Eger - hetente kétszer, 1911
1911-11-01 / 87. szám
1911. november 1. EGER. <87 az.) 3. Ezek közül jellegre nézve 26 állami, 1 kincstári, 15 községi, 184 rom. kát., 10 ref. és 6 izraelita. Az elemi iskolák betetőzésére bárom éves ismétlő tanfolyam 157 iskolánál volt szervezve, melyek közül 65 gazdasági irányban, 92 pedig az általános ismétlőiskolák számára előírt tauterv szerint működött. A gazdasági irányú ismétlőiskolákon kívül még 8 állami jellegű önálló szaktanítós gazdasági ismétlő- iskola gondoskodott vármegyénkben a gyakorlati életre kiható gazdasági irányú népnevelésről. Az elemi iskolások befogadására népiskoláink 457 tanteremmel rendelkeztek. Ezekből az államiakra 106, a kincstárra 4, a községiekre 18, a róm, katolikusokra 294, a reformátusokra 24, és az izraelitákra 11 esett. Eszerint egy-egy tanteremre átlag 76 tanköteles jut, a valóságban azonban még mindig van legalább is 50 olyan osztály, amelyben a beiskolázottak száma meghaladja a 100-at, tehát ugyanennyi uj iskola felállítására föltétlenül szükség van. A tanítók száma 457 a vármegyében, kik közül 108 az állami, 1 a kincstári, 18 a községi, 295 a róm. kát., 24 a ref., és 11 az izr. iskoláknál volt alkalmazva. A tanítók közül 319 férfi, 138 nő; 12 szerzetes (apáca), a többi 445 pedig világi. A tanítók létszámához sorozhatjuk még az önálló gazdasági ismétlő iskolák 5 szaktanítóját és 4 szaktauítónőjét is, kik valamennyien államiak. A községi és felekezeti tanítók és tanítónők fizetésének kiegészítésére összesen 87,369 korona államsegély volt folyósítva; ezenkívül a korpótlékok fedezésére 99,100 korona, személyi pótlékokra 2800 korona, míg tandíj-kárpótlásra 4656 korona államsegélyt folyósított a vallás és közoktatásügyi miniszter. Ebből a tandíj-kárpótlásból 9 római kát. tanító évenkint összesen 726 k.-t kap, 13 ref. tauító pedig 3730 koronát. Dologi tandíj kárpótlás címén 11 iskolafenntartó összesen 11.433 kor. államsegélyt kap. Ebből 1 községi iskola évi 180 kor., 6 r. kát. iskola évi 4298 kor., 1 ref. jellegű évi 1916 kor., és 3 izr. jellegű évi 5039 kor. kártalanításhoz jut az eltörölt tandíjakért. A legnagyobb ilyen államsegélyt a tiszafüredi izr. iskola kapja (2319 kor.), a legkisebbet (45 kor.) a káli rkat. iskola. Az iparostanonc iskolák száma 6, a kereskedőtanonc iskoláké 2. Az előbbiekbe 1256 mesterinas járt és a közismereti tárgyakban 26, a rajzban 11 tanító oktatta őket. A kereskedő iskolák tanulónak száma 124 volt, a tanítóké 5. Polgári iskola 6 működött a vármegyében. És pedig 4 leány- és 2 fiú. A leányiskolák közül 2 Egerben (1 róm. kát. és 1 állami), 1 Gyöngyösön (állami) és 1 Hatvanban (magán jellegű) működött. A két polg. fiúiskola (Hatvanban és Pásztón) állami jellegű. A hat polgári iskolában összeseu 803 tanuló járt és pedig 306 fiú és 407 leány. Tanítóképző-intézetünk kettő volt; egy férfi és egy nő tanítóképző. Mindkettő Egerben és mindkettő róm. kát. jellegű. A tanítóképzőnek 76, a tanitónőképzőnek 149 növendéke volt, kik közül 14 férfi és 33 nő kapott oklevelet. A tanítóképző tanári kara 10 tagból állott, tanítónőképzöé 16 tagból. A siketnémák oktatására egy törvény- hatósági jellegű, államsegélyes siketnéma intézet állott fönn Egerben 49 növendékkel. Az intézet vagyona 79,399 K. 70 fillér. Kultúrintézményeink száma azonban még nem merült ki. Volt egy felsőbb leányiskolánk Egerben, róm. kát. jelleggel. 152 növendéke közül 60 az intézet modern berendezésű inter- nátusában lakott. A közép-iskolák száma három. Egy kát. főgimnázium Egerben, egy állami főgimnázium Gyöngyösön és egy állami főreáliskola Egerben. A három tanintézetben összesen 771 volt a tanulók száma; a működő tanároké 56. Az egri érseki jogliceumou 127-en hallgatták a 10 tagból álló tanári kar előadásait. A hittani intézetnek 51 hallgatója volt. A vármegye kultúráját szolgálja a vármegyei könyvtár is, melynek állaga az év végén 220 kötet, 2965 füzet és 3 térkép volt. Itt jegyezzük meg, hogy az általános népművelés ügyét hathatósan támogatták a felnőttek oktatására irányuló törekvések és a folytonosan szaporodó nép- és iskolai könyvtárak. A felnőttek oktatására analfabéta tanfolyamokat szervezett a a vármegye agilis tanfelőgyelője, Alpáry Lajos, valamint a vármegye több községében népszerű előadásokat tartottak a tanítók, tanárok, papok, orvosok, községi jegyzők és a helyi értelmiség más tagjai. Mária zászlója. Mintegy harmadfél éve alakult meg az angolkisasszonyok nagyhírű leánynevelő intézetében a Mária-kongregáció, melynek Mária zászlója alá esküdött hívei a külső és belső növendékek közül sorakoztak. Az időközben végzett kongregánisták azonban nem szakítottak a Mária-kultusszal, hanem fönntartották a kapcsolatot az alma materrel úgy is, mint a kongregáció tagjai. így alakították meg a Hölgyek Mária-kongregációját. amelynek ezidőszerint mintegy 40 tagja van. Mivel pedig a külső és belső növendékek között körülbelül 170 kong- reganista van: — összesen kétszáznál többre megy a nők Mária-kongregációja tagjainak száma. Ezek a hölgyek most gyönyörű kivitelű zászlót készíttettek a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária képével s e zászlót vasárnap szentelte föl ünnepiesen Szmrecsányi Lajos püspök. Az ünnepies tény az angolkisasszonyok templomában folyt le, melynek padsorait teljesen megtöltötték a Kongregáció tagjai és azok hozzátartozói. 