Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-07 / 2. szám
191]. január 7. EGER. (2. sz.) 3 egyakarattal kellene összetartaniok; midőn a közügyek kezelése az alakoskodás művészkedésévé fajul; valónak koholják, ami nem az, vagy hamis színezetben tüntetnek fel mindent, és a közjó előmozdításának ürügye alatt örökös mesterkélt ün- nepeltetés zajában csak a maguk dicsőségéért, hatalmáért küzdenek; — akkor a közügyek élőn nagytehetségű, kiválóan képzett, elszánt férfiaknak kell államok. Legyen olyan a hadsereg, — mondja szent Ágoston, — amilyennek Krisztus tana szerint lennie kell, legyenek olyanok a minden rendű s rangú köztisztviselők, olyanok a féljek, feleségek, szülők és gyermekek, legyen olyan az úr és szolga, olyanok a királyok, a bírák, az adósok és hitelezők, olyanok az iskolamesterek, amilyeneknek Krisztus tana értelmében valóban lenniök kell; akkor merészeljék aztán állítani, hogy az egyház ellensége az államnak. Sőt inkább kénytelenek lesznek bevallani, hogy minél készségesebben követik tanait, azok az államra annál üdvösebbek. Jóra serkentő hathatós buzdításait e szívig- ható, szent Ágostontól vett bús akkorddal végzi az agg főpásztor: Uram, te tudod, hogy szóltam; te tudod, hogy nem hallgattam; te tudod, hogy telkemből szóltam; te tudod, hogy sírtam, amikor szóltam. A hétfői megyegyűlós iránt általános az érdeklődés. Az uj pártalakulás óta ugyanis ez az első gyűlése vármegyénk törvényhatóságának, amikor az uj tagok érvényesíthetik jogaikat. A rendkívüli gyűlés csupa választás lesz. Választanak: bíráló választmányi, közigazgatási bizottsági, igazoló-, állandó-, központi választmányi tagokat, tehát a gyűlés erőpróba lesz, melyre mindkét párt készülődik. Pártórtekezletek. A hétfői megyegyűlést megelőző napon, jan. 8-án este 7 órakor a vármegyei ellenzéki párt a Kaszinó könyvtár- helyiségében, a munkapárt pedig ugyanakkor a Széchenyi-szálló nagytermében gyűlést tart. Az ellenzéki gyűlés után fehér asztalnál is együtt maradnak a tagok, mint velünk az elnökség közli, a Kaszinó éttermében, másnap délben 1 órakor pedig a Koronába gyűlnek össze ebédre. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága január havi rendes ülését, nem mint rendesen szokta, a hó második hétfőjén, hanem január 16-án délelőtt 10 órakor tartja. E változtatásnak az az oka, hogy hétfőn, vagyis január 9 én, a törvény- hatósági bizottság tartja rendkívüli közgyűlését. Két uj tervezet. Legközelébb megjelenik városunk vizvezeték-ügyének és a hatósági cselédeihezezö-intézetnek tervezete, amelyeket annak idején ismertetünk és véleményt is mondunk róluk. A rendőri büntető eljárás. Az uj bűnvádi perrendtartásról szóló 1908. évi XXXVI. t. c. kiegészítéseképen most lépett életbe a rendőri büntető eljárásra vonatkozó 65.000—1910. sz. belügy- és vele együttes igazságügyminiszteri rendelet. Ilyen irányban már az 1901. évi XX. t. c. intézkedik, mely a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szól (13—21. §§). A fentemlített két törvény ugyanis mpghatalma'ást ad a belügyi és igazságügyminiszternek, hogy a köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihá- gási ügyek keze'ésére vonatkozóan rendelettel intézkedjék. E két törvény alapján készült e 286 §-ból álló rendelet, mely három részből áll. Az első és legnagyobb cím azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a büntető bíróságok eljárását szabályozzák; a második rész a községi bíróság eljárására vonatkozik, mig a harmadik címben az életbeléptető-, átmeneti- és zárórendelkezésekről történik intézkedés. E rendelettel egyöntetűvé lesz a kihágások tárgyalása az egész országban. Fontos azután, hogy az eljárásban résztvevő személyek között uj személyként jelentkezik az ügyész, vagy kellő minősítésű ügyészségi megbízott, (alügyész), aki a közvádat a közérdek szempontjából képviseli, vagy képviselheti. Ez az oka annak, hogy a rendőr- biróság (rendőrkapitányság, szolgabiróság) a t. ügyésszel hivatalból tartozik közölni minden olyan följelentést, amely 15 napi elzárással büntetendő kihágásra vonatkozik. Ez az intézkedés megszünteti azt a sajátságos helyzetet, hogy eddig a vádló és biró egy személy volt. Ez az uj intézmény alkalmas arra, hogy a feleknek (úgy a sértettnek, mint a terheltnek szempontjából) egyszerűbbé és könnyebbé tegye az eljárást. Ezután például, ha a rendőr olyan kocsist lát, aki meg nem engedett sebeséggel hajt, megállítja: ott helyben megírja és a terheltnek átadja a meghagyást, amelyben felhívja, hogy a meghagyásban feltüntetett tárgyalási napra köteles megjelenni. Ha az illető nem jelenik meg, meghallgatása nélkül ítélkezik ügyében a rendőrbiró. Még egyszerűbb az eset, ha a kihágásra csak