Eger - hetente kétszer, 1911

1911-02-04 / 10. szám

1911. február 4. EGEtt. (10. sz.) 3 nincs is igazi öröm, mint ahogy árnyék nélkül nincsen fényesség. Éppen azért a féléves bi­zonyítványok e’len nem is „'eszünk“ semmit. Miért rontanánk le azok reménységét, akik a mostani ke-eniségből óhajtanak erőt meríteni az évvégi — gyönyörűségre? Hanem aunyi bizonyos, hogy ezen a héten széleskörben rá­nehezedett a szivekre és kedélyekre a „diák­kesergő.“ Szinte keresi az ember az uj Mun­kácsit, aki ezt a képet a „Siralomház“ párjá­nak — megfesse. HÍREK. Eger, 1911. febraár 3-áo. Tájékoztató. Február 5. Az Egri Takarékpénztár közgyűlése. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a föreáliskoláb&n. „ 5. Országos vásár Poroszlón. „ 6. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Nagybátonyban. „ 6—7. Országos vásár Hatvanban. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja TÍ8zaigaron. „ 9. Fertálymesterek eskütétele. „ 11. A Hevesm. ésEgervid. Nöegylet estélye. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát.Legényegyletben. „ 12 A Hevesmegyei Takarékpénztár közgyűlése. „ lő. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ lő. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 16. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 19. Imeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Szinielőadás a Kát. Legényegyletben. „ 19. Országos vásár Tiszanánán. „ 20 Katonai utóállítás Hatvanban. „ 21. A gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja Do­moszlón. „ 25. A Kaszinó egyesület müvész-estólye. „ 26—28. Szentségimádás a ciszterciek templomában. „ 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben. „ 27. Farsangi estély az Egri Clubban. „ 27. Országos vásár Kaiban. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Sebes Gyula és Luz Ignác gyöngyösi állami íőgimnáziumi, továbbá Tóth Gyula és Bánhidy Gyula egri állami f (reáliskolai helyet­tes tanárokat a IX. fiz. osztály 2-ik fokozatába rendes tanárokká nevezte ki. Uj főmérnök. A kereskedelemügyi minisz­ter Preszler Miklós kir. mérnököt az egri kir. állatnépítészeri hivatalnál valí meghagyása mellett kir. főmérnökké nevezte ki. Előléptetések. Hevesvármegye törvényható­sági bizottságának azt a határozatát, mellyel Zalaszki Imre hatvani és Fülöp Zoltán tisza­füredi fószolgabírákat a VII. fizetési osztályba léptette elő, jóváhagyta a belügyminiszter. — ■ A földmívelésügyi miniszter Laszczik Gyula tiszafüredi és Lintner Kálmán gyöngyösi járási állatorvosokat a IX. fizetési osztályba, Kovács Béla egri járási állatorvost pedig a X. fizetési osztályba léptette elő. Az ügyvédi kamara uj titkára Az egri ügyvédi kameráná', Barchetti Károly dr. le­mondása folytán megüresedett titkári állást tegnap töltötték be. Erlach Sándor dr. egri ügy­védet választották meg 53 szavazattal öt pá­lyázó közül. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Gáspár István egri rk. tanító felesége, szül. Pataky Franciska váratlanul elhunyt Budapesten, ahová operáHs végett vitték föl. Az elhunyt fiatal asszony négy kis gyermeket hagyott hátra. Gáspár Istvánt annál súlyosabban érte e nigy csapás, mert édes atyja tíz nappal ez­előtt halt meg. A Kér. Szociális-egyesület közgyűlése. Az egri Kér. Szociális-egyesület Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén délután közgyűlést tar­tott Nagy János dr. elnöklete alatt, aki meg­nyitó beszédében lelkes összetartásra és a ke­resztény szociális elvek mellett való kitartó küzdelemre buzdította az egyesület tagjait. Az egyesület működéséről szóló titkári jelentés tudomásul vétele után a tisztujítást tartották meg. Elnökké újból Nagy János dr.