Eger - hetente kétszer, 1911
1911-12-27 / 103-104. szám
1911. december 30. sem hozta meg, és a zenekonzervatórium megszilárdításának kísérlete is csak kísérlet maradt; hanem annál elismerésre méltóbb munka folyt a felnőttek oktatása és a művelt közönség ismeretkörének fejlesztése körül. Különösen a kát. főgimnázium és az állami főreáliskola tanári kara fejtett ki nagy és sikeres buzgóságot az ismeretterjesztő előadások tartásában. De bőven kivette részét a kultur- munkából a Kát. Legényegylet, a Kér. Iparoskor és a Kér. Szociális Egyesület is. A Jogakadémiai Kör irodalmi szakoszálya által rendezett Shakespeare-est, Petőfi-est és Vörös- marty-matiné meg egyenesen kultur-ünnep számba sorolható a Kát. Sajtóegyesület egri fiókjának két nyilvános ülésével együtt, amelyeket P. Buttykay Antal beszédei tettek emlékezetessé. Itt említjük meg a munkás-gimnázium felállítását, amelynek szervezése körül Nagy János dr. teológiai tanár fáradozott; azután az iskolák rajz, festmény és munka kiállításait; a nyomtatvány-kiállítást, mely a helyi nyomda-ipar fejlettségéről tett tanúbizonyságot és a Marich Ágoston által rendezett Espe- ranto-tanfolyamot, mely a nemzetközi világnyelvnek szerzett nálunk is híveket. Szellemi életünk mérlege a művészetek terén is kedvezően áll. A zene- és ének-művészetet az Egri Dalkör, a Polgári Dalkör és az Egri Kaszinó hangversenyein kivül néhány hozzánk ránduló ének- és zeneművész is kul- tiválta. Szép volt a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet kabaré estélye is, valamint az Egri Klub házi estélyei, a jogászok Kata- lin-estélye, az Izr. Nőegylet estélyei szintén fokozott műélvezetben részesítették a közönséget. Külön kell följegyeznünk a főgimnázium Mozart-hangversenyét, melyet Kalovits Alajos dr. rendezett és a Liszt-hangversenyt, mely Meiszner Imre zenekonzervatóriumának volt a nagy sikere. A színművészetet Palágyi Lajos színtársulata május 1-től junius 25-ig és szeptember 1-től október 15-ig képviselte. A csaknem negyedfélhónapos kettős színiszezónon kívül néhány ügyes műkedvelői előadásban is volt részünk. Irodalmi eseményekben sem szűkölködtünk. A Kát. Sajtóegyesűlet nyilvános üléseiről már megemlékeztünk és így csupán az év folyamán megjelent egri könyvek felsorolására szorítkozunk. Elsőnek Kriston Endre hogy a kígyókat maga a férje kötözte a csonkra és pedig azért, mert féltékeny volt és szerfölött haragudott, ha valaki a háza küszöbét átlépte, vagy az asszony távozott a kunyhóból. Távollétében tehát úgy akarta megvedelmezni feleségét, illetve a maga férji becsületét, a — különben nem létező — udvarlók látogatása elől, hogy kígyókat kötözött az ajtó elé. Az elvakult férj öt esztendőn keresztül őrizte ilyen rettenetes módon a feleségét. Végre is ő esett bele az udvarlóknak szánt csapdába, és pedig olyan módon, ami fölülmúlja a legmerészebb fantáziát is. A kritikus éjszakán ugyanis ittasan jött haza a féltékeny férj. Az ablakból lámpafénye derengett eléje, ami a szerencsétlen embert iszonyú haragra lobbantotta és megfeledkezve a veszedelmes házőrzőkről, vadul rohant a lakása felé. (Pedig az asszony csak azért gyújtotta a világot, hogy a férje irányt ne tévesszen a vak éjszakában.) Az ajtó elé érve valami puhára lépett, megcsúszott... A következő pillanatban testére csavarodtak a kigyók és rövidesen megölték. 