Eger - hetente kétszer, 1911
1911-11-11 / 90. szám
2 EGER. (90 sz.) 1911. november 11. tolikus nagygyűléshez éppen olyan kétségbeeső feljajdulásokat fűz az ellenséges sajtó, mint a tavalyihoz. És ez kívánatos is, mert ez lesz a nagygyűlés értékének és sikerének megállapításánál a leghitelesebb, a legmegbízhatóbb mérték, a legelfogulatlanabb ítélet. A központi választmány ülése. Heves vármegye központi választmánya, az országgyűlési képviselőválasztók 1912. évi állandó névjegyzékének megállapitása és kiadása végett, november hó 13-án délelőtt féltíz órakor az alispán hivatalos helyiségében ülést tart. Rendkívüli közgyűlés a városházán. Nyolc nap alatt harmadszor hívja ülésbe a polgár- mester városatyáinkat. November hó 11-én délelőtt 11 órakor és folytatva délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart városunk képviselőtestülete, melynek tárgyai közül megemlítjük a következőket : Az útépítésekre fölveendő 180,000 koronás kölcsönről kiállított közjegyzői okirat. A v. tanács előterjesztése a Koronavendéglő kapujához vivő aszfaltgyalogjáró kiépítése ügyében. A kövezetvám-bizottság előterjesztése az Egri Nyomda r.-t. által kiépített Orgonás-köz építési költségeinek megtérítésére vonatkozóan. A katonai gyakorlóterek bérének megállapítására kiküldött bizottság jelentése. Helvey Adolf és Pillér Ede egri lakosok kérelme a Tisztilak épületében bírt lakás bérletének átruházása iránt. A városi rendőrök, hajdúk s a cselédség 1912—1914. évi lábbeli szükségleteinek szállítása tárgyában megtartott versenytárgyalás eredménye. A Borsod-Gömör és Hevesmegyei jegyzői egylet egri tápintézete igazgató tanácsának kérelme állami tápintézet Egerben leendő felállításának kérelmezése iránt. Az építési és szépészeti szakosztály javaslata a Siketnéma-intézet építése következtében szükségessé leendő utcavonalra vonatkozóan. A Kertész-utcai állami nép- és gazdasági iskola építésére fölveendő 42.000 kor. kölcsönről kiállított közjegyzői okirat. Timon Béla v. képviselő javaslata az Újsor-utca utcavonalának megállapítása tárgyában. A The Neuchatel Asphalte Company Limited vállalkozó céggel gyalogjáró építése ügyében kötött szerződés. A v. tanács előterjesztése a köztereken állandóan árusítók évi bérösszegének megállapítása iránt. Matékovics József v. Írnok kérvénye vagy-nyírassa le a haját. Vigyázzon, az égre kérem 1 Az uram folyton szemmel tart. Au revoire!“ Prosper olyan lassan sétált végig a Trou- chet-utcán, hogy lassabban nem is lehetett; mégis már húsz perccel négy óra előtt odaért. Benézett. És a fodrász abban a percben eléje sietett: — Legyen szerencsém, uram. Éppen senki sincs benn. Jó szerencse! Gondolta magában Prosper. Bement és leült. — A szakállát, vagy a haját parancsolja? Prosper gondolkodott. — A hajamat kurtítsa, vagy csak igazítsa meg, kérem, hogy jól álljon. — Igenis!... Parancsol egy lapot ? — Köszönöm, nem kérek. Prosper úr, szerencsétlenségére, nem jól választotta meg a helyét, mert székéről sem az órát nem láthatta, sem az érkezőket nem figyelhette. A legcsekélyebb neszre is hirtelen hátra fordult és a borbély már két Ízben is majd ki szúrta a szemét. Most is azt hitte, Quincyné érkezett meg. Pedig nem ő volt. atyja temetési költségeinek utalványozása iránt. A tanács előterjesztése Tóth Csepreghy András v. képviselő interpellációjára a régi szénáskerti föld ügyében. A polgármester jelentése az érseki major-terület parcellázása ügyében. Illetőségi ügyek és több köztérvételi ügy tárgyalása. A városi vízvezeték. — Eger város közgyűlése. — Szokatlanul népes közgyűlést tartott Eger város képviselőtestülete csütörtökön, november hó 9-én, délelőtt 11 órakor. Az érdeklődés is, a hangulat is igen élénk volt. És ez nem csoda, mert a város közönségének többszörösen nagy érdeke: a közegészség és közgazdaság szempontjából egyaránt fontos viz-kérdés volt napirendre tűzve. Maga a főkérdés: szükséges-e a vízvezeték Egerben? — voltaképen már régen eldöntött dolog. Nincsen elegendő és jó ivóvizünk ; ezért a környék bővizű forrásvizeit kell bevezetni vízművek segítségével. A város képviselőtestülete, erre nézve, a vízmüvek tervezetét és kölségvetését is megrendelte, ami azt jelenti, hogy a víz-kérdést a vízvezeték kiépítésével óhajtaná megoldani, ha ez a vízvezeték a város anyagi viszonyaival összeegyeztethető lenne. A tervek és költségvetések elkészültek. Háromfélét is csináltak: olcsót, olcsóbbat és legolcsóbbat; vagy ha tetszik, így is osztályozhatjuk : drágát, drágábbat és legdrágábbat. Azután elkészült a szabályrendelet is és pedig a legolcsóbb tervhez (900 ezer korona) viszonyítva. És ez az, ami a képviselőtestületben izgatottá tette a — hangulatot. A városi képviselők egy része már kezdettől fogva ellenzi a vízvezetéket. Ezeknek a kedélyhullámzása tehát érthető. A