Eger - hetente kétszer, 1911

1911-02-22 / 15. szám

1911. február 22.

EGER. (15. sz.)

3

tett ajánlatot, ha a város a pecérlak mellett levő területből 1000 □ ölet 40 évre átenged ingyenes használatra, továbbá ha ugyanennyi időre elsőbbségi jogot biztosít neki a fekáliák, a szemét és a vágóhidi szennyvíz feldolgozására, és végül, ha 10 évi adó- és kövezet- vám-mentességben részesíti. Az előállított műtrágyát métermázsánként 1 koronájával boc-á- taná a gazdaközönség rendelkezésére. A közgyűlés az ajánlatot megfontolás és javaslat- tétel végett a tanácsnak adta ki azzal az utasítással, hogy azt is vegye fontolóra: vájjon nem lenne-e jobb, ha a műtrágyagyárat a város maga állítaná fel és házilag kezelné?

A fekália lerakodó helye oly közel esik a városhoz, hogy a közegészségügy szempontjából nagyon is kifogásolható. Tóth Csepreghi Ferenc a 4 kilométernyire levő baktai-sánc mögötti helyet ajálotta uj fekália-telepnek. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a műtrágya- gyár felállítása úgy is rövid idő kérdése és ekkor a fekáliát a gyár fogja feldolgozni, a telepet továbbra is meghagyta a régi helyén.

Kisebb építkezési és telek-ügyek kerültek tárgyalásra ezután. A Sasvár-utcában 1666 kor. költséggel 8 méter hosszú védő-kőfal építését rendelték el; Kerner Istvánnak és feleségének köztérvétel-ügyben kötött szerződést elfogadták; Nagy István közterület átengedése ügyében beadott kérelmét a március havi közgyűlésre tűzték ki újabb szabályszerű tárgyalásra; a Takács-utca folytatólagos kiépítésére vonatkozó kérvény felett napirendre tértek, mert ez az utca az építési tervbe már fel van véve; özv. Erdődy Istvánnét elutasították azzal a kérelmével, hogy az aszfalt-gyalogjáró költségeit engedjék el; az Egri Nyomda Részvénytársaságnak megengedték, hogy az Orgonás- közön át a Csiky Siudor-utca levezető csatornájába a saját költségén csatornát építhessen; a hatvani városrészek szénáskertjéhez vezető mak>dám-út kiépítésre Reiner Soma vállalkozóval kötött szerződést elfogadták; Kskeny Lajosnénak szeptemberig halasztást adtak a megvásárolt közterület vételáiának b -fizetésére, a gazdasági ismétlő iskola céljára átengedett területre vona'kozó egyességet pedig elfogadták.

A városi napidíjasok az államsegélyükből levont drágasági pótlék kiutalását kérték; a közgyűlés ezt nem teljesítette. Pap Józsefet is elutasította a boltbérének leszállítására vonatkozó kérelmével. Ellenben az u'ca'isztoga- tóknak félhavi fizetésüket utalványozta drága- sági pótlékul, Simon János városi kézbesítőnek 72 kor. segélyt adott, Tóth Ferenc városi Írnoknak pedig első ötödéves korpótlékot folyósított.

Miután Greiner Arnoldot a város közházán birt lakásának bérletében továbbra is meghagyta, a közgyűlés özv. Balázs Sándornénak megengedte, hogy a vasúti állomásnál cukorkákat árusítson; majd Langer és Róna gyárosok ajánlatára került a sor, kik a város utcái és házai részére uj cím- és számtáblák szállítására kértek megrendelést. A közgyűlés az ajánlatot nem fogadta el, mert az ilyen szállítást csakis pályázat utján lehet igénybevenui. Hanem az utcák neveinek megvizsgálására, a névtelen utcák elnevezésére és a házszámok megállapítására nézve bizottságot küldött ki, melynek tagjai Rátvay Géza dr., Nagy János dr. és Kösztler József dr.

Néhány segély-kérvényt és illetőségi ügyet intézett még el a közgyűlés, melynek utolsó tárgya az volt, hogy a fogyasztási adóbizottságnak a borellenőrök fizetés-javításra vonatkozó javaslatát elutasította.

HÍREK.

Eger, 1911. február 21-óu.

Tájékoztató.

