Eger - hetente kétszer, 1911
1911-02-01 / 9. szám
1911. február 1. EGER. (9. sz.l 3 Az Eger—putnoki helyiérdekű vasút a Legányi-féle szőlőnél közterületet óhajt vásárolni. Az állandó választmány Q öleniknt 3 koronáért, Rothschild Oszkár dr. 5 koronáért javasolták a telek átengedését. A közgyűlés kétszer szavazott névszerint ebben a kérdésben. Az elsővel a 3 koronás javaslatot elvetette, a másodikkal az 5 koronást elfogadta. A beszakadt dohánygyári csatorna javítási költségeit élénk vita után elfogadta a közgyűlés. Özv. Szepessy Sándorné budapesti gyárosnak ajánlatát azonban, hogy ő hajlandó a város utcáin, terein és parkjaiban ingyen padokat állítani, azokat jókarban tartani és 40 év múlva a városnak díj nélkül á'engedni avval a kikötéssel, hegy ő ezekre a padokra reklámhirdetéseket festet: — a közgyűlés levette a napirendről és azzal az utasítással adta visz- sza a tanácsnak, hogy az ajánlat fölött elhangzott vita anyagát fontolóra véve, terjesszen ebben az ügyben újabb javaslatot a közgyűlés elé. Az 1910. évi pusztagazdai számadást elfogadva, a közdülő-utak felügyeletével Bayer Henrik városi tanácsost bízta meg a közgyűlés. Az építési és szépészeti szakosztály javaslatára az Arany János-utcának a Vásártérre vezető részét is miudkét oldalon 1% “letérés gyalogjáróval látják el. A közgyűlés úgy rendelkezett, hogy a „rossz-templom“ és a kaszárnya előtt még az idei tavaszon kiépüljön a gyalogjáró, a másik oldal kiépítése máskorra marad. Ezután a közgyűlés a LancellottiésKiszely- féle alapítványok kiosztásához Csutorás László dr., Kösztler József dr., Tancsa Lajos és Kocsis Bernát városi képviselőket küldötte ki; majd nehány illetőségi ügyet megállapítva, Eisenmann Ákos fogyasztási adóhivatali pénztári ellenőr fizetését — addig is, mig az állást szervezik, — egyelőre 300 koronával fölemelte, s miután még néhány napidíjasnak is megjavította a fizetését, tudomásul vette Petravich Bertalan 1848/49-iki honvédőrmester, jelenleg gyöngyösi lakosnak köszönő levelét a részére megszavazott kegydíjért. Ezzel a közgyűlés délután fél ötkör véget ért. Eger város vízmüve. ii. Az ellenőrzés szempontjából a következő intézkedéseket tervezi a szabályzat. A városi vízvezeték és az ezzel összekapcsolt magán vezetékek üzembiztonságának és gazdaságosságának ellenőrzése céljából minden, a városi vízvezetékkel összekapcsolt ház vagy telek tulajdonosa, bérlője vagy bírlalója köteles az e célra kirendelt és igazolt városi alkalmazottakat a vízvezetéki berendezések megvizsgálására a házban vagy telken levő s magán vezetékek által érintett összes helyiségekbe bebocsájtani. Magán házakban éjjeli vizsgálat csak rendkívüli esetekben, a város polgármesterének esetről-esetre szóló külön engedélye alapján, foganatosítható. Az ellenőrzéssel megbízott városi alkalmazott köteles arra az esetre, ha a vizsgálat alkalmából a magánvezetéken hiányokat észlelne, a magánvezeték gondozóját (tulajdonos, bérlő, birlaló) az észlelt hiányokra figyelmeztetni, azok helyrehozására a kellő útmutatást megadni, erről az üzemvezetőnek jelentést tenni, aki a hiányok záros határidő alatt való rend- behozatalát elrendeli. A hiányok pótlására kitűzött határidő lejárta után a hiányosnak talált magánvezeték újra megvizsgálandó s ha az tűnnék ki, hogy az nem javíttatott ki