Eger - hetente kétszer, 1911

1911-02-11 / 12. szám

4 EGE 11. (11. sz.) 1911. február 11. Nov. 19. Pamlényi István (Mezőtárkány) 10 K ; Sülé József (Hátramindszent) 5 K. Nov. 21. Ragó Ferenc (Abasár) 5 K. Nov. 22. Egri Péter Pál (Budapest) 20 K; Roth Gyula (Eger) 10 K. Nov. 23. Braun Károly (Eger) 5 K. Nov. 24. Menner Károly (Kenderes) 5 K. Nov. 30. Mártha Béla (Fiume) 40 K; Horváth Sán­dor (Nagyréde) 20 K; Mészáros Kálmán (Eger) 10 K; Scoberda Antal (Mezőcsát) 6 K; Csé- pányi Gyula (Tiszanána) 5 K. * Az adományozók száma eddig közléseink­ben — 760. A hét. Derék iparosaink bált rendeznek. Egriek, tehát ki kell vívói az „egri nevet“ az öreg Kaszinó nagytermének parkettjén is. (NB. Az öreg gavallér kicsinosodott; más szóval: a Kaszinó nagytermét újra festették. Ez a mű­velet, köztünk mondva, nagyon reáfért már erre a régi „szálára.“) Rendjén van, hogy iparosaink bált adnak. Az is természetes, hogy erre meghívóval in­vitálják a vendégeket. Ez a szokás; ez az il­lendőség. De az már nem szokás, hogy az egri bálra Gyomán csináltassák a meghívókat. . . * Erről jut eszünkbe, hogy mintegy két év­vel ezelőtt gyűlést tartottak az egri szabók. Az volt a panaszuk, hogy sok egri úriember dolgoztat idegenben. . . Kimondották ezen a gyűlésen, hogy azt az orvost nem hívják, an­nak az ügyvédnek nem adnak pórt, aki — más városban csináltatja a ruháit. * Mi azt mondjuk erre, hogy okos dolog volt. A hazai ipar pártolásának szorosabb mér­tékben való alkalmazása a helyi ipar támoga­tása. Elvégre: miből éljen meg az iparos, ha csak azok dolgoztatnak nála, akik hitelbe ren­delnek, a jól fizetők pedig elmennek Buda­pestre, Miskolczra, Gyöngyösre. . . Csakhogy azután az iparosoknak is igy kel­lene gondolkozniok! . . * Azt mondják, hogy semmi uj nincs a nap alatt. Pedig van! Egy suszterinas eszelte ki... Bus arccal kapargált a Széchenyi-utca ha­vában, mig végre megkérdezte a rendőr: — Mit keresel, öcsém? — Egy tizkoronás aranyat. . . — Tyhű, az nagy dolog! Megállj, majd segítek. . . Erre a rendőr is kapargálni kezdte a ha­vat. Majd egy-két járókelő vetődik arra; az is megáll és botjával turkál a hóban. Később, a folyton szaporodó tömegben, olyan is akad, aki gémberedő ujjakkal vájkál a hóban... De csak nincs tizkoronás arany! . . . Sőt már inas sincs, mert távolról neveti a buzgó „arany­keresőket.“ Mint hírlik, az iparostanoncot a rendőr­ségre citálták „hivatalos hatalom félrevezetése miatt.“ — Hogy merted te azt hazudni a rendőr­nek, te haszontalan, hogy egy tizkoronás ara­nyat veszítettél el ? . . . — Nem mondtam én azt, kérem alássan; nem hazudtam én! Én csak azt mondtam, hogy hogy „egy tizkoronás aranyat keresek“. . . De nem találtam se én, se más. Pedig mennyien keresgéltünk. . . Kabaré-estélyt hirdetett a Hevesmegyei és Egervid. jótékony Nőegylet. . . De észrevette, hogy nem is kabaré lesz, tehát elhagyta a jelzőt. Igen okosan tette. Elvégre: ami nem kabaré, az nem kabaré. De ami nem művész­estély, az — nem lehet művész-estély. Ehhez ugyanis legelső sorban professzionátus művé­szek kellenek, nem műkedvelők. * Csütörtökön volt Apollónia napja s 7 órakor a fertálymester mise. Az eskütétel után a kül­városok fertálymester-viseltpolgárai „früstökre“ gyülekeztek, ki-ki az illetékes uj kollégához. Volt olyan früstök is, amiből ebéd lett és va­csoráig nyúlt. De olyanról az idén nem hallot­tunk, aminőt a fertálymester-króuika följegy­zett, hogy t. i. a másnapi vacsoráig tartott volna. Hja, gyengül az emberi szervezet! Vén palóc II. * Parázs kis szóharcot eredményez még az egri vizvezeték. .. Eddig is csömörlésig vagyunk már vele, pedig még ugyancsak a kezdet kez­detén áll az ügy. Szükséges ez a vízvezeték nálunk — azt belátja minden józan eszű ember, de a város hogy bírja ki majd a rengeteg költségbe ke­rülő építést? Erre ugyan nem gondolunk! Nem is szükséges ezt mérlegeld, mig a pótadó szépséges intézménye virágzik, gondol­ják a városi urak. S ha igy nem jó lesz, van egy másik mód: — rátukmálni az emberekre koponyánkint a költségeket. Hisz’ úgy se fize­tünk még eleget! Az „urak“ ugyan szívesen fogják ezt tenni, mert hiszen lesz tiszta, üdítő, jó vizünk, ke­vesebb bacillust kell nyelnünk, meg cseléd­hiány idején nem kell majd jámbor család­apáknak az éj leple alatt fülig begombolkozva, tolvajmódra szaladni vízért. De hát a mi csiz­más véreink nem igen vannak a mi vélemé­nyünkön. Nekik mindegy, akármilyen vizet isz­nak; ott van a sok kút! Van ott víz elég is, jó is. . . Hiába beszél annak száz mérnök, meg száz orvos is a higiéniáról. . . meg nem győzi senki se. El is vannak keseredve! Beszélnek róla sokat s beszélgetésükből bizony ki-kicsillan néha az akasztófa-humor. — No, — mondta az egyik — ha má’ mindenáron vezetéket akarnak az urak, hát jó, de ne vizet, hanem bort vezessenek benne! Vén palóc I. HÍREK. Eger, 1911. február 10-éu. Tájékoztató. Február 11. A Hevesm. és Egervid. Nőegylet estélye. