Eger - hetente kétszer, 1911

1911-09-16 / 74. szám

2 EGER. (74. sz.) 1911. szeptember 16. rek drágulása stb. idézik elő. A költségvetés­ben, mint uj tétel, a közigazgatási szaktanfo­lyamra küldendő tisztviselők úti- és napi díj költségeinek fedezésére 400 koronát állí­tottak be. A bevételek az idei 337362 K. 18 fillér előirányzattal szemben szintén 15.001 korona 82 fillérrel emelkednek. Ebből 4740 K. a rend­kívüli bevételek II. rovatának (tehát állami ja­vadalmazás) terhére esik, 2325 kor. 58 fillér a vármegyét terheli, 7936 kor. 64 fillért pe­dig beállítottak az állami pótjavadalmazás ke­retébe, mely igy az eddigi 166842 K. 36 fil­lérről 174779 koronára emelkedik. Persze, en­nek engedélyezését kérni kell a belügyminisz­tertől. A törvényhatósági bizottság állandó vá­lasztmányának gazdasági és pénzügyi szakosz­tálya azzal a hozzáadással ajánlja elfogadásra a költségvetést, hogy a törvényhatósági bi­zottság kérje a belügyminisztertől a főszolga- bírák irodai lakbér-átalányához való 2400 ko­rona hozzájárulást is, amely a belügyi tárca helyett még most is a vármegyei pótadót ter­heli. Ha a belügyminiszter megadja ezt a 2400 koronás hozzájárulást, akkor a kivetendő pótadó kulcsa az 1912. évre az összes adó­zókra nézve 0.32 % lesz; ha pedig nem adja meg, akkor a pótadó-kulcs a rendezett tanácsú városok adózóira nézve 0.32 %, a községek adózóira nézve pedig 0.46 %. A gazdasági és pénzügyi szakosztály ja­vaslatát az állandó választmány is elfogadta. A vármegye uj szabályrendelete. Heves-, vármegye szervezkedési szabályrendeletét a törvényhatósági bizottság ez idei tavaszi köz­gyűlésében — tudvalévőén — módosította. Ezt a szervezkedési szabályrendeletet a belügy­miniszter jóváhagyta és igy az alispán a régi szabályrendelet hatályon kívül helyezésével ezt az uj szervezkedési szabályrendeletet ok­tóber elején életbe lépteti. Szélsőségek. — Harc az ital körül. — Nagy szerencsétlenségek, szenzációs bűn­tettek, megrázó családi drámák idején, és így szüret táján, sokszor és sokat beszélnek az al­koholról. Persze pro et kontra. Vannak, akik halál-italnak nevezik az al­koholt; erkölcsi mételynek mondják, amelytől minden rossz származik. Mások meg ellenke­zően, olyan fontos társadalmi, közegészségügyi és közgazdasági érdekeket fűznek hozzá, ame­lyek nélkül az emberiség talán nem is lenne — emberiség. A kétféle vélekedés, így egymásmellé ál­lítva, paradoxon, ellentét, vagy nevezzük akár­minek, de mindenesetre szélsőség. Olyan ki­hegyezett sark-tételek ezek (nem mondjuk: igazságok, mert még nincsenek véglegesen tisztázódva!) amelyek talán soha sem fognak találkozni, és mégis: a megoldásuk — köte­lesség. Az ital ellenesei: az antialkoholisták és absztinensek azt mondják, hogy a közoktatás- ügyi kormányzat egyik elsőrangú feladata az alkoholizmus ellen való küzdelem. A költség- vetésben előirányzott 11,000 koronánál na­gyobb összeget kell e célra fordítani. A sze­szes italokban való mértékletesség propagálása nem veheti elejét a társadalom e rákbetegsé­gének. Csak a szeszes italoktól való teljes tar­tózkodás vezethetne sikerre, mint ezt Norvé­giában, Finnországban és Svédországban ta­pasztaljuk. Az úgynevezett Good Templar- rendnek az alkoholizmus ellen való küzdelme nagyon érdemes a társadalom, különösen pe­dig a közoktatásügyi kormány támogatására. Az ital barátai nem így