Eger - hetente kétszer, 1911
1911-12-06 / 97. szám
2 EGER. (97. sz.) / 1911. december 6. szállító kocsik száma, mint ahogyan a személy-kilométerek száma, illetve-az egy üzleti kilométerre eső személyforgalom. Áruszállításunk emelkedése is óriási mérvű. A 70-es évek végén jutott el az évi 10 millió tonnához, de már a 90-es évek derekán negyven millió tonnára szökött s ma bizonyára jóval felül van a száz millión. És hol van ehhez a teherszállító kocsik emelkedésének arányszáma? Nagyon messze kullog a forgalomtól megkívánt szükséglet mögött. A vasút olyan fontos, a nemzetre nézve olyan életbevágó közgazdasági tényező, amelynél nem a pillanatnyi jövedelemtöbbletet kellene nézni, hanem az előrelátható és föltétien bekövetkező fejlődésre kellene tekintettel lenni. Ha igv gondolkoznának, akkor nem volna a mizéria olyan tömérdek, a panasz nem volna oly általános és oly állandó; akkor a Máv. se irtóznék a — befektetésektől, amelyek végeredményben mégis csak neki kamatoznak busásan. Az Egri Dalkör hangversenye, Ritka műélvezetben óhajtja részesítni a Dalkör a m. t. közönséget. Az utóbbi dalünnepeken méltán föltűnt uj csillag: a diósgyőri vasgyári tisztviselők finom összeállítású Dalegyesülete fogja összemérni tudását az Egri Dalkörrel. Fellépnek azonkívül ifj. pacséri Odry Lehel és Vavrinecz Mór is, budapesti művészek. E hangverseny kivitele mondhatatlan fáradságába és nem jelentéktelen kiadásába kerül Dalkörünknek. De vállaltuk, mert meg vagyunk győződve, hogy intelligens közönségünk méltányolni tudja is, fogja is ez áldozatot, mely zenei kultúránk és jó hírnevünk emelését célozza. Azért azon kérelemmel fordulunk a m. t. közönséghez, támogassa jó akaratával, részvételével s fényes megjelenésével Dalkörünket, mely Dalkör csak fárad és dolgozik, hogy a t. közönség egész kényelemmel minél nagyobb műélvezethez juthasson. M. t. közönség! A Dalkör az 1912-iki május végén, az ország szivében tartandó dalversenyre készül. Első alkalom lesz ez a királyba Értekezések. Nehány szó a gimnáziumi tanulók túlterheléséhez. — Ismét néhány szó a gimnáziumi tanulók túlterheléséhez. — Vallásos nevelés a családban. — Erkölcsös nevelés a családban. — Széchenyi István gróf, a magyar nemzet regenerátora. — A szent korona nemzetünk történetében. — Mária Terézia, Magyarország királjnője. — Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. — Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. — Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korbau. — A kát. papképzés Magyarországon. — Oláh Miklós nagy- szombati iskolájának szervezete. — Az oktatásügy állapota az Árpádok korában. — Jx. magyarországi szerzetes rendek hivatása a múltban és a jövőben. — A szerzetesrendekről. — A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényei. — A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. — A marosvásárhelyi ev. ref. főiskola XVII. századi törvényei. III. Béla és a magyar nemzet művelődése. — III. Béla temetése. — A magyar egyetemek. — A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt, — A magyarországi káptalanok megaladíjért való versenyzésre, mely versenyben csak az aranyérmes dalkörök vehetnek részt. És ha Dalkörünk ott nem lehetne, szégyent vallana ez uj versenyszám. Ugyanis az Orsz. Magy. Dalegyesűletek Szövetségének központi vezetősége nagy súlyt fektet az Egri Dalkör részvételére. Eddig csak három Dalkör jelentkezett e versenyre, azok is csak feltételesen; úgy mi egriek is. Ha tehát e mostani hangversenyünket nem pártolja a t. közönség, akkor kénytelenek lennénk lemondani e versenyben való részvétről. Minden irányban elkészültünk volna már e versenyünkhöz, csupán egy hiányzik: a pénz! Igaz, ez nagyfontosságú tényező, — de tekintve az egész város közönségének azon kontingensét, mely nehány korona áldozatot könnyen hozhat, tán a legkönnyebben volna összehozható a kellő összeg arra nézve, hogy Dalkörünk a versenyre mehessen. Ha ezt meggondolja t. közönségünk, akkor úgy hisszük, nem fogunk csalódni számításunkban. Ugyanezért kérjük a t. közönséget, hogy ha pártolásra méltónak talált már sok olyan kabarékat és dilettáns mulatságokat és zenei produkciókat, melyek inkább ronthatták, mint fejleszthették a műizlést: akkor tartsa pártolásra méltónak a Dalkör hangversenyét is, mint amely valódi művészi magaslaton fog állani. Az Egri Dalkör közel 30 évi fennállása óta soha sem csapta még be a közönséget! Föllépése úgy itthon, mint idegenben is, csak dicsőséggel és nagy erkölcsi sikerrel járt. Ellenben a Dalkör bizony már nagyon sokszor keservesen csalódott a közönség pártolásában. Legutóbbi két mulatsága is — a Koronában és az Érsekkertben — deficittel végződött. A királydijért való versenyre a jelentkezés legutolsó határideje e hó 31-én lejár. E hangversenyünk fogja megmutatni, jelentkezzünk e vagy sem? A t. közönség verdiktjét várjuk