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a föreáliskolában. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 12. A Hevesmegyei Takarékpénztár közgyűlése. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 16. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Szinielőadás a Kát. Legényegyletben. „ 19. Országos vásár Tiszanánán. „ 20. Katonai ntóállitás Hatvanban. „ 21. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Do­moszlón. „ 25. A Kaszinó-egyesület müvész-estélye. „ 26—28. Szentségimádás a ciszterciek templomában. „ 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben. „ 27. Farsangi estély az Egri Clubban. „ 27. Országos vásár Kálban. Az egri föegyházmegye népessége. Abból az alkalomból, hogy az egri főegy­házmegye papjainak és tanitöinak névkönyvé (Schematismus) az 1911. évre megjelent, érde­kesnek tartjuk a négy törvényhatóság terüle­tére kiterjedő egyházmegye jelenlegi nép-sségi viszonyait összehasonlítani a tiz év előtti álla­pótokkal. Eszerint: A főegyházmegye Volt Van Szaporu­területén: 1901-ben 1911-ben lat Róm. kát. . . . 591,758 699,273 107,515 Görög kát. . . . 68,991 88,396 19,405 Református . . 392,039 440,238 48,199 Ágost. ev. hitv. . 23,201 27,353 4,152 Görög keleti . . 528 568 40 Unit. és baptista 1 423 422 Zsidó .... 64,412 76,347 11,935 A lakosság összes száma 1901-ben 1,082,930 lélek volt, 1911-ben ped g 1,332,598; a szipo- rodás tehát 10 év alatt 249,668. Sokkal érde­kesebb számokat kapunk, ha a népesség hat­van év előtti állapotát hasonlítjuk össze a mai­val. Ugyanis: A főegyházmegye Volt Van Szaporu­területén: 1851-ben 1911-ben lat Római kát. . . 372,409 699,273 326,864 Görög kát. . . . 52,533 88,396 35,863 Református. . . 335,739 440,238 104,499 Ágost. ev. hitv. . 15.640 27,353 11,713 Görög keleti . . 1,028 568 — Unit. és baptista — 423 423 Zsidó .... 27,728 76,347 48,619 A lakosság összes száma tehát az egyház­megyében 1851-ben 831,645 lélek volt, ma 1,332,598; a szaporodás 60 év alatt 500,953. Ezekből a számokból sok érdekes összehason­lítást lehet csinálni. így például megállapít­hatjuk, hogy a zsidók szaporodása a legszem­betűnőbb, kik az utolsó hatvan év alatt.csak­nem megháromszorozódtak, mert a kétszeres számon felül még 20,891 a gyarapodásuk. Uni­tárius és baptista 1851-ben még egy sem volt, ma 423 a számuk, de ez a szám nem 60 év alatt növekedett meg, mert hiszen 1901-ben még csak 1 unitáriusunk volt. Legmostohábban bánt az idő a görög keletiekkel, kiktől 1851-től 1901-ig minden év 10-et vett el és igy fél­század alatt lefogytak 1028-ról 528-ra; 1901-től azonban ismét gyarapodnak évenként 4-gyel, úgy, hogy ma 54 gyei többen vannak a hatvan év előttiek — felénél. Meglepően örvendetes azonban a két kát. egyház híveinek gyarapo­dása. Együtt 362,727 lélekkel szaporodtak hat évtized alatt, mig a többi hittfele'kezet együtt­véve csak 164,794-gyel, ami azt jelenti, hogy az öszes hitfelekezetek növekedése a katoli­kusok gyarapodásának felére sem rúg, mert szaporodásuk kétszeresén a katolikusok gyara­podásának száma még mindig 33,139-cel fö­lül marad. Ambrus István dr. — t. kanonok. Lapunk zártakor értesülünk, hogy őfelsége a király Ambrus István dr., teológiai tanáit, a papnevelő- intézet aligazgatóját és az „Egri Egyház- megyei Közlöny“ szerkesztőjét — az egri fő­káptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Miskey Károly egri és Szabó Géza kaposvári siketnéma-intézeti tanítókat kölcsö­nösen áthelyezte. Uj telefon állomás. Egercsehi községben a törvényhatósági távbeszélő központ a forga­lomnak átadatott. A Hevesm. és Egervid. Nőegylet estélye iránt (mely szombaton este lesz az Egri Club helyiségeiben — 2 koronás belépődíjak mel­lett) általános az érdeklődés. Szinte bizonyosra

Next

/
Thumbnails
Contents