Eger - hetente kétszer, 1911

1911-09-13 / 73. szám

2 EGER, (73 sz.) 1911. szeptember 13. Itt bizony csak egyetlen okos poli­tika segíthet. De nem az, amelyet a Dunaparti palotában csinálnak, hanem az, amelyet minden magyar embernek önmagának kellene csinálnia. Tessék többet dolgozni és kevesebbet költeni. A komoly munka nemcsak produktiv erejével növeli a vagyont, hanem avval is, kogy nem enged időt a léhaságra, pénzpocsékolásra. És ebből a nemzetmentő munká­ból, ebből a függetlenségi harcból min­den ember kiveheti a maga részét csak vallja ezt a három elvet: — Az idő pénz. — A munka nemesít. — Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér. Ha mindnyájan ezt követnénk, ak­kor lassan, de biztosan gyarapodnánk; míg így csak pusztulunk, szegényedünk, ... koldusokká leszünk. A közigazgatási bizottság lilése. Heves­vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, szép tember hó 11-én, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. valóságos belsőtitkos tanácsos, főispán el­nöklete alatt rendes havi ülést tartott, mely alkalommal a következő közérdekű ügyeket intézte el: A szokásos havi jelentések tudomásúl vétele után a jövő havi ülést október hó 9-ére tűzte ki. Fejér vármegye közigazgatási bizottságá­nak átiratához képest az elmebeteg-ügy tár­gyában hasonló feliratot intézett a belügymi­niszterhez. Dómé József kir. pénzügyigazgató bú­csúzó levelét tudomá^űl vették. Az egri Uszoda-köz csatornázását elren­delő városi határozatot az érsekség fölebbe- zése folytán újabb megfontolás végett vissza­adták a városnak, mert a sok költséget igénylő csatornázás helyett sokkal célszerűbb lenne, jövendő nagy reménységeit, amikor e nép majd néktek tapsol, önfeláldozó „megmentőinek“ ?.. A templom volt a főpap első útja. Az ezt követő üdvözlések addig meggyőzték arról, bogy a nép, amelyet látogatásával megtisztelt, nemcsak külsőségből taríja meg, hanem szívé­ben valóban ünneppé avatja e napokat. Rá van már erre nevelve ez a derék nép; véré­ben az egyházi és világi tekintély tisztelete. Vol­tak és vannak jó tanítóik, kik mindenkor hi­vatásuk magaslatán állottak és állanak ! Mily kedvesen lephette meg például a főpapot, a társadalmi vezető-emberek szónoklatai mellett ez a kis köszöntő vers, mely egy ártatlan is­kolás leányka ajkain hangzott el a bevonulás után: tí szép napot vidáman köszöntjük, Mert sziveinknek áldott egy nap ez. Az öröm virága nyílott ki lelkűnkbe’, Hogy Méltóságod eljött a körünkbe. Buzgó imádság száll az ég Urához.. . Amennyi áldást a Te kezed hint, Ezerannyi áldás szálljon vissza Bád, Buzgón kérjük a jó Istent mink! Isten hozott! A kis verselő Papp Erzsi I. osztályú tanuló, a /árallyay Gyuláné tanítványa volt s az üdvöz­lethez mellékletül Lukács Mari, a Zeley Etelka tanítványa, nyújtott át egy szép csokrot, rá­kötve egy eredeti hímzett matyó-szalag, a nép­művészet igazi remeke. ha a közlekedésre úgy sem alkalmas bűzös si­kátort teljesen elzárnák a forgalom elől. A gyöngyösi képviselőtestületi tag-válasz­tást a bizottság megsemmisítette, mert a vá­lasztási elnök törvénysértést követett el az­által, hogy 21 választó meghatalmazását nem fogadta el és igy őket törvényes jogaik gya­korlásában megakadályozta. Tiszafüred, Tiszaszöllős és Mezőtárkány községek kérvényeit a vasúti menetrend mó- do.