-t válasz­tották; alelnökké Rovó Lajost; titkárokká Sár­kány Lajost és Fülöp Imrét; pénztárosokká Vas Bernátot és Takács Lajost; ellenőrökké Pásyi Istvánt, id. Vas Istvánt és Bobkó Emilt; könyv­tárosokká Koncz Bernátot és Nagy Lászlót; ház­nagyokká Magda Menyhértet és Biró Jánost. Végül a választmányt és egyéb bizottságo­kat alakították meg, majd szóba került az Egprben felépíteni kért munkásházak ügye, amely a hivatalos eljárás folyamán valahol meg­akadt. A közgyűlés elhatározta, hogy ha kell, népgylilés elé viszi és ott. tárgyalja ezt a nagyon is égető szociális kérdést. A tájképfestésről tart előadást vasárnap délután 4 órakor Tóth Gyula főreáliskolai ta­nár. Az érdekesnek ígérkező és kivált a fes­téssel foglalkozó műkedvelőknek bizonyára fon­tos előadást vetített képek teszik világosabbá. Ez az előadás lesz különben a negyedik abban a sorozatban, amelyet főreáliskolánk tanári kara rendez. Elhalasztott közgyűlés. Az Ezri Kát. Le­gényegylet február hó 2ára egybehívott köz­gyűlését, közbejött akadályok miatt, elhalasz- ! tották. A népszámlálás eredménye, A népszám­lálás biztosai már elkészültek munkájukkal és a polgármesteri hivatal a népszámlálás összes aktáit elküldő’te feldolgozás végett az országos központi statisztikai hivatalhoz. A népszám­lálás eredménye most már nyilvánvaló. A vá­ros lakossága — a kaionasígot nem számítva — 27960, ami a tiz évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva (24,650) 3310 főnyi szaporodást je­lent. Ehhoz a számhoz jön persze még a ka­tonaság, amely körülbelül 1400 főre tehető. Érdekesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy Gyön­gyösnek 17731, Hatvannak pedig 12500 lakosa van a mostaui népszámlálás szerint. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (január 27.—febr. 2.) a következő szüle­tési esetek történtek: Radácsi Sándor eszter­gályos Antal, Antal János kocsis János, Buta Beinát dohánygyári munkás József, Kovács András napszámos Bernát, Czimer János laka­tos József, Marmoly János napszámos Gáspár, Gramantik László nyomdász László, Kame- uyiczky György Mária, Csatlós Kovács Ignác napszámos Mária, Pál István napszámos Ro­zália, Bóta Ferenc földmives Szidónia. Sikur András vasgyári muukás András, Cseh Piroska szolgáló halvas/.ületett fia, Czipozár István ko- c is Anna, Yereb István háziszolga Veronika, Bodó András földmives Rozália, Oláh Borbála napszámosnő Szidónia. Szilágyi János földmi­ves Mária, Erős Gábor napszámos nejének halva született leánya, Adamcsik János mol­nár-mester Margit, Fiser Imre Máv. raktár­munkás Ferenc, Fü'ep Ignác napszámos Szi­dónia, Bukucs Imre napszámos Mária nevű gyer­meke. Eljegyzési tábla: Poós Parola Káíoly rk. V'Sgyári munkás és Smidelik Mária ref. szol­gáló egri, Bán József rk. cs. és kir. gyalogos egri és Bajnok Anna tk. hajadon mezőnyárádi, Ferenc (Ká-a) Miklós rk. gyalogos egri és Fe­renc (Kása) Vilma rk. hajadon hevesaranyosi, Farkas Imre rk. földműves recski és Borsos Er­zsébet rk. hajadon recski, Makay Géza rk. segé 1- mérnök és Lang Kornélia rk. hajadon egri, Fehér József rk. asztalos és Szentgyörgyi Borbála rk. egri lakosok. Házasságra léptek Egerben: Tömösközi Sándor ref. állami tanító kerekegyházai és Básthy Katalin rk. hajadon egri, Varga Sán­dor rk. kocsis és Pálok Erzsébet rk. dohány­gyári munkásnő egri, Szarvas István rk. föld­műves és Turcsányi Mária rk. földmüvesnő egri lakosok. Halottak névsora. Becsei Rozália rk. 5 éves, Filep János rk. földműves 33 éves, Pál János rk. földműves 32 éves, özv. PittLr Lászlóné szül. Izsó Julianna ág. hitv. ev. 71 éves, Molnár János rk. 1 hónapos, Nagy Margit 19 hónapos, Pillinger Szidónia rk. 2 hónapos, — Majd méltóztatik az ördög! gondolta Éliás. Azon töprengett, nem névjegyet hagy­jon-e itt? De elmentek anélkül. Azután sorra jött a többi rokon, isme­rős. . . kisebb-nagyobb szerencsével. Dicséretére legyen a külföldi müveit nem­zetek udvariassági szabályait ész nélkül maj­moló társadalmunknak: szívélyes fogadtatásra mentői kevesebb helyen talált az uj pár; azt is leginkább olyan helyeken, ahol vagy a nagy birtok, vagy a nagy állás hiányzott. Mikor ezek a köteles vizitek kölcsönösen lezajlottak, részint névjegyekkel lebonyolít,ód- tak, Éliásék a jól megérdemlett nyugalmat él­vezték. Alig nyitott rájuk ajtót valaki; vi­szont nekik se volt sok kedvük a más kilin­csét koptatni. Egyéb teendő hiányában a gazdálkodásra adták magukat. Itt azután meg is állta a he­lyét mindenki. Judit atyja, — a vérbeli gazda, aki egymaga többet szerzett, mint amennyit egy fél vármegye ura elvert, — alaposan neki­látott. Közben-közben a fővárosba rándultak szó­rakozásra, vagy külföldi „tanulmány“-utat tet­tek, állami ösztöndíj nélkül. Ott azután meg­tanulták, hogy csak nálunk dühöng az úri életmód bizonyos elfajulása. És pedig annál hevesebben, minél távolabb áll tőlünk a szel- lemi előkelőség. Ez alatt az idő alatt mi mást tehetett az Éliás és az öreg Kovács vagyona, mint hogy rohamléptekben szaporodott. Mikor az öreg Kovács behunyta szemét, Éliás és Judit valódi nábobi birtok urai voltak. (Ne bu-uljunk. Majd megmutatják az unokák, — ha nem a fiák, — hogy minden vagyon tulajdonképeni rendelte- tetése az — elpocsékoltatás.) Nagyon természetesen, özvegy Baloghfalvy- nénál, Tollasyéknál és a többi rokonnál éppen ellenkező folyamat ment végbe. Csak akkor vették magukat észre, mikor már a hintós lo­vakat árverezték. Az is nagyon természetes, hogy a vér nem válik vízzé. A rokonság mindig rokonság ma­rad, s ha az embernek semmije sincs, akkor nem nézi le túlságosan azt, akinek nagyon sokja van. így virradt fel Éliáséknak. Előbb lassanként, később sűrűbben, az­után tömegesen keresték fel a vendégek. Ha okosak lettek volna, nagy részüknek ajtót mu­tatnak. De náluk az okosságot a műveltség mérsékelte, s igy a vendégek, bár eleinte feszélyezte őket a helyzet, utóbb ugyancsak kiaknázták a szives vendéglátást. Azután ilyesforma párbeszédek keringet­tek a rokonok között: — Jártok ti Judithoz? — Mit, csináljunk? Az ember nem tudja őket lerázni magáról. Vagy pedig: — Szívesen fogadott Judit? — Hogyne? Óh, hogy örül az istenadta, ha csak ránézünk is! Vagy pedig: — Jár hozzátok Judit? — Óh , még csak az kellene! ... Az igaz, hogy néha nem tudja az ember kikerülni. Olyan ragadós, mint a bojtorján! Mindezekből pedig az a tanulság, hogy az ember bármi bűnt kövessen el, azt megbo­csátja a könyörületes Isten; de az emberek nem bocsátják meg azt a hibát soha, amiről az illető nem lehet: — ha tudniillik nem jól választotta meg a szüleit.

Next

/
Thumbnails
Contents