Eger - hetente kétszer, 1911

1911-08-23 / 67. szám

1911. augusztus 23.

EGER. (67. sz.)

3

gondozását és a kiültetést s azután az akasztás rendszerét s a vele kapcsolatos munkákat. Ezekre már csak azért is nagy szükség van, mert a magyarság körében a bolgárrendszerű kertészetnek társulási alapon való meghonosítására jó ideig nincs kilátás. A vidéki bolgárok kertészkedése egyébként egész kezdetleges, ezzel nem nehéz versenyre kelni; az ő. előnyük a szövetkezésben áll.

Vegyük alapul, hogy 10 bolgár vállalkozik 10 k. hold földnek kerti művelésére. Nekik elegendő 1 vízemelő kerék; ehhez 2 ló, azután még más 4 ló 2 kocsival az értékesítéskor, tiz ember egy konyhán, egy félszerben, odúban él; árusítással 2—3 foglalkozik. Ezzel szemben a nem társuló magyar 10 holdat 5 külön vállalatban fog fel, amennyiben idegen erővel nem akar dolgozni, ennél többet nem is győz meg s még igy is csak felületesen. A 10 holdon 5 magyar család 5 konyhán él, 5 házikót épít; 5 kocsit, 10 lovat tart, 5 vizemelő kereket állít fel. Ha piacozni kell, a kerti munkára nem marad senkije, a lova sem, pedig éppen nyár derekán arra szüksége volna árasztáskor. Ilyenkor, ha teheti, több lovat tart; de igy az ő költsége legalább háromszorta nagyobb, mint a bolgároké.

Addig, mig többen nem lesznek gyakorlott kertészekké, addig nem következik el a társulás ideje. Olyan, aki ért hozzá, nem társul járatlanokkal, a kertészetben még nem jártasok sem társulnak a kész kertésszel, mert félnek tőle, hogy rövidséget szenvednek. Idővel, ha a mi bolgár rendszerű kertészkedésünk elterjedt, akkor jön a társulás magától, sőt bőven akadnak majd, akik falujuk határát elhagyva, bolgár módra más városok közelében is mernek vállalkozni.

Kérdés, hogy társulás nélkül lehet-e a magyar embernek oly bevételekre kilátása, hogy érdemes ezt a kertészkedést köztük terjeszteni?

Egy-egy család saját munkaerejével 2 k. holdat megbir s a kezdet nehézségei között Is 800—7000 kor. Jövedelemre számíthat. Ezzel meg is lennének elégedve s amennyiben kertészkedési ügyességre tesznek szert, akkor sem nagyobb területre fognak átmenni, hanem ugyanazon területet a kertészkedés még sajátosabb fogásaival igyekszenek jobban kihasználni. Még ha nem is nagy városok közelében dolgoznak, módjukban lehet k. holdanként 800 kor. jövedelemre szert tenni.

A vidéki bolgárok főjövedelme nem a városok piacain folyik be, hanem a falvakban. Oly közélelmezési terményeket állítanak elő, amire a legutolsó napszámosnak is szüksége van. És ne gondoljuk azt, hogy a kertészkedés terjedésével a fogyasztóközönség száma apadni fog. Hazánkban — a nyári munka idején — a mezei munkásnép soraiban teljesen megszűnik minden saját termelés; a munkás csak fogyasztó. Családja összes tagjaival munkába áll, otthon még kenyeret sem süt; — írja a jeles közgazda- sági író. — így van egyéb élelmi cikkével is. A kerti terményekből semmit sem állíthat elő; nyártól-őszig a paprika nélkülözhetetlen élelme közé tartozik; sőt télen is főeledele az ecetbe rakott paprika, ami nálunk teljesen kiszorította az uborkát. Ezek után Ítélve elhihetjük, hogy ezen termékben a fogyasztás kiszámíthatatlan. S ez magyarázza meg, hogy a bolgárok folyton uj rajokkal jönnek és paprikát nem tudnak eleget termelni, mert a falvakban ez a fő konyhatermék. Ha ezt ilyképpen felismertük, akkor csak komolyabban meggondoljuk a feladatot, amely e kertészkedés meghonositására sürget bennünket. . .“

*

A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által Egerben létesítendő bolgá.i-rendszerű kertészeti telep — hisszük, — rövid idő alntt helyes irányba fogja terelni népünknek kertészkedését, mert gyakorlatban mutatja be: miként tehető számottevő keresetforrássá a kert, a szegény ember gazdasága.

