Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-28 / 8. szám
1911. január 28. EGER. (8. sz.) 3 méternél kisebb lakószobánként 153, nagyobb lakószobánként 203, konyhánként 20 ni3, minden vízöblítéses árnyékszék után 303, fürdőszobánként 508, minden állat után 20 m3. Amennyiben ezen mennyiségeknél több víz használtatnék el, az a vízmérő órán megállapíttatván, ezen többletmennyiség után msenként 40 fillér vízdíj fizetendő. 2. A II. építési körben a közkutakról történő vízhasználat után minden lakott és használt helyiség után (előszobák, kamrák, istállók, félszerek stb. leszámításával) évi 3 korona átalányösszeg. Ha ezen II. építési körben valamely háztulajdonos bevezetést létesít, akkor az 1. alatti díjakat köteles fizetui. 3. Iskolák, laktanyák, nevelőintézetek, kórházak, szállodák, kávéházak, korcsmák, cukrászdák, gyógyszertárak, mosóintézetek és egyéb enemű intézeteknél átalányösszeg nincs; itt a vízmérővel megmért elfogyasztott víz- mennyiség után msenként 32 fillér fizetendő. Ugyanezen eset áll gyár- és ipartelepeknél, ha azoknak a vízvezetékkel való összekapcsolása engedélyeztetett, a vízhasználati díjnak esetről-esetre való megállapítása mellett. Vízmérőkért külön használati díj nem fizetendő, de mindennemű vízpazarlás tilos. Az utcai közkutak vizét a város minden lakója tetszés szerint igénybe veheti az építési körökre nézve megállapított vízdíjátalány ellenében. Az utcai közkutak vize csakis kézi edényekben szállítható el, tebát kerekes járművel vagy állati erővel a víz elszállítása tilos. Oly esetekben, midőn előre nem látott, vagy el nem hárítható okokból a vízhasználat korlátozandó, első sorban a rendkívüli és fényűző vízhasználatok (gyárak, fürdők, szökőkutak), másodsorban az udvarok és kertek locsolása, harmadsorban az utcalocsolás szüntetendő be. Legutolsó eset a magánvezetékek elzárása és a lakosságnak az utcai közkutak használatára való szorítása, amely azonban csak a legnagyobb szükség esetén az igazgatóság rendeletére eszközölhető. Ezen korlátozás alkalmával a megállapított átalánydíjak megfizetésének kötelezettsége alól való felmentésre, vagy a szenvedett veszteségeknek, illetve kiadásainak megtérítésére senki sem tarthat igényt. ról-házra, városról-városra, országról-országra, sőt végre világrészról-világrészre. * A kereskedelem élénksége, — a papírpénz suhogása; az adósság törlesztése végett az adósság felhalmozása: mind olyan szörnyű elemek, melyekkel korunk ifjainak számolniok kell. Szerencsés az az ifjú, ki természeténél fogva nyugodt vérmérsékletű és sem túlságos sokat nem vár a világtól, sem magát nem engedi a kapzsi életbe sodortatni. * Időnkint találkozom olyan ifjúval, akin semmi változtatni vagy javítani valót nem találok. Csak attól félek: sok van köztök alkalmas arra, hogy az áramlattal tovább ússzék. Erre kellene folytonosan figyelmeztetni: „Az embernek a törékeny ladikban épen azért van evező a kezében, hogy ne a hullámok szeszélye, hanem saját belátása szerint haladjon.“ * A jámborság nem cél, hanem eszköz, hogy a legtisztább kedélynyugaloaimal jussunk el a legmagasabb művelődéshez. * Azok, kik a jámborságot célnak tűzik ki: nagyobbrészt képmutatókká lesznek. Fordította Tolnai József. Ha valaki a városi vízvezeték vizét építkezésnél óhajtja igénybe venni, köteles erre vonatkozólag az üzembizottság engedélyét kikérni, s a vezeték költségeit, valamint a vízhasználatért megállapítandó biztosítékot lefizetni. A városi tűzoltóság tűzveszély esetén a városi vízvezeték vizét oltási célokra úgy a városi csőhálózat mentén felállított tűzcsapokból és közkutakból, mint az egyes házakban, vagy telkeken levő magánvezetékekből korlátlan mennyiségben, minden időben és minden ellenérték nélkül veheti igénybe. Magánvezetékek igénybevétele esetén azonban a vízmérő igénybevétel előtt és után leolvasandó, az adatok feljegyzendők, hogy az elhasznált viz a magánfél számlájáról le legyen írható. Tűzvész esetén a magánvezetékeknek tűzoltási célokra való igénybevételét megakadályozni tilos, és szükség esetén a magánvezetékek el is zárhatók, hogy a tűzvész tartama alatt a kellő víz rendelkezésre álljon. A vízdíjat az épület vagy telek tulajdonosa tartozik fizetni. Közös tulajdon esetében ezen díjak a tulajdonosokat egyetemlegesen terhelik. A ház- vagy telektulajdonos a bérbeadott lakrészek, helyiségek, illetve telkek után fizetett vízdíjat a bérlőtől, mint a bérösszegbe be nem foglalt külön járulékot visszakövetelheti és ezen követelésének biztosítása céljából a törvényes zálogjog is megilleti. Ha egy épületben több bérlő van, a viz- díj-átalány ellenében elfogyasztandó vízmennyiségen felül elhasznált vízért köbméterenként fizetendő díj a háztulajdoeos által fizetendő meg, aki