Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-26 / 68. szám
1911. augusztus 26. EGER. (68. sz.) 3 Ezért örül a tisztességes sajtó a „Napu- fogyatkozásnak, amelyre minden józan magyar ember csak azt mondja: Debuisset pridem. Az egész „Nap“-fogyatkozás nagyon üdvös, szükséges tünemény volt. Csak egyet óhajtunk: legyen ez pusztán kezdet és ne pusztán részleges, hanem minél teljesebb és adja a magyarok Istene: végleges „Nap11-fogyatkozás. * Még egyszer a Bertalan-nap. A borbélyok általános pihenő-napjáról szólván legutóbb e helyen, avval fejeztük be elmélkedésünket: „ ... csak azt nem értjük, hogy miért éppen Bertalan napján akarnak pihenni a borbélyok ?“ Erre a kérdésre a következőkben válaszol egyik érdemes olvasónk, aki különben igen járatos a Szentek Életében: „Bertalan apostolt hóhérai egy rossz késsel nyúzták meg; illőnek tartják tehát a borbélyok, hogy e napon — engesztelésül — pihentessék nyúzó eszközeiket és magukat visszatartsák a vérengzéstől.“ Persze szíves készséggel teljesítjük ad hoc munkatársunknak azt a kérését, hogy kilétét nem áruljuk el. Könnyen valóra válnék ugyanis az az aggodalma, hogy a Bertalan-napi pihenő után legelsőnek ... őt nyúzná meg a borbélya. * Trágár postakocsis. A Széchenyi-utca több bolttulajdonosa panaszkodik nálunk az ott járó csomagszállító postakocsinak suhanc kocsisa ellen. Ez a reményteljes ifjú, míg a pénzeslevél- és csomagkézbesítő az üzletekben végzi teendőit, avval szórakozik a bakon, hogy a legtrágárabb módon szólitgatja meg az arra járó cselédleányokat. ügy tudjuk, hogy a m. kir. posta — mely egyébként egyik legmintaszerűbb intézményünk, — nem kézbesít olyan levelező-lapot, amelyen szemérmet sértő kép, vagy szöveg van. Hogyan engedheti tehát meg, hogy a saját kocsiján igy viselkedjék egy műveletlen fickó? Ennek csak egy magyarázatát találjuk: az egri posta vezetősége nem igen tud erről a rút dologról. Nos, mi — kötelességünkhöz híven — tudomására adjuk ezt úgy neki, mint rendőrségünknek. Megjegyezzük egyúttal, hogy kívánságukra szívesen közöljük velők a panaszko- dók nevét. * egyszerre csak ráborítja fátyolát az egész vidékre az — esthomály. De nem sokáig tart a sötétség. A hold ezüstös sarlója megjelenik az égen; kigyulladnak az éj ingyen mécsesei, a csillagok is, és ismét világos lesz a nyárutó legkellemesebb napszaka: az est. A ház ereszete alá, a verandára, vagy a vadszőlős lugasokba kiülnek az emberek. Hosszuszáru pipáikból bodor füstöt eregetnek a szélcsendes, ózonos levegőbe és néznek, uéznek. . . de maguk sem tudják mit. Édes, gyönyörűséggel teljes érzés tölti meg a sziveket: a hangtalan nyárvégi éjhez mintha most suttognák imadalukat a zizegő falevelek; a harmathullásra szomjas virágok megnyitják kelyheiket és kéjes illatot röpít belőlük a fel- felsohajtó szellő. Megvillan az ákácok sötét, bólintgató lombjai között egy-egy fehér virágfüzér. Második nyílása a közöttünk élő színmagyar fának. Fölveti rá hálás tekintetét a gazda és megjegyzi: — Hosszú ős?: lesz az idén! . . . Hátha ezt üzeni nekünk a természet is a földre szórt leveleken ? ! . . . Panasz az utcai locsolás ellen. Tulajdonképen nem jó címet adtunk, murt a