Február 22—25. Esküdtszéki tárgyalások.

„ 25. A Kaszinó-egyesület müvész-estélye.

„ 25. Gyűles a Szvorényi-alapítvány ügyében.

„ 26—28. Szentségimád ás a ciszterciek templomában.

„ 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben.

„ 27. Farsangi estély az Egri Clubban.

„ 27. Országos vásár Kaiban.

Márc. 1. Hamvazó szerda.

„ 3. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Pásztón.

„ 5. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben.

„ 5—6. Országos vásár Füzesabonyban.

„ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tágyalási napja Poroszlón.

„ 11. Az Egri Club szinielőadása és társasvaesorája.

„ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben.

„ 13. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 13. Országos vásár Apczon.

„ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja

Gyöngyöspüspökiben.

„ 15. A magyar sajtószabadság emléke.

„ 15. Requiem Eszterházy Károly gróf egri püspökért.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten.

Magyar Szövetség.

A magyar nemzeti érdekek védelmére alakúit „Országos Magyar Szövetség“ hivatalos közlönyének, a „Magyar Szövetséginek ezidei első száma nemrég jelent meg Budapesten, a szövetség központi irodájában (VIII. kér. Muzeum körűt 10. sz.) Az érdekes füzet tartalma a következő: 1. A trónörökös. 2. A magyar nyelv tisztasága. Irta Bérezik Árpád, a szövetség ügyvezető elnöke. 3. A románok békeajánlata. 4. A szászok és a magyarság. 5. A magyar választások és a pángermánok. 6. Telepítés. Irta Csányi Gusztáv dr. 7. Nemzeti hitelintézet. Irta Molnár Imre dr. 8. Számadás a szövetség működéséről. 9. Magyartalanságok: I. Magyarok a magyarság ellen. II. A magyar nyelv és a katonai perrendtartás. III. A magyar nyelv és a román iskolák. IV. A román béke. 10. Névmagyarosítás. 11. Felhívás. 12. Közgyűlési meghívó.

A füzet tartalmából érdekességénél s időszerű voltánál fogva különösen kiemelendő Csányi Gusztávnak a telepítésről Írott kitűnő cikke, melynek elején megállapí ja, hogy „a telepítés súlyos kérdésének célszerű és magyar nemzeti irányú megoldása a magyarságnak legkiválóbb érdeke, valóságos életérdeke;“ továbbá Molnár Imrének becses és szakszerű tanulmánya a mindinkább veszedelmessé váló nemzetiségi bankok ellensúlyozására alakítandó magyar bankról, „Nemzeti Hitelintézet11 ről. Ennek a banknak kell majd eszközölnie nemzetiségi vidékeken a mtgyar föld megmentését és szegény magyar földmívesek meg iparosok önállósítását. Amellett ennek a nagy pénzintézetnek lenne továbbá hivatása az is, hogy jelenleg tengődő közművelődési egyesületeinket vagyoni erőhöz juttassa. A „Magyarok a magyarság ellen“ című cikkben foglalkozik aztán a „Magyar Szövetség“ Jászi Oszkárnak a Galilei Körben „A nemzetiségi kérdés és a magyarság jövője“ címmel nem régiben tartott magyargyalázó előadásával, bátor és önérzetes hangon cáfolja és ítéli el a kiváló társadalomtudósnak (?) szemenszedett valótlanságokat tartalmazó állításait, rágalmait. Szomorúin állapítja meg végül: immár annyira elfajult a helyzet, hogy a rossz magyarok, a galileisták is külön nemzetiségi pártot alkotnak s a nemzetiségi izga- tókkal szűrik össze a levet. . .

Átlapozván, átolvasgatván e tanulságos kis füzetet, vágy szállja meg az ember lelkét. Szinte szeretné, ha ezer keze volna, hogy ezer meg ezer példányban szórhatná szerte az egész országban; szinte szeretné, ha harsona volna a hangja, hogy felrázhatná kiáltásával a szunynyadó magyar társadalmat: olvassátok és okuljatok ti, akik egy kézlegyintéssel és egy megvető mosoly kíséretében szoktátok elintézni a nemzetiségi és minden más kérdést. Olvassátok és okúljatok! Ne takarjátok el szemeteket és ne öntsetek ólmot fületekbe! Olvassátok, okúljatok és emlékezzetek!