az adott utasításoknak megfelelően, a szükséges javítási munkálatok az ellenőrző közeg jelentése alapján a városi vízmű üzemvezetője által a fél költségére haladéktalanul foganatosítandók s a magánvezeték gondozója ellen a kihágási eljárás megindítása céljából a följelentés megteendő. A vízvezeték üzemének biztonsága és gazdaságossága érdekében minden magánvezeték gondozója (tulajdohos, bérlő, birlaló), ha magánvezetéke a vízszolgáltatást megtagadja, vagy a vizet a rendestől feltűnően eltérő mennyiségben vagy minőségben szolgáltatja, köteles ezeket a rendellenességeket a vízvezetéki üzemvezetőnek haladéktalanul bejelenteni. A rendellenességek bejelentésének elmulasztása kihágás. A vízvezetéki üzemvezető köteles a bejelentés vétele után a magánvezetéket haladéktalanul megvizsgáltatni s a rendelleuesség megszüntetéséről gondoskodni. Az egyes házaknak és telkeknek vízzel való ellátására szolgáló magánvezetékek a házi csatlakozó vezetékek utján köttetnek össze a városi csőhálózattal. A házi csatlakozó vezetékhez tartoznak mindazon alkatrészek (csatlakozócső, utcai elzáró szelepcsap, vízmérő stb.), amelyek a magánvezetéknek a városi csőhálózattal való ösz- szeköttetésére szolgálnak. A házi csatlakozó vezetékek a városi csőhálózattól a magánvezeték kezdetéig terjednek. A városi csőhálózat és tartozékai épségének megörizhetése céljából a városi csőhálózat és tartozékainak kiásása, megsértése, megfúrása, elmozdítása tilos. Ebből kifolyólag a házi csatlakozó vezetékek az érdekelt ház- vagy telektulajdonos kérésére és költségére a vízmű üzembizottságának előzetes engedélye alapján kizárólag városi alkalmazottak által létesíthetők s azoknak idegenek által való elkészíttetése tilos. A házi csatlakozó vezetékek az elkészítés után mint a városi csőhálózat kiegészítő részei, a város közönsége tulajdonába mennek át s a városi vízvezeték terhére tartatnak jó karban. A házi csatlakozó vezetéket azon utcákban és utakon, amelyek aszfalt,-, keramit- vagy makadám-burkolattal vannak ellátva, az utcai vezeték lefektetése alkalmával készítteti el a város azon vállalkozó által, akivel a szerződés a munkálatok teljesítésére megköttetett, hatósági felügyelet alatt, a ház- és telektulajdonos költségére tekintet nélkül arra, hogy a házi vezeték azonnal, vagy csak bizonyos idő múlva létesíttetik. Ki nem épített utcákban a házi csatlakozó- vezetékek bármikor létesíthetők. Az egyes házaknak, telkeknek vízzel való ellátására szolgáló és a városi vízvezeték hálózatába kapcsolandó magánvezetékek, melyek a vízmérővel ellátott házi csatlakozásnál köz- vetetlenül a vízmérő után, vízmérő nélkül engedélyezett házi csatlakozásnál pedig a telek, illetve épület határán veszik k zdetüket, kizárólag az üzembizottság előírás 11 és előzetes engedélye alapján létesíthetők, bővíthetők ki, illetve alakíthatók át; ebből folyólag minden ház- vagy telektulajdonos, aki házát vagy telkét magánvezetékkel óhajtja ellátni, köteles a magánvezeték létesítésének engedélyezése céljából a vízmű üzembizottságához folyamodni. A magánvezetékek rendszerint csak a magánvezetékek engedélyezéseért folyamodó ház- vagy telektulajdonos ingatlanán vezethetők keresztül. Ha valaki magánvezetékét idegen ingatlanon szándékozik keresztül vezetni, tartozik ehhez az idegen ingatlan tulajdonosának