locsolás ellen nincs panaszunk, legfeljebb az, hogy még sűrűbben kellene locsolni utcáinkat. Ez a panasz a locsolás módja ellen szól. „Egy fehérruhás hölgy“ küldte be és (bizonyos fokú politikai jártasságra valló) interpellációja a következő: „ 1. Yan-e tudomása a város vezetőségének arról, hogy Eger utcáit öntözni is szokták, még pedig úgy, hogy a szűkebb utcákban a járókelők is kapnak lábfürdőt térdig ? Ha igen: 2. Kit bízott meg a felügyelettel, az ellenőrzéssel a tanács? Ha megbízott valakit, akkor: 3. Szándékozik-e az illető tisztviselő gondoskodni arról, hogy az öntözők kocsisai ne játszanak állandóan húsvét hétfőjét?“ Az interpelláló hölgy a Szent János-utcá- ban kapta a zuhanyt — szép fehér ruhára, világos cipőre. Pedig a kocsis ránézett és egy kézmozdúlattal elzárhatta volna az öntözőt. Még se tette, hanem — mosolygott a hölgy ijedelmén és a kárán. * A melegvizi tündérrózsákat learatták. Pár évvel ezelőtt Erdős Jenő, líceumi nyomdaigazgató és Szokolay Lajos városi t. ügyész tündérrózsát honosítottak meg Melegvizünkben. A honosítás kitűnően bevált, mert ma mái* a melegvíznek egész felszínét ellepte a rózsa, de különösen a levél. Most, hogy a víz kipárolgását biztosítsák, a felszínen levagdalták a leveleket és rózsákat, de a töveket bennhagyták. Sokan sajnálkozva emlegetik ezt a „vandalizmust“, amelyben legfeljebb az a hiba, hogy egy kissé túlságosan lekaszabolták a rózsákat. HÍREK. Eger, 1911. augusztus 25-éu. Tájékoztató. Aug. 27. Országos vásár Poroszlón. „ 27. A 48-as Honvédegylet nyári mulatsága. „ 27. A Hevesmegyei Gazd. Egyesület lódíjazása Reesken. „ 28., 29. Országos vásár Hatvanban. „ 30., 31. Javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok a főgimnáziumban. „ 30., 31., Javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok a főreáliskolában. Szept. 1. A színi szezon kezdete. „ 1. Javítóvizsgák az állami polgári leányiskolában. „ 1., 2. Magán- és javítóvizsgálatok a tanítóképzőintézetben. „ 1., 2., 3. Beíratás a főgimnáziumban. „ 1., 2., 4. Beíratás a főreáliskolában. „ 1-, 2., 4. Beíratás az angolkisasszonyok összes iskoláiban. „ 1., 2., 4., Beíratás az áll. polgári leányiskoláiban. „ 1., 2., 4. Beíratás a rk. elemi iskolákban. „ 1 és 4. Beíratás a tanítóképzőintézetben. „ 1., 2., 4 és 5. Beíratás a női kereskedelmi tanfolyamra. „ 1—12. Beiratás a jogakadómián. „ 2. Pótvizsgák az állami polgári leányiskolában. „ 2 és 4. Tantervkülönbözeti vizsgálatok az állami polgári leányiskolában. „ 3., 8., 9., 10. Beíratás az iparostanoneiskolában. „ 4. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. Veni Sancte az állami polgári leányiskolában. „ 5. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja^Pásztón. „ 5—15. Alapvizsgák a jogakadémián. „ 5., 6. Magán-, pótló-, javító- és különbözeti vizsgálatok az angolkisasszonyoknál. „ 6. Veni Sanote a tanítóképző-intézetben. „ 7. Veni Sanete az angolkisasszonyoknál. „ 8. Kisasszonynapja. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 11., 12. Beíratás a kereskedelmi tanonciskolába. „ 13. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró' tárgyalási napja Mátraballán. „ 15. Veni Sancte a jogakadémián. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. A légy. Az még nem volna baj, hogy nyáron nyár van: a tűzsugaraktól hevített hőhullámoknak is meg vau a maguk gyönyörűsége. Csak légy ne volna a világon!... A magyar ember szereti a nyarat. Mentül forróbb, mentül égetőbb a nap heve, annál kedvesebb. Az izzó verőfényben esik legjobban a munka; ez a legjobb „dologidő“. A pajkos nóta, a vidám tréfa is akkor a legédesebb, mikor az árnyéktalan hőségben, nagy rendeket vág a kasza. Kozma Andor, az ő verses krónikájában azt mondja, hogy: Tavaszi dal: olasz találmány, Mert ott a primavéra szép. Az őszi dalt, a líra szárnyán, Bús német sóhajtja szét. De, ha „ég a kopár szik sarja“, Azt már csak a magyar költő dalija... És igaza van. A magyarnak a négy évszak közül a nyár az eleme; és a nyár is csak akkor nyár, ha a tüzes nap, a munka hevében barnára égeti a testét!.. Hanem a légygyei igazán sok baja van a verítékező embernek. Ez a kis bestia teszi tönkre a nyár örömeit. Bosszant, csíp, kínoz mindenkit. Azt is, aki a verőfényben sütkérezik, és azt is, aki a lefüggönyözött szobákban a nyárból a „hűvösre menekülés“ gyönyörűségét élvezi. A légy a mi keserűségünk, gyötrelmünk, sőt gyakran a hóhérunk is, mert bizony a légy nagyobb ellensége az embernek, mint a tigris,. mert nagyon is sokkal több ember pusztul el a förtelmes légycsípéstől, mint a tigrismarástól. És komolyan még sem védekezünk ellene. A légycsapónál, lépespapirosnál, ecetesvíznél, légyméregnél és Zacherlinnél tovább még nem jutottunk. Az egész világon elsőül Chicago szánta el magát arra, hogy minden eszközzel irtóhadjáratot, kíméletlen, kegyetlen háborút indít a legyek ellen. Innen terjedt szét egész Amerikában a legyek pusztítását sürgető propaganda, a miben nagy segítségre voltak az újságok is. Nagy cikkeket írtak a legyek károsságáról, ezenkívül pedig tízszeres nagyításban mutatták be a legyet, abban a poziturában, amikor a baktériumokkal fertőzött lábát hozzádörzsölgeti az ételekhez. Ezenkívül népszerű modorban tartott tudományos cikkek mondták el a közönségnek, hogy a legtöbb betegség a legyek infekciójából származik. E céltudatos agitáció következtében seregszámra alakultak az egyesületek, a melyek minden tagjának az a harci kiáltása: Halál a legyekre! Ezen kívül lép- ten-nyomon találkozhatni igen tiszteletreméltó polgárokkal, akik ilyen felírású szalagot viselnek a karjukon: Halál a legyekre! Bár lehetetlen a legyek kipusztítása, annyit mégis elért a propaganda az egészség ügyével foglalkozók mérhetetlen örömére, hogy onnan, ahol eddig óriási számban tanyáztak a legyek, a konyhákból és a vendéglőkből, csaknem teljesen kipusztultak. A Daily Telegraph jelentése szerint a legyek ellen vezetett irtó háború a Massachussetben lévő Worcesterben járt a legnagyobb eredménnyel. Itt néhány nap alatt iíz nagy hordó tellet meg a legyek hulláival. A légypusztításban legnagyobb rekordot egy ti- zenkétéves fiú kapta, aki egymagában 1,219.000 legyet ölt meg saját találmányú hálója segítségével. E tekintélyes eredmény méltánylásaként 600 koronát kapott. A tíz, légyhullával telt hordót a worcesteri egyetemen közszemlére tették ki.