-ítása iránt, fölterjesztette a kereskedelem­ügyi miniszterhez. A tiszai ártéri hidak javításához újabb 30 köbméter tölgyfapadló beszerzését engedélyezte. Végűi pedig az egri alapítványi női kór­ház bajait reparálta a bizottság. A belügymi­niszter ugyanis vizsgálatot rendelt el az ala­pítványi női kórházban arra nézve, hogy az elmebetegek osztályán az élelmezés, a tiszta­ság, a betegek ápolása, elhelyezése, gondozása és biztonsága megfelelő-e, mert ebből a szem­pontból súlyos panaszok érkeztek hozzá. A le­irat kézhezvétele után Kallay Zoltán dr. va­lóságos belső titkos tanácsos, főispán elnökletével egy szakértő bizottság nyomban megvizsgálta a kórházat és úgy találta, hogy: a konyha és fölszerelése tiszta, az elkészített ét iek minő­sége és adagolása kielégítő, ebben a tekintet­ben tehát kifogás nem emelhető, hauem a be­tegek elhelyezése annál több aggodalomra ad okot. Az épületek ugyan jókarban vannak, ha­nem rendszertelenül vannak elhelyezve a kór­ház telkén és éppen ezért tűzveszélyesek. Ve­szedelem esetén a betegek életbiztonsága a legnagyobb aggodalomra adna okot. A cellák szűkek, a folyosók sötétek és szintén szűkek. Ezek tehát föltétlenül átalakítandók. A bete­geknek nincsen elég üdülőhelyük, mert az épüle­tekkel beépített területen itt-ottszabadon hagyott terek erre elégtelenek. Fürdőhelyiség c-ak egy van, ami szintén kevés annyi elmebeteg­nek, amennyit a kórház állandóan ápol és be­fogad. A fürdő elégtelensége az oka annak is, hogy a betegek piszkosak, kócosak és tiszta­ság szempontjából elhagyottaknak mondhatók. Azt is megállapította a vizsgáló bizottság, hogy Talán a kedves figyelemre is célozni kí­vánt a püspök akkor, midőn az előtte tisz­telgő tanítóságnak e szavakat mondotta: „Nagyon lekötelez a szívélyes üdvözlés, de amit eddig éreztem a tanítóság iránt, az csak gyönge visszhangja annak, amit most ér­zek. Egyenesen visszaháiítom a munkára al­kalmazott szerény jelzőt, mert mindnyájan, kik szeretett hazánk sorsát szivünkön viseljük, meg vagyunk róla győződve, hogy a tanítóság műn- • kaja, ha a hazaszeretet, erkölcs, és hit lengi be, akkor hivatva van naggyá, hatalmassá és boldoggá tenni a hazát.“ Hogy minden testület kivegye méltó részét az ünneplésből, este a Mezőkövesdi Dalárda énekelt néhány szép darabot. Sokat hallottunk már e dalos egyesület szerepléséről, amelynek tagjai úgyszólván mindnyájan egyszerű földmű­ves emberek, kik művészi lelkűk sugallatát kö­vetve az érzelmek ápolására éppen oly nagy gondot fordítanak, mint a magyar énekművészet népszerűsítésére. Kisasszony napján már a kora reggeli órák­ban zsúfolásig megtelt a templom s az előtte lévő nagy tér. 7 órakor misét mondott a püs­pök, amelynek keretében gyönyörű szentbeszéd­ben figyelmeztette a híveket a bérmálás szent­ségének nagy jelentőségére. Beszélt az ember szabadakaratáról, arról az isteni adományról, amely minden embernek sajátja. És ha élni 1 akar vele, az egyház szellemében való cselek­a kórház belterületén vágó-hely van, ahol állan­dóan házikezelésFn ölik le az élelmezésre szánt állatokat. Az orvosi rendelő szobát sem találta rendben a bizottság. A bútorok és a fölszerelés helyén voltak ugyan, de nem volt a szobában — orvos. Pedig három orvosa van a kórháznak, akik közül legalább egynek ál­landóan a kórházban kellene tartózkodnia. A közigazgatási bizottság a vizsgálóbi­zottság részéről fölvett jegyzőkönyv alapján elrendelte, hogy: 1. A kórházi élelmezésnél a súlyszerint való adagolás hozandó be, és ezt állan­dóan orvos ellenőrizze. 