másik része azonban — és ez a többség — bár híve a vízműveknek, két pártra szakadt a szabályrendelet-tervezet miatt; amely szerint, — ha elfogadják, — a városnak csak a belső részében lenne vízvezeték elhelyezve, és a külső részek csak közkutakat kapnának a — széleken. Azok tehát, akik a közönség érdekében egységesen — vagyis az egész városra kiterjeszkedően — óhajtják megoldani a vízkérdést: szintén ellene vannak a vízvezetéknek. És valljuk meg őszintén, legalább — ez is érthető. Ilyen közhangulat mellett nyitotta meg a közgyűlést Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgár- mester, miután az ügyet kedden délután a Négy óra tíz perc. A fodrász Prosper elé tartja a tükröt: — Jó lesz igy? Az ifjú mormog valamit. — Hajat mosni ?... Igen ? — Hogyne — szólt barátunk. És magában így elmélkedett: Hiszen ezzel is időt nyerek. Már ekkor is azon törte az eszét, mittévő lesz akkor, ha a fodrász elvégzi vele a dolgát. Lesz szives, kérem, a mozsdótál fölé hajolni? A Prosper feje csupa szappanhab és mindenképpen nevetségesen fest. Mikor javában csurog fejéről a langyos víz, annak a csobogásában is az ajtónyitás zaját véli hallani. Hirtelen há'rafordul s ennek a mozdulatnak nem marad el a következménye: az egész tál viz a nyakába ömlik és gallérja, kézelője egyszerre tönkre ázik. — Ezer bocsánat, uram!... Kérem, vigyázzon kissé! Megint nem ő volt, aki bejött és Prosper lemondóan hajtja le csüggedt fejét. Megint leült a helyére és kétségbeesett arra a gondolatra, nagyszámú képviselővel kibővített állandó választmány már előkészítette, Persze, már az állandó választmányi ülésen is puskaporos volt a levegő. Abban azonban mégis megegyeztek, hogy: a vízvezetékről készült terveket és költségvetéseket nem döntés, hanem csak műszaki felülvizsgálás végett, az államépitészeti hivatal utján föiterjesztetni javasolják a belügyminisztériumhoz; és mivel a város szegény, tehát a költségeket kímélnie kell, azt is javasolja a közgyűlésnek, hogy küldjön ki egy bizottságot annak megállapítására, vájjon nem lehetne-e a dohánygyári vízvezeték kapcsán megoldani az egész város vizkérdését ? A közgyűlés eleinte semmiféle formában sem akarta tárgyalni a vízvezeték ügyét. Mikor Hanák Gyula városi főjegyző, az ügy előadója, az állandó választmány javaslatát elő akarta terjeszteni, óriási lárma keletkezett, melyből egyre ez a kiáltás hangzott ki: — Nem kell vízvezeték! így is sok a pótadó!... Az elnöklő polgármester végre megmagyarázta, hogy nem arról van most szó, hogy kell-e, nem kell-e a vízvezeték, hanem arról, hogy a már elkészített terveket és költségvetéseket felülvizsgáltassuk; a vízvezeték kiépítéséről majd csak a tervek és költségvetések műszaki megvizsgálása után lehet érdemlegesen dönteni. Ez egy kissé megnyugtatta a kedélyeket és Hanák Gyula főjegyző röviden előadhatta az állandó választmány javaslatát, melyre nyomban azt indítványozták, hogy: vegyék le egyszer és mindenkorra a napirendről. Dutkay Pál kanonok, városi képviselő, az általános fölfordulás közepette kért szót és kijelentette, hogy a város a terveket és költség- vetéseket' már csakugyan elkészíttette, amelyekért fizetnie kell, és pedig az előirányzott költségáraknak megfelelő % szerint körülbelül 30,000 koronát. Hanem csak akkor köteles a város fizetni, ha a tervek és költségvetések jók, és csak aunyi után fizet %-ot, amilyen végösszegben a műszaki fölülvizsgálat a költség- vetést megállapítja. Már csak azért is föl kell terjeszteni a terveket és költségvetéseket. Azt az indítványát pedig, amit az állandó választmányban tett, most is fönntartja, hogy tudniillik küldjenek ki bizottságot annak megállapítására, vájjon a már meglevő dohánygyári vízvezeték révén — bár fokozatosan — nem lehetne-e a városi vízvezeték ügyét megoldani? Nagy János dr. a csatornázás ügyét elválaszthatatlannak tartja a vízvezeték kérdésétől és ezért kívánatos hogy a város csatornázási hogy addig, míg a hölgy megérkezik, nem tud mit csinálni és nem tud mit csináltatni a fodrásszal. — Parancsolja, kérem, hogy megszárítsam a hajat? — Igen ... igen... Szárítsa meg — szólt Prosper, kapva a kínálkozó alkalmon. Félötre. És még mindig nem jön a szép asszony. Mintha csak a gondviselés rendezte volna így a dolgot. — Felsüssem a bajuszát? — Óh, hogyne!... Nagyon jó lesz. Az ajtó csengője ismét megszólal, — barátunk felpattan s a tüzes sütővas jól megpörköli az arcát. — Jaj. — Meg tetszett magát égetni ? Sokat tetszik mozogni — jegyezte meg ijedten a borbély. Ismét eltelik öt perc, tíz perc. Prosper ismét belenéz a főkörbe és a sok fehér kendő özöne fölött egy elcsúfított arcot fedez föl, a saját arcát Mikor azután a borbély megfésülte és megkefélte s a hagyományos „Alá’szolgája“ is elhangzott ajkairól: ő maga örült legjobban, hogy elkészült a dologgal.