beszélnek .... Nos, mit mondanak az ital barátai? Drezdában hárman is nyilatkoztak erről a minap. Löchermann K., a geisenheimi borászati, gyümölcsészeti és kertészeti tanintézetnek tanára, „Az alkohol jelentősége szociális, higiénikus és közgazdasági tekintetben“ címmel tartott elő­adást. Elismeri, hogy az alkohollal való vissza­élés egészségügyi és szociális tekintetben sok bajnak lett okozója és azért minden gondol­kodó és itélőképes embernek kötelessége eze­ket a károkat megelőzni. Ezt a célunkat azonban csak akkor érjük el, ha nem az a'ko- hol használata, hanem a vele való visszaélések ellen küzdünk. Csak ilyen küzdelem jogosult és szükséges. Ennek eszköze pedig csupán az, hogy a népet kioktassuk az alkohol szociális, egészségügyi és közgazdasági jelentőségéről. Ennek a felvilágosításnak őszintének és a va­lóságnak megfelelőnek kell lennie. A népnek világosan meg kell értenie, hogy mi az alko­hol lényege és miben nyilvánul a hatása. Az absztinencia hívei teljesen összezavarták a népet tanításaikkal és azért nehéz az alkoholnyomo­rúság ellen küzdeni, de a mértékletesség hivei körében elért sikereiket is nagyon csökken­tették. Az a kívánság, hogy a bor és általá­ban minden alkoholtartalmú ital élvezetétől tartózkodjunk, mint az alkoholnyomorúság le­küzdésére való szer, jogosulatlan és alkalmat­lan. Egyrészt azért, mert ily általánosságban tu­dományosan nincs indokolva, másrészt mert az úgy­nevezett prohibits államokban gyűjtött tapasztalatok szerint keresztülvihetetlen. A modern, úgynevezett absztinens-mozgalom elvből elvetendő, mert bár jó szándékkal, de nem igazoltan és alkalmat­lanul olyan eszközökkel akarja a teljes tartóz­kodást keresztülvinni, amelyek sem tudomá­nyos, sem erkölcsi szempontból nem mondhatók kifogástalanoknak. Ilyen meg nem engedett eszköz az, hogy azokat, akik legbensőbb és tudományos szempontból Ítélve a teljes tartóz­kodást nem helyeslik, minden lelkifurdalás nél­kül az alkohol-tőke zsoldosainak jelentik ki és így becstelen cselekedettel gyanúsítják ember­társaikat. Továbbá ezek közé tartozik az absz- tinenclereknek az az, újabban sűrűn alkalma­zott, eljárása, hogy képekkel és modellekkel bemutatják az egészséges és beteg emberi szervezetet és minden különös indokolás nélkül a szervezet megváltozását a krónikus alkohol­mérgezésnek tudják be, ellenére annak, hogy az orvosi tudomány ieghivatottabb képviselői ismételten és a legerősebben tiltakoznak ez eljárás ellen. Az alkohol­kérdés szociális, higiénikus, és nemzetgazda­sági kérdés. Minthogy pedig ez három létté­nyező minden emberre nézve különböző jelentőségű, azért ezt a kérdést általános ajánlással, vagy pedig tilalommal sohasem fogjuk megoldani. Némely esetben az alkoholtól való teljes tar­tózkodás indokolt és azt követelni is lehet, azonban más esetekben az alkohol mértékletes élvezete biztosan kárnélküli, sőt szokszor nagy haszonnal járó. A mértéktelenség és vissza­élés természetesen minden körülmények között elvetendő. Ez azonban nem vonatkozik csak az alkoholtartalmú italok élvezetére, hanem minden lelki és testi élvezetre. Az összes alkoholikus italok között a bor egész minőleges összetéte­lénél fogva első helyen áll, úgy is, mint élve­zeti, és úgy is, mint mint gyógyszer. A bot- ellen való agitáció szociális és egészségügyi szempontból indokolatlan, azonban nemzetgaz­dasági