8 órakor csöndes misét mondott a püspök, majd megáldotta az uj jelvényt és beszélni kezdett. Nagyméretű szónoklatában a mai társadalom egyik nagy kérdésével, a feminizmussal foglalkozott. Majd fejtegetvén a keresztény nő igazi hivatását, hangoztatta, hogy a nők valóban nők legyenek és ne akarjanak férfiakká válni. Eeámutatott a múlt eszményi nőalakjaira, s a Boldogságos Szüzet állította a keresztény nő eszményképéül. Valóban: az egyháznak és hazának voltak a messze múltban is női alakjai, akikből annyira nem hiányzott a most oly sokat hangoztatott „élet“ és „tartalom“, hogy az egyház nem egyet közülök oltárra helyezett. Azok az igazán tartalmas életű nők a női lélek eszményének, a Boldogságos Szűz Máriának, utánzásában lettek nagyokká. A mai nő is így teheti tartalmassá az életét a családi tűzhely gondozásával és a tiszta élet ápolásával. A beszéd sok és nagy igazsága kétségkívül éppen úgy irányítója lesz a Mária-kultuszára fogadalmat tett hölgyek tetteinek, mint az új megszentelt jelvény. Az ünnepies aktus második része az a minden izében sikerült előadás volt, amelyet az intézet nagytermében vasárnap és hétfőn délután 5 órakor volt alkalma látni Eger művelt közönségének. „A lourdesi pásztorleányu c. ötfel- vonásos színművet adták elő. Az előadás úgy részleteiben, mint egészében; úgy az összjáté- kot, mint az egyes szereplőket tekintve: — lelkes tapsokra ragadta a díszes közönséget és méltó elismerést szerzett fáradhatatlan rendezőjenek, M. Neszvadba Gizellának. Bár az apróbb szerepek személyesítői is kedvesen illeszkedtek be a pompás együttesbe, mégis külön kell megemlítenünk a fontosabb szereplőket: Udvardy Nellikét (Hercegnő), Arnót- falvy Rellit (Bernadette), Vadász Karolát (Boris), Parentézy Erzsébetet (Polgármesterné) és Glósz Margitot (Nevelőnő), végül három csöppséget, u. m. Premuzio Klárikát (Mariska), Henszler Gizikét (Erzsiké) és Koch Erzsikét (Juliska). A szereplők, még a kisebbek is, életet vittek a személyesített alakokba és nem az iskolai gyermekelőadások megszokott gépiességével mozogtak és beszéltek. Végül a hatásos tablók és a szép magán-énekszámok, valamint karok is hozzájárultak az előadás nagy sikeréhez. Az angolkisasszonyok egri intézetének történetében mindenkor szép és értékes nap lesz 1911. október 29. HÍREK. Eger, 1911. november 27-óa. Tájékoztató. Nov. 1. Mindenszentek ünnepe. „ 2. Halottak napja. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Hatvanban. „ 5. Hangverseny a kecskemétiek javára. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. Országos vásár Poroszlón. „ 6. Az esküdtszéki tárgyalások kezdete. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6., 7. Országos vásár Hatvanban. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaigaron. „ 11. Eger város közgyűlése. „ 11. A Zenekonzervatórium Liszt-hangversenye. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Országos vásár Kápolnán. „ 15. Katonai fólülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Ka- rácsondon. A „Szózat“ költője. — Vörösmarty-matiné. — Shakespeare és Petőfi világ-szellemek emlékezete után, Vörösmarty Mihálynak, a magyar irodalom fölélesztöjének és lánglelkű művelőjének emlékének ünnepelte az Egri Jogakadémiai Kör Irodalmi Szakosztálya. Az ünnepség vasárnap 11 órakor folyt le előkelő — főleg hölgy-közönség jelenlétében a városháza dísztermében. Tartalmas, emelkedett szellemű és hazafias kulturünuep volt ez a matiné. Méltó a „Szózat“ költőjéhez, akinek lánglelkéból fakadt a nemzet mindennapi imádsága, de akit — sajnos, — ezen az imádságon kívül, egyéb műveiből alig ismer a nemzet. Pedig a Vörösmarty név varázsa akkor lenne teljes, ha a Szózaton kívül mélyen járó költészetét is ismernék és ismernék azt a gigászi munkát, mellyel a már-már megsemmisüléshez közelgő magyar irodalmat újból föllendítette és az európai nemzetek kultúrájának magaslatára emelte. Az ünnepséget Rhédey Gyula, a Jogakadémiai Kör elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, majd Rhédey Károly joghallgató Vörösmarty poetikus melo-drámáját, a Szép Ilonkát szavalta Thurzó Nagy László joghallgató zongora- kiséretével. Mindkét programm-szám mély hatást keltett és pompás bevezetés volt Maczkl Valér dr. jogtanár magasan szárnyaló előadásához, amelynek keretében Vörösmarty Mihályt és költészetét jellemezte. Kiváló esztétikusunk erőteljes vonásokban