A király elismerése. A király megengedte, hogy Berkó Aladár főügyészi helyettes címmel és jelleggel felruházott egri kir. ügyésznek és Zsivora Sámuel egri kir. törvényszéki bírónak nyugalomba helyeztetésük alkalmából, sok évi és buzgó szolgálataikért, legfelsőbb elismerése tudtul adassék.

Uj kir. ügyész. Az igazságügyminiszter Koczián Gyula balassagyarmati kir. ügyészt az egri kir. ügyészséghez helyezte át.

A mezőkövesdi plébániát, mint értesülünk, Kiss László diósgyogi plébános nyerte el. Kiss László most van ötvenenedik életévében. Man- tuában született és 1878-ban lett az egri szeminárium növendéke. 1884 ben fölszenteltetvén, rövid ideig káplánkodoit s 1886-ban nyíregyházai, majd két év múlva miskolezi hitoktató, illetve középiskolai hittanár lett. 1893-ban kapta meg a diósgyőri plébániát, hol azóta fáradhatatlanul munkálkodott egyháza és az iskolák fejlesztése, valamint a megyei, községi es társadalmi élet terén. Tehetséges, temperamentumos szónok, akinek neve irodalmi működése révén különösen a Magyar Állam hasábjairól ismeretes.

Kinevezés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Kántor Nándor egri áll. főreáliskolai tanárt, állomás helyén való meghagyása mellett, a Vili. fiz. oszt. 3. fokozatába nevezte ki.

Remenyik Kálmán halala. Vasárnap délután nagy részvétnél kísérte ki Eger varos társadalma Remenyik Kálmán ügyvéd, nyugalmazott takarékpénztári igazgató holttestét a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőbe. Egy agilis, kozügyek- nek élő emberünkkel kevesebbünk van. A boldogult pénteken délután halt meg hosszas szenvedés után, 69 éves korában. Pályafutását mint ügyvéd kezdte, majd a Hevesmegyei Takarékpénztár tisztviselője lett, melynek 1885- ben ügyvezető igazgatójává választottak és ebben a tisztségébe i 25 éven át állott a virágzó pénzintézet élén. Több iparvállalatnak is támogatója volt Remenyik Kálmán, akiben az egri függetleuségi párt rendületlen hívét és oszlopos tagját vesztette el. A boldogult Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának és Eger város képviselőtestületének is tevékeny tagja volt.

Szvorónyi volt tanítványait, akik a kiváló pedagógus és író emlékének megörökítéséhez adományaikkal hozzájárulták, f. hónap 25-ének (szombat) délután 4 órájára hívta össze Majzik Viktor alispán, mint a mozgalom vezetője. Az értekezlet a vármegyeház kistermében lesz és legfőbb tárgya a gyűjtés eredményéről való elszámolás, továbbá az alapítólevelek szövegének megállapítása, illetve elfogadása.

Szerenád. Az Egri Dalkör, elnökének leányát, Kösztler Katinkát, szerenáddal lepte meg esküvőjének estéjén.

A Hevesm. és Egervidéki jót. Nőegylet elnöksége ez utón is halas köszönetét mond azoknak, akik a febr. ll-diki estélyen közreműködtek és az árvák érdekében fáradtak. Különösen hálás elismeréssel emlékezik meg Timon Aliszról, ki távolról jött ide, hogy művészi ké- p-sséarét az árvák érdekében gyümölcsöztesse és Komáromy Ödön zenetanárról, aki oly sokat fáradt az est sikere érdekében.

Vigh Béla előadása. A fő reáliskolai ismeretterjesztő—lőadá-ok idei sorozata vasárnap zárult. Vigh Béla igazgató tartott magvas és melyen (talán egy kissé nagyon is mélyen) járó előadást ily címmel: „A természet'udo- mányok és a materializmus.“ Abból a tételből indult ki, hogy a kultúra, a tudomány egymagában nem boldogít, mert vallásos meggyőződés kell hozzá. Ezután a természettudományok roppant fontosságát és minden irányú hatását röviden vázolva, rámuta'ott a közönség álta- nos érdeklődésére. A téves föltevések, rendszerek érinté-e után, me’yek nincsenek kapcsolatban a gyakorlati természettudományok-