Eger - hetente kétszer, 1911

1911-12-06 / 97. szám

2 EGER. (97. sz.) / 1911. december 6. szállító kocsik száma, mint ahogyan a személy-kilométerek száma, illetve-az egy üzleti kilométerre eső személyforgalom. Áruszállításunk emelkedése is óriási mérvű. A 70-es évek végén jutott el az évi 10 millió tonnához, de már a 90-es évek derekán negyven millió tonnára szökött s ma bizonyára jóval felül van a száz millión. És hol van ehhez a teherszállító kocsik emelkedésének arányszáma? Nagyon messze kullog a forgalomtól megkívánt szükséglet mögött. A vasút olyan fontos, a nemzetre nézve olyan életbevágó közgazdasági tényező, amelynél nem a pillanatnyi jövedelemtöbbletet kellene nézni, hanem az előrelátható és föltétien bekövetkező fejlődésre kellene tekintettel lenni. Ha igv gondolkoznának, akkor nem volna a mizéria olyan tömérdek, a panasz nem volna oly általános és oly állan­dó; akkor a Máv. se irtóznék a — befektetésektől, amelyek végeredményben mégis csak neki kamatoznak busásan. Az Egri Dalkör hangversenye, Ritka műélvezetben óhajtja részesítni a Dalkör a m. t. közönséget. Az utóbbi dalün­nepeken méltán föltűnt uj csillag: a diósgyőri vasgyári tisztviselők finom összeállítású Dal­egyesülete fogja összemérni tudását az Egri Dalkörrel. Fellépnek azonkívül ifj. pacséri Odry Lehel és Vavrinecz Mór is, budapesti művészek. E hangverseny kivitele mondhatatlan fá­radságába és nem jelentéktelen kiadásába ke­rül Dalkörünknek. De vállaltuk, mert meg vagyunk győződve, hogy intelligens közön­ségünk méltányolni tudja is, fogja is ez áldo­zatot, mely zenei kultúránk és jó hírnevünk emelését célozza. Azért azon kérelemmel for­dulunk a m. t. közönséghez, támogassa jó aka­ratával, részvételével s fényes megjelenésével Dalkörünket, mely Dalkör csak fárad és dol­gozik, hogy a t. közönség egész kényelemmel minél nagyobb műélvezethez juthasson. M. t. közönség! A Dalkör az 1912-iki má­jus végén, az ország szivében tartandó dalver­senyre készül. Első alkalom lesz ez a király­ba Értekezések. Nehány szó a gimnáziumi tanulók túlter­heléséhez. — Ismét néhány szó a gimnáziumi tanulók túlterheléséhez. — Vallásos nevelés a családban. — Erkölcsös nevelés a családban. — Széchenyi István gróf, a magyar nemzet re­generátora. — A szent korona nemzetünk tör­ténetében. — Mária Terézia, Magyarország királjnője. — Vallásos és erkölcsi élet Ma­gyarországon az Árpádházi királyok korában. — Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. — Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korbau. — A kát. papkép­zés Magyarországon. — Oláh Miklós nagy- szombati iskolájának szervezete. — Az oktatás­ügy állapota az Árpádok korában. — Jx. ma­gyarországi szerzetes rendek hivatása a múlt­ban és a jövőben. — A szerzetesrendekről. — A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvé­nyei. — A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. — A marosvásár­helyi ev. ref. főiskola XVII. századi törvényei. III. Béla és a magyar nemzet művelődése. — III. Béla temetése. — A magyar egyetemek. — A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt, — A magyarországi káptalanok megala­díjért való versenyzésre, mely versenyben csak az aranyérmes dalkörök vehetnek részt. És ha Dalkörünk ott nem lehetne, szégyent vallana