ezt is követelheti bérlőitől. A többletfogyasztás megállapíthatása céljából a háztulajdonos az egyes lakásokat a saját költségén külön vízórával láthatja el, amelynek fenntartása azonban a magánvezetékkel együtt a saját terhét képezi. Üres lakosztályok, üzletek stb. után vízdíj nem fizetendő. A vízdíjakat a vízműigazgatóság javaslata alapján a városi tanács veti ki. A kivetési lajstrom a megelőző év december 1-éig elkészítendő és 15 napi közszemlére kiteendő; az esetleges felszólamlások ezen idő alatt adandók be az igazgatósághoz. A felszólamlások ügyében a vízműigazgatóság az üzembizottság véleménye alapján határoz, amely határozat ellen a városi képviselőtestülethez adható be kérvény jogorvoslat végett. A vízdíjak évnegyedenként előre és pedig minden január, április, julius és október havának elsején esedékesek és a vízmű vezetősége által kiküldött pénzbeszedők kezéhez, vagy közvetlenül a pénztárba fizetendők. A többletfogyasztást az utolsó évnegyed végén állapítják meg és a következő év április havának elsején esedékes számlával együtt fizetendő ki. Az esedékesség napjától számított 15 nap alatt be nem fizetett vízdíj, az esedékesség napjától 5%-os késedelmi kamatokkal együtt közadók módjára közigazgatási végrehajtás útján hajtandó b.e. A beszedett vízdíjakból az építési kölcsön évi törlésztése és az összes üzemi és kezelési kiadások levonása után évenként fenmaradó jövedelem vízvezetéki és csatornázási alap létesítésére fordítandó. A vízmű kezelésének szervezete ar következő : 1. a városi képviselőtestület, 2. az igazgatóság, 3. a felügyelőbizottság. A vízmű üzemének vezetése az igazgatóság kebeléből kiküldött üzembizottság által történik. (Befejezés következik.) A hét. Érdekes és igen szép határozatot hozott a múlt hétfőn a közigazgatási bizottság. Elhatározta, hogy a vármegyében lévő régi várromokat, amennyire lehet, megóvja a pusztulástól, s ha erre nézve anyagi eszközök hiányában volnánk, akkor a „Műemlékek Országos Bizottságához“ fordul némi segítségért. Szerintünk már régen meg kellett volna hozni e határozatot, mert az idő vasfoga folyton dolgozik ; az nem vár semmire és senkire... E műemlékek pedig bizony régen megérdemelték volna, hogy törődjünk velők. Hiszen nemzeti történetünk lapjait forgatva, nem egy fejezetre bukkanunk, amelyből valamelyik hevesmegyei vár dicsősége sugárzik felénk! Itt van közelünkben a szarvaskői vár-rom, amelynek csodaszép környékét nyár folyamán oly gyakran fölkeressük. Az Eger—putnoki vasút megnyitása óta meg éppen kellemes kirándulóhely lett. Már csak azért is kár lenne átengedni a pusztulásnak — mivel a kirándulás látnivalóinak fénypontja rendesen ez — de történelmi múltja teszi kötelességünkké ennek fenntartását. Yalószinüleg egri főpap építtette s hadakozásainkban sorsa rendesen az egri várétól függött. Szerepet játszott Eger vívásakor, majd később a Rákóczi-szabadságharc idején, amikor Eger nagy püspökének: Telekessy Istvánnak volt börtöne. A siroki vár szintén érdekes emléke megyénknek. Káptalani okleveleink 1320-ban már említést tesznek róla. Szerepe a magyar históriában másodrendű volt s különösen a török hódoltság idején a pogány innét is rettegésben tartotta a jámbor palócokat. Sok viszontagságot állott ki a nánai vár is. Történelmi szempontból szintén nevezetes. Az Aba-nemzetségből származó Csobánkák és a Kompolthyak fészke. S ha már e várak fentartására intézkedéseket teszünk, akkor gondolnunk kellene még többi emlékünk gondozására is, milyen pl. a török asztal, amely Ipolyi szerint három bál- ványkövü pogány áldozati oltár, — vagy a Tűzkő, Asztagkö, Áldozókö, Imókö stb. Vármegyénk hazafias tanítói bizonyára támogatni fogják a közigazgatási bizottság munkáját s a néphagyományok ápolásával kapcsolatban módját fogják ejteni, hogy e műemlékek és kultúrtörténeti vonatkozású tárgyak iránt a gyermekek lelkében a kegyelet érzését kifejlesszék. * Január 25-ére esik Pál-fordulása. A néphagyomány szerint kritikus nap, mert „Ha Pál fordul köddel, ember hull döggel.“ Egy nap ez a sok közül, amelyeket bizonyos jelentőséggel ruházott föl a nép, persze minden számbavehető alap nélkül, — mint pl. Vince napját, araikor: „Hogyha fénylik Vince, Tele lesz a pince.“ Ködös Pál napja, fénylő Vince gyakran hoztak már boldog eszteudőt, de sok nyavalyát, meg üres pincét is. . . így hát nem igen hiszünk benne, de azért mégis emlegetjük, mint jámbor népünk ősi hagyományait. Ez az egy azonban annak sem mondható, mivel más népek hagyományaiban is előfordul, s amint azok, úgy mi is átvettük s gazdagítottuk vele az ujesztendei babona-kört. . . De hogy mely nép vette be legelőször hagyomá- nya ba a Pál-fordulásához kötött jóslást, mind- ezideig nem sikerült kikutatni.