szempontból is elvetendő. Óriási érték fekszik a szőlőkben; vannak területek, amelyek csak bortermelésre fordíthatók és e becses tu­lajdon ellen dolgozni valóban oktalanság. A második előadó Oehlschläger János (Berlin) arról értekezett, hogy „Mit mond a történelem az alkohol-absztinenciához ?u A minden idők irodalom- és kultúrtörténetének gondos áttanulmányo­zása után arra az eredményre jutott, hogy az összes kulturnépek hódoltak az alkoholélvezet­nek, anélkül, hogy az fejlődésüknek gátja lett volna! Mig oly népek, amelyek évezre­dek óta tartózkodnak fogyasztásától, még csak megközelítően sem voltak egyenrangúak az előbbiekkel. Különösen a német törté­nelem, a német nemzet bámulatos fejlő­dése mutatja, hogy a sör, a németek nemzeti itala, — nem ártott nekik. A klasszikus ókortól a legújabb korig végighaladva az látjuk, hogy a legjelesebb, legkiválóbb emberek nem ide­genkednek az alkoholikus italoktól, mert szel­lemük nagy megfeszítése után önkénytelenül is enyhülést kerestek az ártatlan italok élve­zetében, mely szervezetüket csillapította. Ugyan­ezt mondhatjuk az ipari életről. A mai nehéz munkában, küzdésben szükség van egy fel­frissítő, szórakoztató szerre. A harmadik, Schwuchow P. „A pálinka becsé­ről beszélt. Azzal kedte, hogyha az abszti- nenclerek azt gondolják, hogy az erkölcsöket megjaví ották, alaposan csalódnak. Gondos meg­figyelésekből kitűnt, hogy a tisztított és ászo­kolt pálinka élvezete nem válik veszedelmessé az emberre. Továbbá bizonyos betegségek ese­tén az orvosok alig nélkülözhetik a pálinkát, mint vérpezsdítő és erősítő gyógyszert. Rá­mutat arra hogy a szeszégetők munkásai, cse­kély kivételeket nem tekintve, józan elemekből állanak. A szesz az illatszerek készítésénél, a test ápolásánál is alkalmazást nyer. Továbbá igen fontos a gazdasági jelentősége. Ipari célokra is nagyon használják. A vegyi iparban a lakk­és ecetkészítésre szolgál. A gyógyászatban a lenfontosabb, nélkülözhetetlen narkotikus sze­rek (kloroform, jodoform) szeszből és szesszel készülnek. Végűi tekintetbe jön még a szesz adófiskális jelentősége is. A szesz legkiválóbb adóalap, amelynek felhasználásával az ország a kulturfeladatok tömegét tudja elvégezni. ...Amint látjuk tehát, az alkoholizmusról még igen sok szó fog esni, amig véglegesen eldől, hogy vájjon káros-e csakugyan, avagy hasznos az emberiségre? A hét. A torony ör fantáziája. Az egri torony őr újab­ban olyan képzelőtehetséget tanúsít, hogy szinte Jókai Mórra emlékeztet. Mikor a teliképű hold majdnem a látóhatár szélére jut és fényét előre veti, ezt tűz fényének nézi és — kongat. Ha a Koronában felgyújtják az acetilén lámpákat, abban is tüzet lát és — kongat. Ebben nem volna semmi baj, de az em­berek ijedeznek, a tűzoltók meg szaladnak. És hiába ijedeznek, és hiába szaladnak! Ha az uj toronyőr ilyen jól söpör és még egy párszor vak tűzilármát csinál: majd a va­lódit se hisszük el neki s úgy jár, mint a me­sebeli pásztorfiú a fai-kassal. * A hatvani labdarúgók hetvenkedéséröl írnak a gyöngyösi lapok. A gyöngyösi Athl. klub lab­darúgó csapata ugyanis Hatvanba rándult át mérkőzésre; a házigazda 0: 7 arányában győzte le a „szívesen látott vendégeket“ olyan terü­leten, amely „teli zsombékkal, sárgúlt kátyú­val, vakand-túrással; hepe-hupás földjén pár nappal előbb még a víziszárnyasok gázoltak.“

Next

/
Thumbnails
Contents