ez uj versenyszám. Ugyanis az Orsz. Magy. Dalegyesűletek Szövetségének központi vezető­sége nagy súlyt fektet az Egri Dalkör részvé­telére. Eddig csak három Dalkör jelentkezett e versenyre, azok is csak feltételesen; úgy mi egriek is. Ha tehát e mostani hangversenyünket nem pártolja a t. közönség, akkor kénytelenek lennénk lemondani e versenyben való részvét­ről. Minden irányban elkészültünk volna már e versenyünkhöz, csupán egy hiányzik: a pénz! Igaz, ez nagyfontosságú tényező, — de tekintve az egész város közönségének azon kontingen­sét, mely nehány korona áldozatot könnyen hozhat, tán a legkönnyebben volna összehoz­ható a kellő összeg arra nézve, hogy Dalkörünk a versenyre mehessen. Ha ezt meggondolja t. közönségünk, akkor úgy hisszük, nem fogunk csalódni számításunkban. Ugyanezért kérjük a t. közönséget, hogy ha pártolásra méltónak talált már sok olyan kabarékat és dilettáns mulatságokat és zenei produkciókat, melyek inkább ronthatták, mint fejleszthették a műizlést: akkor tartsa párto­lásra méltónak a Dalkör hangversenyét is, mint amely valódi művészi magaslaton fog állani. Az Egri Dalkör közel 30 évi fennállása óta soha sem csapta még be a közönséget! Föllé­pése úgy itthon, mint idegenben is, csak dicső­séggel és nagy erkölcsi sikerrel járt. Ellenben a Dalkör bizony már nagyon sokszor keserve­sen csalódott a közönség pártolásában. Leg­utóbbi két mulatsága is — a Koronában és az Érsekkertben — deficittel végződött. A királydijért való versenyre a jelentke­zés legutolsó határideje e hó 31-én lejár. E hangversenyünk fogja megmutatni, jelentkez­zünk e vagy sem? A t. közönség verdiktjét várjuk tehát. Ha e részben csalódunk, lehet, hogy tán kénytelenek lennénk a dalkör itthoni működését is hosszas időre beszüntetni, vagy fel is oszolni, mert folytonos deficitekkel dol­gozni lehetetlenség volna. Bizalommal nézünk azonban sorsunk elé. Különösen ajánljuk a hangversenyt követő tár­sas lakomát is a m. t. közönség figyelmébe, mint melyen úgy az Egri, mint a Diósgyőri Dalkör is szebbnél-szebb énekekkel fogja a résztvevőket mulattatni. Tehát a viszontlátásra 1 Egri Dalkör vezetősége. kúlása és Szent Chrodegang regulája. — Zircz. — A bolognai jogi egyetem. — Szent István király Intelmei. — Mátyás és az iskola. — Külföldi főiskolák látogatása a középkorban. — Utolsó szó Szent István király Intelmei ügyé­ben. — Az oktatásügy állapota 1301—1526. — Az oktatásügy állapota 1526 — 1867. — A kö­zépiskolai tanárképzés. — A pécsi egyetem. c. ) Emlékbeszédek: Inczédy Dénes emlékezete. — Inczédy Dé­nes. — Búcsúbeszéd Kerékgyártó Árpád Alajos lev. tag. ravatalánál. — Kerékgyártó Árpád Ala­jos emlékezete. (Akad. emlékb.) — Czobor Béla. — Czobor Béla emlékezete. (Akad. emlékb.) — Majer Móricz. — Pauler Gyula emlékezete. (Akad. emlékb.) — Mátyás Flórián emlékezete. (Akad. emlékb.) — Emlékbeszéd a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem Rákóezi-ünne- pélyén. — Egyházi beszéd Magyarország ezer­éves fennállásának évében Szent István király napján, d. ) Könyvismertetések, bírálatok. A Kát. Szemle 1893., 1894., 1895. és a Századok 1894. és 1896. évfolyamaiban. — Yagner József: Adalékok a nyitiai székes­A kisipar válsága. Pénzpiacunk megerősödik. Legalább ennek a reményével ajándékozott meg