2. A betegek ápolására, gondozására, tisztaságára nagyobb gond fordít- tassék. 3. Az intézetnek egy-egy orvosa állan­dóan a kórházban tartózkodjék. 4. A vágóhíd a kórházból haladéktalanul kitelepítendő. 5. A betegek egészségének és a köztisztaságnak elő­mozdítása végett legaiább három fürdőszoba létesítendő. 6. A betegek üdülésére, egészségének megóvására és életbiztonságára az eddiginél gondosabb intézkedések tétessenek. A fürdő­szobák berendezésére és a szükséges egyéb munkálatok keresztülvitelére 30 napos határ­időt tűzött ki a bizottság, amely rendelkezé­séről a belügyminisztert is értesítette. Hevesvármegye közállapota. Majzik Viktor, Hevesvármegye alispánjának jelentése Heves­vármegye 1910-ik évi állapotáról — mely immár tizedik évi jelentése a munkaszerető, tevékeny és a közügyek intézésében pihenést nem ismerő alispánnak — az idén is vaskos kötet alakjá­ban jelent meg és 176 oldalon hűen beszámol a vármegye 1910. évi történetével és ebben az évben teljesített közigazgatási munkálkodással. A jelentés Hevesvármegye közigazgatásának összes ágazatára kiterjed és a közállapotok alakulása mellett bemutatja a közállapotok alakulására befolyást gyakorló tisztviselők el­ismerésre méltó tevékenységét is. Az évi je­lentést, melyet a szeptember hó 25-én tartandó törvényhatósági közgyűlés meghívójával együtt küldtek szét a megyebizottság tagjainak, kö­zelebb behatóan ismertetni fogjuk, hogy vár­megyénk közállapotáról olvasóink is kellő tá­jékozást nyerjenek. véssél, törvényeihez való alkalmazkodással kell bizonyítékát adnia a hithűségnek, amelyre ma vesznek megerősítést azok, kik eléje járulni elhatározták. A beszéd mély nyomokat hagyott a hallgatók lelkében; itt is, ott is beszéltek róla és látszott, hogy a főpap magasztos igéi megtették hatásukat. A mise után a templom előtt kezdődött meg a bérmálás. Az asszisztáló papság egy­kettőre felállította a sorokat részint a templom, részint a parochia előtt. — A sorokon kivül nagy néptömeg hullámzik, s itt fejtette ki leg­inkább érvényesülését a cifra matyó-népviselet a maga teljes pompájában. A nők és férfiak sajátságos alakú ruhája, ráhímezve az ő külö­nös motivumú díszítéseik, a főkötők, fejkendők csillámló szegélyei, amelyen pazar játékát űzte a fényes napsugár, feledhetetlen képet varázsolt a szemlélő elé. Pillanatról-pillanatra változott e kép, amely a díszes egyházi öltözetben funk­cionáló főpapnak és segédletének adott pompás keretet. Nem lehet leírni a színes jelenetek szépségét; azt látni kellett! Bizonyos, hogy a matyók lelkesedésének megvolt az eredménye, az a sok-sok munka, amit az ünnep rendezése megkívánt, nem esett hiába és nem hagyott semmi kívánni valót. Szombatig maradt itt az apostoli muukát végző főpap, aztán tovább indult, kedves em­léket hagyva a matyó-nép hálás szívében. Vén palóc.

Next

/
Thumbnails
Contents