pénzbüntetés kiszabásának van hüye s ez a 30 koronát meg nem haladhatja. Ekkor a kihágást elkövetőt meg se idézik a tárgyalásra, hanem a hivatalos bejelentés, vagy magánszemélytől eredő (de hitelesen bebizonyított) kihágásért egyenesen elitéli a rendőrbiró s Ítéletét vele büntetöparancs alakjában közli. Idővesztesége tehát nincs vele a rendőr- birónak, mert nem is kell tárgyalnia, csak a büntetést szabja meg. Másrészt abban mutatkozik az egyszerüsités, hogy sok olyan ember lesz, aki — ha érzi, hogy a büntető jogszabályokkal összeütközésbe jött, és öt evvel arányban álló középmértékű megtorlás éri — inkább megnyugvással fogadja, mintsem hogy a tárgyaláson való megjelenéssel járó időveszteség és költség következtében, magánál a kiszabott büntetésnél súlyosabb kárt szenvedjen, esetleg a tárgyalás során még magasabb büntetést alkalmazzon reá a büntető biró. így a szigorúan meghatározott megfelelő esetekben, a szabályok legpontosabb megtartásával, helyesen alkalmazott büntetőparancs, előreláthatóan a legtöbb esetben be fog válni és ez úgy időben, mint munkában nagy megtakarítást jelent a rendőrbiróságra. Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy most már az Uj rendőrbiráskodás kiszolgáltat bennünket az utcán posztoló rendőrök kénye- kedvének s az ő bejelentésük alapján ellenünk kiadott büntetőparancsban okvetetlenül meg kell nyugodnunk. Nem; a terhelt 15 napig (a kézbesítéstől számítva) jogosítva van a büntetőparancs mellőzését és tárgyalást kérni. És ezt rájegyezheti a büntetőparancsra, melyet tüstént visszaad a kézbesítőnek. (NB. A büntetőparancsot magának a terheltnek kell átadni és ha kevésbbé művelt, a jogorvoslat módját neki meg kell magyarázni.) Ha a terhelt beismeri a terhére rótt cselekményt, de a kiszabott büntetést nagynak tartja, fölebbezhet. A másodfokú hatóság Ítélete, illetve határozata ellen fölebbezésnek helye nincs. A pénzbüntetésnek részletekben való kifizetését is lehet kérelmezni, ami szintén kedvező a terheltre és alkalmas arra, hogy a reménytelen fölebbezéstől visszatartsa. És erre valóban nagy szükség van, mert a rendőrség dolga igy is megsokasodik. Maga az iktató-munka tetemesebb lesz, mert 4—5 rovata van az iktatókönyvnek. Azután minden egyes esetben, minden följelentéshez ki kell keresni azt, hogy nincs-e a terheltnek büntetése az elmúlt két év alatt, amely persze az uj följelentés elbírálásánál súlyosbító körülmény. Tetemesen szaporítja továbbá a rendőrség munkáját az, hogy ezentúl minden kihágási ügy hozzátartozik, mint rendőrbirósághoz. így az olyan kihágások is, amelyek nálunk eddigelé várositanácsosok ügykörébe tartoztak (erdei, mezőrendőri, vízjogi, ipari és véderő kihágások, valamint a betegsegélyzői és munkáspénztár ügyei). . . Az uj rendőri bíráskodás dolgának megbeszélésére, mint már jeleztük is, vasárnap délután 3 órakor értekezlet lesz a vármegyeház kistermében Majzik Viktor alispán elnöklésével. Ugyancsak evvel kapcsolatos az, hogy Kállay Zoltán dr. főispán e héten tiz tiszteletbeli alügyészt nevezett ki a vármegyénél, és pedig, az egri járásra: Ott Péter dr. és Heimler Ede dr. egri, a gyöngyösire: Kurcz Jakab dr., Székely Dezső dr. és Radványi Jenő dr. gyöngyösi, a tiszafüredi járásra Végh József dr. tiszafüredi, a hatvanira Konrád Géza dr. és Sammt Dezső dr. hatvani, a hevesire Szőke Ernő dr. hevesi, végre a pétervásáraira Vas Manó dr. pétervásárai ügyvédeket, kik az illetékes főszolgabírói hivatalok mellett teljesítenek majd ügyészi teendőket, az uj rendőri bíráskodásról szóló rendelet értelmében. A hét. B. u. é. k. Ki lenne a megmondhatója annak, hogy hányszor írták le ezt a négy betűt a múlt héten és e hét elején ? Nincs az a statisztikus, aki ezt ki tudná számítani. Legfeljebb a m. kir. posta tudná megmondani, hogy hány kétftlléres bélyeget adott el. Ez azonban csak a postán és névjegyen küldött B. u. é. k. számáról adna hozzávetőleges felvilágosítást. . . De mily tömérdek ilyen gratuláló levelet küldenek el küldönc utján?! Azt gondoljuk, hogy nem tévedünk, ha minden egyes emberre 3—4 B. u. é. k.-s levelet számítunk. Igaz ugyan, hogy nagyon sok ember van, aki egyet se küld, egyet se kap — de viszont hány van olyan, akihez százszámra érkezik a B. u. é. k. és ennek legalább egy részére válaszolni is kénytelen. Beteges, káros, költséges szokás ez, amelyben nincs lelki tartalom, vagy csak nagyon kevés esetben van. * Bajos lenne azt kívánni, hogy egyszerre hagyjunk föl vele, mert a legtöbb ember nagyon konzervatív, kivált az apró dolgokban. De közvetítő móddal ki lehetne ölni lassankint. Avval tudniillik, ha mindenki csak lesben állana és a visszalövési módszert követné, vagyis csak annak küldene B. u. é. k.-t, aki