bennünket egyik laptársunk azzal a hírével, hogy Eger is belé került azoknak a városoknak a lisztájába, ame­lyekben az Osztrák-Magyar-Bank fiókot állít. Sem okunk, sem jogunk nincs ebben a hír­ben kételkedni: mert hát miért ne részesül­hetne a mi szegény városunk és a mi nem kevésbbé szegény közönségünk is a nagy-tőke áldásaiban ? Igaz, hogy a pénz, még ha nagy-tőke is, olyan, mint a víz: gyorsan párolog. Ámde az is igaz, hogy a párolgás csak a kis vizeknek árt; a nagy vizek, ha el is párolognak gyor­san, mindig visszatérnek termékenyítő eső alak­jában. Csak az a tőke meddő, amelyik parla­gon hever. Ha a nép között kering, akkor dúsan kamatozik. Nálunk, Egerben, főként a kisipar, a kéz- műiparos látná nagy hasznát a termékenyítő nagy-tőkének; mert a pénzpiac javulásával, csökkenne a tőkehiány és javulnának a hitel- viszonyok, amelyeknek mostohasága bizony ma, — főként ha az árucikk-kereslet hiánya is hozzájárul, — nem egy esetben munkája időközönkint való beszüntetésére kényszeríti tengődő kézműiparost. A kisipart nálunk is, mint mindenütt az országban, a gyári termelés tette tönkre. A régi rossz ipartörvény pedig, mely a kontár munkát nem üldözte, ezt a tönkretételt mint­egy elősegítette. Most úgy állunk, hogy sem kifejlett gyáriparunk, sem kézműiparunk nincs. Mert amint a kisipar, amely annak idején a hazai kézműipari szükségletet teljesen ki­elégítette, rövid évtizedek alatt lassanként tönkre ment, ugyanabban a mértékben növe­kedtek a kézműipari behozatalok és pedig úgy a szövött, mint a varrott kézműipari cikkek túlnyomó részben Ausztriából kerültek hozzánk. A kisiparunk tönkretételének tehát nem a ma­gyar, hanem az osztrák nagyipar látta hasznát. A kormány belátta ugyan ezt a veszedel­met, és sokféle kísérletet tett a hazai kézmű­ipar megmentésére (pl. a kisipart ugyanazok­ban az állami kedvezményekben részesíti, mint a gyári ipart; a gépüzemet, a gépek haszná­latát bevitte a kisiparba; a gépeket az állam kölcsönözi, vagy jutányos beváltási áron átadja a kisiparosnak) — ámde sajnos, nem sok ered­káptalan történetéhez. — A veszprémi püspök­ség Római oklevéltára. — Turchányi T. György: Tabellae Chronografieae ad solvenda diploma- tum dato. — Bírálat a Bésán-pályázatra be­küldött pályaműről. — Bírálat Pauler Gyulá­nak „A magyar nemzet története Szent Istvánig“ c. muukájáról. — Bírálat a gróf Zichy Jenő- féle pályázatra beküldött „Kézai Simon mes­ter krónikája“ c. pályamunkáról. — A köz- jegyzőség és hites helyek története Magyar- országon. Irta Érdujhelyi Menyhért. — A ma­gyar nemzetségek a XIY. sz. közepéig. Irta Karácsonyi János. — Jelentés a Semsey-pályá- zatra beérkezett magyar történelmi műről. — A rimaszombati egyesült protestáns főgimná­zium története. — A győri tudományakadé­mia története. I—II. rész. Irta Németh Amb­rus. — A magyar kát. egyházi beszéd iro­dalmának ezer éves története. — A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. — A hamis, hibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Irta Karácsonyi János. — Regestrum Varadiense examinum ferri caudentis ordine chronologico digestum, curis et laboribus Joannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. — Analeeta nova ad históriám renascentium in Hungária

Next

/
Thumbnails
Contents