Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-14 / 82. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 82. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. ==_ Szombat, október 14. Casus belli. Eger, 1911. október 13. Míg a lapok általában az olasz-török háború küzdő feleinek békeközvetítését és illetve a hatalmaknak a békéért való közbenjárását tárgyalják, valamint apró részletességgel számolnak be a harctér eseményeivel: addig vajmi kevés szó esik e háború valódi okáról. Szándékosan hangsúlyozzuk e szót „valódi“, mert mert hiszen Aesopus farkasa is talált okot, hogy fölfalhassa a bárányt. Valamikor a muzulmán volt a művelt világ farkasa, sőt tigrise, aki az erőszak és a fegyver jogán diktált Keleti és Közép-Európában; most pedig — elgyengülve, és elbetegesedve — ő jutott a bárány sorsára; még pedig olyan bárány sorsára, amelyen minden farkas harap egyet. Az erőszakot, a fegyvert a meggyöngült ozmán-hatalom ellen fordítják és nem keresik: jogos-e a föllépés, vagy nem. A fő ez: aki bírja, az marja. Ez más szóval annyit jelent, hogy a most folyó olasz-török háború egyedül az ököljog címén indult,meg és Tripolisz elfoglalása csupán az erőszak ténye, melyet nem szabad lett volna, és nem szabadna megengednie az európai diplomáciának. És ha mégis megengedte, ha mégis hallgatva tűri az erőszak jegyében folyó háborút, ennek csak egy oka lehet: mindenki hasznot remél belőle. Magát Tripolisz civilizálását minden művelt ember helyesnek tartja. Elvégre éjszaki Afrika dúsgazdag terület; természeti kincsekben gazdag és azonfelül földrajzi helyzete folytán — Carthago története bizonyítja — világkereskedelmi összeköttetésekre alkalmas. Hogy mégis tesped, hogy nem tudja értékesíteni javait, kincseit, annak egyedüli oka az a hatalom, amelynek nyomása alatt áll s amrdy hatalom mindig csak sorvasz- tója volt a fejlődésnek, amióta beleízlelt és később belerészegedett az erőszak politikájába. Kétségtelen, hogy nem most kezdődik az európai hatalmak hódítása Afrika északi részén. Hiszen a franciák régen megszállották Algirt és Tuniszt, az angolok pedig Egyiptomot kerítették hatalmukba. Igen ám, de erre nagy ok volt: a nemzetközi érintkezés biztosítása. A most említett területek népei ugyanis (vad, műveletlen törzsek) rablókként járták a Földközi-tengert. Ezekre tehát áldás volt a keresztény kultúra kiterjesztése. Tripolisz azonban nyugodt volt, csöndes volt. Kikötőiben annak rendje és módja szerint folyt a kereskedelem; idegeneket nem érhetett bántódás, sőt az európai alattvalók iránt egyenesen feltűnő volt az előzékenység. Semmi olyan casus belli nem jelentkezett tehát, mint amely a most említett államok elfoglalását szükségessé tette annak idején. Egyedüli ok tehát csak az olaszok kapzsisága; egyedüli jogcíme pedig; az erőszak. És ebben nagy veszedelem rejlik általában is a nemzetközi politika szempontjából, de különösen Olaszországra nézve. A csöndesen viselkedő és koncra leső diplomácia evvel a tétlenségével mintegy szentesíti az erőszak, az ököljog politikáját. Olaszország pedig, amely az erőszak jegyében fogamzott egy félévszázaddal ezelőtt, az erőszak útján haladva odajuthat majd egykor, ahol ma a török van: a bárány szerepére. Sőt oda is kell jutnia, mert írva vagyon, hogy aki fegyvert fog, fegyver által vész el. És bizonyára akad majd erősebb állam, amely az olaszok ellen a — farkas szerepére vállalkozik. Akkor aztán majd az olaszok ellen keresnek olyan casus bellit, aminőt most a ta- liánok találtak ki a török ellen. Képviselőtestületi közgyűlés. Eger város képviselőtestülete 1911. évi október hó 17-én délelőtt 11 órakor, s folytatóan délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai közül megemlítjük a következőket: Évnegyedés jelentés. A Korona-, Karéj- és Görög-utcák csatornázására vonatkozó előterjesztés. A rendőrlegénység egyenruházata és felszerelési cikkeinek beszerzésére és az irodai szerek szállításának vállalatba adására vonatkozóan megtartott pályázat eredménye. Az „EGER“ tárcája. Győz a kereszt!,.. (1552. okt. 14.) Átkos pogányok pusztító falkája Dúlt az időben, hogy versem regél; Az átkos félhold pusztító hatalma... S nem volt egy cseppnyi, szemernyi segély. A lóbarátok, a kedves szomszédok Hévvel várták a magyar alkonyát Segítni ők ? Óh 1 dehogy is akartak !. .. — Megülni vágyták halotti torát. S a nemzet teljes egymagára hagyva — (Isten után, vájj’ kiben bizhatott?...) Erőt feszítve szállt a nagy csatára: Vagy győzni fog, vagy lesz dicső... halott!... S mi a hódítás uralomhevének E honban bástyát, gátat képezett: Váracska volt csak, Eger büszke vára, Igaz magyar védőkkel vértezett. Megállt a csorda, e picinyke gáton Pusztító árja nem törhete át. .. Egyetlen név volt, mely megvédte akkor Kincsét a népnek, — az édes hazát. E név, amelynek hallatára most is Büszkeség járja szivünk rejtőkét, Az ellentábor pusztító hatalmát Dobó, a nagy hős karja verte szét. * Szabad már az ország szive, Nyitva a török seregnek ; — Csupán Eger... Eger áll még, Védőbástyák itt merednek. Mért álljon e büszke szírt még? Mért álljon fönn e sasfészek? Ellene fel! — szól a basa — — A vár fokán első lészek !... S megindul a sáska-népség ... Ellepi a vár határát; Zajgásuk a várba hallik ... Követ vágtat a rónán át... Szól a követ: — Basa üzent: Gyaur, add a várat kézbe; Szabad elmenetel lészen Hűséged, jutalmad bére. S megy a válasz a várfalról, Mi még pergament se koptat; Kitűznek a bástyafokra — Egy koporsót,.. egy... halottat... A koporsó azt jelenti: — Halva csupán és nem élve!... A halott pedig — a hírnök: — Az alkunak immár vége!... Jöjjön a basa, ha néki Szüksége az egri várra; Ám vigyázzon, lesz majd, aki Hősi küzdelemre várja 1.. Követ újra már nem száguld, Felhangzik a harci lárma ... Védekeznek fenn a bástyán, Készen állnak fenn a — várba’?.. Egy roham után a másik. Megtörik e falon — ércen; Golyó, golyó után süvölt A bástyákba ütött résen. Zeng, csattog a harci fegyver S ki a várfokát eléri: Halálosztó kard csapását Rá magyar nő karja méri. Visszaverve minden ponton Hátrál az ellen lihegve,