írásbeli beleegyezését előzetesen kieszközölni s a beleegyezésről szóló nyilatkozatot a magánvezeték engedélyezése céljából beadandó folyamodványhoz csatolni. Két, vagy több magánvezetéket, két, vagy több házat, illetve telket egy közös magánvezetékkel összekapcsolni tilos. A magánvezetékeknél kizárólag az üzembizottság által engedélyezett átmérőjű és minőségű csövek, illetve a vízmű vezetősége által elfogadott minták szerinti vízvételi-elzáró és víztelenítő szelepcsapok, elágazási és egyéb idomdarabok, árnyékszék adagoló szerkezetek, szelepcsap,' aknafedők, kerti locsoló szelepcsapok stb. alkalmazhatók. Minden magánvezeték a ház vagy telek határán belül külön vízleeresztő csappal kombinált házi elzáró szelepcsappal látandó el. A házi elzáró szelepcsap úgy helyezendő el, hogy a magánvezetékben levő víz a leeresztő csapon teljesen le legyen bocsátható; ebből folyólag a házi elzáró szelepcsap a vezeték legmélyebb pontján, egy erre a célra szolgáló aknában vagy a ház utcai oldalán levő fagymentes pincében alkalmazandó. A házi elzáró szelepcsap számára téglából vagy betonból készítendő és kulcscsal elzárható, fedővel bíró akna építendő, ahová a vízmérőt is helyezik, hogy az a magánvezték elzárása esetén a magánvezetékből kizárható legyen. A vezetékek fektetésénél a károsodások elkerülése céljából kiváló gond fordítandó arra, hogy a vezetékek fagymentesen legyenek lefektetve ; ennélfogva a földbe fektetendő csövek legalább 1.2 méterrel a föld színe alá, a falba alkalmazandó csövek lehetőleg a fal belső oldalára helyezendők. Csak nyáron használt vezetékek, amelyből a víz teljesen leereszthető, a rendes vezetékeknél magasabbra helyezhetők, de legalább 50 cm-nyire a föld színe alá. Öblítéssel működő árnyékszékek, illetve kazánok és nagyobb előmelegítőknek a magánvezetékkel való közvetlen összeköttetése tilos. Előbbi esetben adagoló szerkezet iktatandó közbe, utóbbi esetekben pedig külön víztar- tány alkalmazandó. Az utcai elzáró szelepcsapok kinyitása vagy elzárása kizárólag az azzal megbízott és a városi vízvezeték személyzetéhez tartozó városi közegek által eszközölhető, ebből kifolyólag ezen csapoknak idegen egyének által való önkényes kinyitása vagy elzárása tilos. A vízfogyasztás ellenőrzésére, mérésére és a vízpazarlás lehető megakadályozására szolgáló és az állami mértékhitelesítő által hitelesített vízmérők a városi vízvezeték költségén szereztetnek be és tartatnak jó karban. Ezért tehát külön díj nem szedhető. A vízmérőkön negyedévenként leolvasott eredmények a vízdíjkönyvecskékbe, melyeknek egyik példányát a fogyasztó, másik példányát a vízvezetéki igazgató őrzi, jegyeztetnek be. Ha a följegyzett eredmények ellen a fogyasztónak észrevétele lenne, jogában áll a bejegyzéstől számított 15 napon belül az e célra díjtalanul rendelkezésre bocsátandó űrlapokon felszólalni s a vízmérő kipróbálását követelni. Későbben, vagy szóbeli utón tett felszólalások nem vétetnek figyelembe. Zaklatások elkerülése végett a vízmérő kipróbálása iránt való megkereséssel egyidejűleg 5 korona a vízmérő próbadíja fejében biztosítékkép leteendő a városi vízmű pénztáránál. Vezetékek építésére vonatkozó ügyekben első fokon a városi tanács, másodfokon Hevesvármegye közigazgatási bizottsága, harmad- fokon a belügyminiszter határoz.