7. A Jóra való restség. Ez már nem amerikai történet. Itt esett meg egyik szomszédos uradalomban. A bérlő „görbe-napot,“ akart csinálni magának, de atEGER. (103—104. sz.) pályakoszorus elbeszélése: A két Daru testvér jelent meg a könyvpiacon, az Egri Népkönyvtár füzeteinek sorozatában. Azután Benkóczy Emil Tarkanyi Béla költeményeit rendezte sajtó alá. Bar- talos Gyula dr. két könyvet is írt. Az egyik Fel, az ég felél és a másik Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása 1074 és 1075-ben. A csörszárkok, mint haditényezök felhasználása által. A Zsasskovszkyak emlékezete címen is jelent meg egy csinos füzet, a námesztói Zsasskovszky- emléktáblaleleplezése alkalmából. Végül Maczki Valér dr. Szántottam Vetettem cím alá foglalta össze alkalmi beszédeinek színét-javát. Itt jegyezzük meg, hogy Tűzvédelem címmel uj havi folyóirat is indult meg Egerben, melynek szerkesztője Vass János dr. Visszaemlékezésünk során nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a belügyminiszter a várost az idén is 25,000 korona államsegélyben részesítette, amelyből a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetéseit egészítették ki. Ugyancsak érdemes a följegyzésre az a baromfi és nyul-kiállitás is, amelyet a Katinszky-telep rendezett ; valamint a junius 1-én rendezett gyermek-nap és a szeptember 24-én tartott tűzoltó-nap is érdekes társadalmi mozzanatok voltak. Még egy szép társadalmi eseményt iktatunk ide: a Kér. Iparoskor ünnepi díszközgyűlés keretében leleplezte volt elnökeinek: Tancsa Lajosnak és Balkay Bélának pompásan sikerült arcképeit, amelyeket a Kör festetett Kiss Alajos festőművészünkkel. A hitélet körében történt kiemelkedőbb jelenségek a következők voltak: P. Bangha Pál, a jezsuiták budapesti rendházának tagja az Irgalmasoknál, Haitkay Lipót dr. jogtanár pedig a líceumi kápolnában tartott konferenciabeszédeket. Pünkösdkor bérmálás volt a főszékesegyházban, ahol Samassa József dr. bíbornok-érsek és Szmrecsányi Lajos segédpüspök osztották ki a bérmálás szentségét. A Mária-kongregációk az idén is folytatták áldásos működésüket; junius 4-én a budapesti Mária-társulat ájtatos zarándok-utat tett a szerviták egri rendházának templomába; okt. 8-án pedig a sajtó-vasárnapot ülték az összes templomokban és kegyes adományokat gyűjtöttek a hívektől a kát. sajtóalapra. A hazafiság oltárlángjának ápolásáról sem feledkezett meg Eger város közönsége. Március tói tartott, hogy távolléte alatt az emberei nem dolgoznak majd s ezért odaszólt a munkásokhoz: — Emberek, nekem mennem kell, de itt hagyom az egyik szememet, hogy vigyázzon rátok! Ezzel a munkások nagy bámulatára kivette az üvegszemét és letette a mesgye szélén levő ákácfa alá. Egy ideig zavartalanul folyt a munka a szem felügyelete alatt. Később azonban az egyik munkásnak hamiskás ötlete támadt. Lekapta a kalapját és ráborította az őr-szemre. A munka mindjárt abban maradt. Amint a munkások észrevették, hogy a szem már nem ügyelhet reájuk, mindnyájan lefeküdtek a fa alá és jóízűen aludtak. * * * Ugy-e szép gyümölcsei vannak az — önzésnek?! .. . A Szabad Gondolat kacag: — A bűn is erény a maga szempontjából, így hát miért bűn az erény ? ... És a pokol logikája hódit. —szky. * o 15-én a magyar szabadság születésének 63 ik évfordulóját ünnepelte; május 29-én kizarándokolt a kápolnai csatasikra, és az ott nyugvó névtelen