyész-állatvásár Gyöngyösön. „ 18. Országos vásár Apezon. „ 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 24. Az Egri Club műkedvelő-előadása. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. „ 25. A Kát. Patronáz8-egyesület alakulása. „ 26. Megyegyülós. „ 26—27. Országos vásár Pásztón. „ 26—27. Országos vásár Erdőteleken. „ 30. Eger város közgyűlése. „ 31. Virágvasárnap. Március 15. Pénteken lesz a magyar sajtószabadság születésének évfordulója, március idusa. Az idén is, éppen úgy mint más években, hazafias ünnepséget rendez Eger város közönsége, valamint iskoláink ifjúsága is. Az ünnepséget most is a Kaszinó-egyesület rendezi és csak a Kossuth-téren folyik le; innét nem vonul el a menet a Kaszinó elé, mint az előző években szokás volt. A hazafias ünnepség délután fél öt órakor kezdődik a Líceum előtti téren való gyülekezéssel, honnan a menet zeneszóval vonul a Káptalan- és Dobó-utcákon át az 1848—49-iki idők legnagyobb hősének, Kossuth Lajosnak nevéről elnevezett térre, ahol a következő programm szerint folyik le az ünneplés: 1. A Tanítóképző énekkara elénekli a Himnuszt ; 2. „Talpra magyar“ Petőfi Sándortól. Szavalja Bíró István joghallgató. 3. Beszédet mond Kolacskovszky Lajos joghallgató. 4. Ábrányi Emiltől „Március tizenötödikén“. Szavalja Farkas Dezső joghallgató. 5. „Szózat.“ Énekli a Tanítóképző énekkara. Este 8 órakor a Kaszinó nagytermében társasvacsora lesz, melyen az ünnepi beszédet Csutorás László dr. jogtanár, a Kaszinó alelnöke mondja, továbbá Ury József dr. a Hevesmegyei 1848/49-es honv. egylet elnöke és Rhédey Gyula, fájdalom ragadja meg az elveszett ártatlanság miatt; elérte a világ sikereit, de nagyon, nagyon drágán fizette meg őket ... És rezig- náltan ömlik a nagy ismeretlenbe, az örök tengerbe, remélve hogy sós hullámai között visszanyeri majd tisztaságát. Saját lelkemnek a képe ez! ... Ekkor megmozdultak egy bokor ágai és hirtelen ott állott, szemeit rám szegezve, alig húsz lépésnyire előttem a nagy, szürke kárpáti medve: — egy óriás példány. Rálőttem és megsebesítettem, ami csak dühössé tette; egész ijesztő magasságában emelkedett föl s hátulsó lábain járva irtózatos vad bőgőssel jött nekem. Vadászom felugrott, hogy ő is részt vegyen a küzdelemben. — Én ezalatt tíz lépésnyire engedtem magamhoz a medvét. És amikor már biztos lehetett benne, hogy ellenállhatatlan ölelésével szerte morzsolhat: akkor a két szeme közé bocsátottam azekszpanzivgolyót. Mintha villám sújtotta volna, úgy rogyott össze a lábaim előtt. ... Szenvedélyes vadász és húsz éves legyen az, aki velem együtt át akarja érezni ezt a pillanatot. a jogászegylet elnöke mondanak beszédeket, mig a koszorús „Egri Dalkör“ hazafias dalokat énekel. A rendezőség az ünnepségre felhívó plakátokon arra is kéri a közönséget, hogy a házakat díszítsék föl e napon nemzeti zászlókkal. De nemcsak a város közönsége ünnepel e napon, hanem iskoláink tanulóifjúsága is. így a főgimnázium és tanítóképző délelőtt 10 órakor, a főreáliskola pedig délután 3 órakor. Ekkor osztják ki a Kossuth- és Rákóczy-ara- nyakat az önképzőkörökben s az iskolák növendékei között a magyar irodalmi és történelmi aranyakat, melyeket Eger város közönsége évről-évre adományoz az ifjúság hazafias érzületének élesztésére. Ünnepelnek e napon persze az angolkisasz- szonyok leánynevelőintézetében s az áll. polgári leányiskolában, valamint az elemi népiskolákban is. Tarnay Gyula — udvari tanácsos. Tárnáy Gyulának, Borsodvármegye alispánjának, kiváló közszolgálati érdemeinek elismeréséül, az udvari tanácsosi címet adományozta őfelsége. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Osinger Náudor Hevesvármegye tiszteletbeli főállatorvosát tényleges kir. főállatorvossá nevezte ki. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Laky Katalin tarnazsadányi róm. kát. tanítónőt, a saját kérelmére nyugdíjazta. Halálozás. Remenyik Endre nyug. róm. kát. kántortanító, március hó 8-án, Pétervásárán meghalt. Temetése másnap, március 9-én ment végbe nagy részvét mellett. Az Egri Club műkedvelő szinielőadásának, A három testőrnek, következő a szereposztása: Pollacsek, borkereskedő — Polónyi Gyula, Róza, neje — Say Károlyné, Liza, unokahuga — Légmán Lenke, Bátky, lapszerkesztő — Petrik Jenő, Flóris báró, képviselő — Dengi János dr., Hortovay — Szabó Béla, Kosniczki — Kövér László, Latorka, Pollacsek üzletvezetője — Orosz Tibor, Bálint — Farkas Dezső, Csernay, Rigó újságírók — Rhédey Károly és Elekes Mihály, Kovács — Stolcz Zsigmond, Nagy — Rhédey Gyula, Plébános — Bartha István, 1-ső, 2-ik táncrendező — Fógel Zoltán és Jecs Gyula, Szobalány — Ludányi Ilonka, Szerkesztőségi szolga — Hosszúfalussy F. — A darabot Madarász Flóris dr., ciszt. r. főgimn. tanár rendezi. Az első és második felvonás között Révész Árpád táncművész a következő táncokat fogja bemutatni: 1. Step dance. 2. Salome. 3. Táncparódia. Rendes helyárak mellett jegyek előre válthatók Bauer H. cég főutcai üzletében, ahol az előjegyzett helyeket március hó 14-ig tartják fenn. Az előadás napján este 7—8 óráig jegyelárusítás a színházi pénztárnál. Kezdete 8 órakor. Az előadást 1912. március hó 24-én, vasánap az egri jogakadémia menzája javára megismélik. Jegyek már erre az alkalomra is előj egy ezhetők. Előadás az ó-egyiptomiak kultúrájáról. Az emberi műveltség bölcsőjének ismertetésével foglalkozott vasárnap délután Pölöskey Kornél ciszt. r. főgimnáziumi tanár, aki az egyiptomiaknak fáraó-korabeli kultúrájáról értekezett nagy közönség előtt. Mindvégig érdekes és nagy figyelemmel hallgatott előadását a ro- zettei-kővel és Champollion fölfedezésével kezdette, majd az egyiptomiak Írásával és annak fejlődésével (jelképes és betűírás) foglalkozott. Részletesekben tárgyalta az egyiptomiak vallását, ismertette isteneiket, temetkezési szertartásaikat. Áttért ezután csodás építményeikre, templomaik, gúláik ismertetésére; végül az