tehát. Ha e részben csalódunk, lehet, hogy tán kénytelenek lennénk a dalkör itthoni működését is hosszas időre beszüntetni, vagy fel is oszolni, mert folytonos deficitekkel dolgozni lehetetlenség volna. Bizalommal nézünk azonban sorsunk elé. Különösen ajánljuk a hangversenyt követő társas lakomát is a m. t. közönség figyelmébe, mint melyen úgy az Egri, mint a Diósgyőri Dalkör is szebbnél-szebb énekekkel fogja a résztvevőket mulattatni. Tehát a viszontlátásra 1 Egri Dalkör vezetősége. kúlása és Szent Chrodegang regulája. — Zircz. — A bolognai jogi egyetem. — Szent István király Intelmei. — Mátyás és az iskola. — Külföldi főiskolák látogatása a középkorban. — Utolsó szó Szent István király Intelmei ügyében. — Az oktatásügy állapota 1301—1526. — Az oktatásügy állapota 1526 — 1867. — A középiskolai tanárképzés. — A pécsi egyetem. c. ) Emlékbeszédek: Inczédy Dénes emlékezete. — Inczédy Dénes. — Búcsúbeszéd Kerékgyártó Árpád Alajos lev. tag. ravatalánál. — Kerékgyártó Árpád Alajos emlékezete. (Akad. emlékb.) — Czobor Béla. — Czobor Béla emlékezete. (Akad. emlékb.) — Majer Móricz. — Pauler Gyula emlékezete. (Akad. emlékb.) — Mátyás Flórián emlékezete. (Akad. emlékb.) — Emlékbeszéd a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem Rákóezi-ünne- pélyén. — Egyházi beszéd Magyarország ezeréves fennállásának évében Szent István király napján, d. ) Könyvismertetések, bírálatok. A Kát. Szemle 1893., 1894., 1895. és a Századok 1894. és 1896. évfolyamaiban. — Yagner József: Adalékok a nyitiai székesA kisipar válsága. Pénzpiacunk megerősödik. Legalább ennek a reményével ajándékozott meg bennünket egyik laptársunk azzal a hírével, hogy Eger is belé került azoknak a városoknak a lisztájába, amelyekben az Osztrák-Magyar-Bank fiókot állít. Sem okunk, sem jogunk nincs ebben a hírben kételkedni: mert hát miért ne részesülhetne a mi szegény városunk és a mi nem kevésbbé szegény közönségünk is a nagy-tőke áldásaiban ? Igaz, hogy a pénz, még ha nagy-tőke is, olyan, mint a víz: gyorsan párolog. Ámde az is igaz, hogy a párolgás csak a kis vizeknek árt; a nagy vizek, ha el is párolognak gyorsan, mindig visszatérnek termékenyítő eső alakjában. Csak az a tőke meddő, amelyik parlagon hever. Ha a nép között kering, akkor dúsan kamatozik. Nálunk, Egerben, főként a kisipar, a kéz- műiparos látná nagy hasznát a termékenyítő nagy-tőkének; mert a pénzpiac javulásával, csökkenne a tőkehiány és javulnának a hitel- viszonyok, amelyeknek mostohasága bizony ma, — főként ha az árucikk-kereslet hiánya is hozzájárul, — nem egy esetben munkája időközönkint való beszüntetésére kényszeríti tengődő kézműiparost. A kisipart nálunk is, mint mindenütt az országban, a gyári termelés tette tönkre. A régi rossz ipartörvény pedig, mely a kontár munkát nem üldözte, ezt a tönkretételt mintegy elősegítette. Most úgy állunk, hogy sem kifejlett gyáriparunk, sem kézműiparunk nincs. Mert amint a kisipar, amely annak idején a hazai kézműipari szükségletet teljesen kielégítette, rövid évtizedek alatt lassanként tönkre ment, ugyanabban a mértékben növekedtek a kézműipari behozatalok és pedig úgy a szövött, mint a varrott kézműipari cikkek túlnyomó részben Ausztriából kerültek hozzánk. A kisiparunk tönkretételének tehát nem a magyar, hanem az osztrák nagyipar látta hasznát. A kormány belátta ugyan ezt a veszedelmet, és sokféle kísérletet tett a hazai kézműipar megmentésére (pl. a kisipart ugyanazokban az állami kedvezményekben részesíti, mint a gyári ipart; a gépüzemet, a gépek használatát bevitte a kisiparba; a gépeket az állam kölcsönözi, vagy jutányos beváltási áron átadja a kisiparosnak) — ámde sajnos, nem sok eredkáptalan történetéhez. — A veszprémi püspökség Római oklevéltára. — Turchányi T. György: Tabellae Chronografieae ad solvenda diploma- tum dato. — Bírálat a Bésán-pályázatra beküldött pályaműről. — Bírálat Pauler Gyulának „A magyar nemzet története Szent Istvánig“ c. muukájáról. — Bírálat a gróf Zichy Jenő- féle pályázatra beküldött „Kézai Simon mester krónikája“ c. pályamunkáról. — A köz- jegyzőség és hites helyek története Magyar- országon. Irta Érdujhelyi Menyhért. — A magyar nemzetségek a XIY. sz. közepéig. Irta Karácsonyi János. — Jelentés a Semsey-pályá- zatra beérkezett magyar történelmi műről. — A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium története. — A győri tudományakadémia története. I—II. rész. Irta Németh Ambrus. — A magyar kát. egyházi beszéd irodalmának ezer éves története. — A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. — A hamis, hibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Irta Karácsonyi János. — Regestrum Varadiense examinum ferri caudentis ordine chronologico digestum, curis et laboribus Joannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. — Analeeta nova ad históriám renascentium in Hungária