hősök emlékét koszoruzta meg; október 6-án pedig az aradi vértanukért bemutatott szentmisén vett részt és letette a kegyelet koszorúját a Knezich-emléktábla előtt. Ámde az év mérlegszámlája mindezekkel még nincsen lezárva. A közéletet, vezető és szereplő egyéneiben ért nyereségekről és veszteségekről is be kell számolnunk. Kezdjük a nyereségen. Társadalmunk nevezetesebb alakjai közül Ofelsege, a király többeket kitüntetett. így: Losonczi Farkas Kálmán kir. törvényszéki bírónak az Ítélő táblai birói címet és jelleget; Fógel Ágoston és Kánitz Géza kereskedőknek, akik az egri törvényszék kereskedelmi ülnökei, a kereskedelmi tanácsosi címet adományozta; Preszler Miklós kir. főmérnökké lépett elő; Ambrus István dr. teológiai tanár t. kanonok lett; Kassuba Domokos főgimnáziumi igazgatót tankerületi c. főigazgatóvá nevezte ki; Udvardy László dr. jogtanár, Jankovics Dezső polgármester és Turtsányi Gyula dr. megyei főtorvos kir. tanácsosok lettek; Fleischhammer Károly adótárnok a pénzügyi tanácsosi címet kapta; Kállay Zoltán dr. főispánnak valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta ; Osinger Nándor törvényhatósági m. kir. állatorvos a m. kir. főállatorvosi címet kapta; mig Nagy Lászlót, házi ez- redünk ezredesét, nyugalomba vonulása alkalmából a III. oszt. vaskorona renddel, Fejér Béla állami elemi isk. igazgatót az arany érdemkereszttel, Gyalogay Ferenc fógimnáziumi pedellust pedig az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Sok régi ember uj működési kört és sok uj ember uj otthont kapott nálunk a most lezárult esztendőben. Dómé József kir. pénzügyigazgató lett; Károly Jánost a Kér. Iparoskor elnökévé választották; a kir. ügyészségnél Kóczián Gyula ügyész, Ringelhann Károly alügyész, a kir. törvényszéknél Szikszy Gyula bíró, Palik Titusz telekkönyvvezető, Miskovits Flóris dr. az esküdtbiróság elnöke, Papp Sándor dr. vizsgálóbíró, Hoffmann János albiró és Búzás Gyula jegyző lett. A jogakademiához uj jogtanárrá Maxincsák Gyula dr., az egri főkáptalani orsz. levéltár hites jegyzőjévé Leskó József, káplánokká Harkabusz László és Csanády László, az egyházmegyei tanfelügyelőségnél tanfelügyelővé Venczell Ede, az egyházmegyi tanítók fegyelmi tanácsának elnökévé Böhm János dr. neveztetett ki. Erlach Sándor dr. az ügyvédi kamara titkára, Holló György, majd Perlaky Elemér a gazdasági felügyelőség vezetője, Okolicsányi Lajos a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke, Flatsker Nándor a minorita rendház főnöke, Kubusz Leontin a szt.-ferencrendiek vikáriusa, Mélypataki Ignác városi húsbiztos és Farczády László a posta és távirda hivatal főnöke lett. Az állami főreáliskolához Havas József és Takács Andor, a főgimnáziumhoz Rónai Lajos, Farkas Alberik és Bartók Egyed tanárok jöttek. A siketnéma intézethez Szabó Géza, az állami kisegítő iskolához Szász György, az állami elemi iskolához Deák Mária, Ripka János, Fejér Mihály, Csiffáry Vazul, Mihalcsik Ferenc és Mi- halcsikné Barthos Berta tanítókat, illetve tanítónőket nevezték ki. Vadász Lajos és Szabó Vilmos igazgató-tanítókká lettek, Kissné Vay Máriát pedig a kisdedovodákhoz óvónővé helyezték át. Hegedűs Sándor m. kir. állatorvosnak, Babarczy József szőllészeti felügyelőnek és Szentmiklóssy Ödön pénzügyi tanácsos pénzügyigazgatónak jött Egerbe. Eltávoztak körünkből: Mayer Guidó dr. kir.