HÍREK.

Eger, 1911. augusztus 22-én.

Tájékoztató.

Aug. 23. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 27. Országos vásár Poroszlón.

„ 27. A 48-as Honvédegylet nyári mulatsága.

„ 27. A Hevesmegyei Gazd. Egyesület lódíjazása

Recsken.

„ 28., 29. Országos vásár Hatvanban.

„ 30., 31. Javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok a

főgimnáziumban.

„ 30., 31., Javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok a

főreáliskolában.

Az uj tanév.

— Beiratások az iskolákban. —

A gyümölcsérlelő ősz elején, szeptember hó' 1-ső napján, újból megnyílnak az iskolák kapui; a tudományok csarnokaiban újból megindul a munka, küzdelem a magyar kultúrának előbbreviteleért, és a vakációzó diákság, az ő eleven, életvidám, nyüzsgő táborával ellepi ismét a város kéthónapra elnéptelenedett utcáit.

Elérkezett az iskolai beíratások ideje; a Yeni Sancte, a tankönyvvásárlások, a szállást- és ellátásiadé helyek keresésének, és a tanév megkezdésének izgalmas, bizakodó, rózsás reményekkel telített időszaka.

Az uj iskolai év megkezdésére nézve — tájékozásul — a következőket jelentjük:

Az érs. Jogakadémián szeptember hó 1—12. lesznek a beíratások az intézet igazgatójánál; 13—-15-ig pedig az egyes tanároknál. A Yeni Sancte szeptember 15-én lesz és az előadások szeptember 16.-án kezdődnek.

A rk. főgimnáziumban szeptember 1—3 napjain lesz a beíratás; díja 10 kor.

Az állami föreáliskolában szeptember 1., 2., és 4.-én írják be a jelentkező tanulókat. A beíratási díj és egyéb illetékek összege 17 korona. A Veni Sancte szeptember 5.-én lesz.

A rk. tanitóképzöintézetben szeptember hó 1. és 4-én lesznek a beíratások és pedig az első napon reggel az elsőévesek jelentkeznek; 4-én pedig a többi évfolyamra jelentkezők. A beíratási illetékek összege 16 korona. A Véni Sancte szeptember 6-án lesz; az előadások pedig 7-én kezdődnek.

Az iparostanonc iskolában szeptember 3, 8, 9. és 10-én lesz a beíratás. A tanítás 11-én kezdődik ; a tandíj 3 korona.

A kereskedőtanonc iskolában szeptember 11. és 12-én délután 4—6 óra között lesz a beíratás. Az előadások 13-án kezdődnek; a tandíj 12 korona.

Az angolkisasszonyok róm. kát. leánynevelőintézetének összes iskoláiban (felsőleányiskola, tanítónőképző, polgári- és elemi iskola) szeptember 1, 2 és 4-én lesz a beíratás. A Veni Sancte szeptember 7-én; az előadások kezdete szept. 9-én. Tandíj és beíratási díj: a felsőbb leányiskolában 70, a tanítónőképzőben 50 és a polgári leányiskolában 40 korona.

Az állami polgári .leányiskolában a beíratás szeptember 1, 2 és 4-én; a Veni Sancte szept. 5-én és az első előadás ugyancsak szept. 5-én lesz. Tandíj és egyéb illetékek összege 16 kor. 30 fillér.

A női kereskedelmi tanfolyamra a beíratások szeptember 1-től 5-ig tartanak az állami polgári

leányiskolában. A tandíj még nincsen véglegesen megállapítva de évi 120 koronánál nem lesz több.

Szent István napján délelőtt 9 órakor ünnepi nagy mise volt a főszékesegyházban, melyet Debreczeni János apát-kanonok celebrált nagy segédlettel. Az ünnepi misén a hatóságok is megjelentek. E napon minden középületre kitűzték a nemzeti zászlót. — Délután a várban volt, búcsú, amelyen nagy tömeg ajtatos- kodó vett részt. A búcsú a szerviták templomából indult a várba, hol Danassy Gyula káplán mondott hazafias szellemű egyházi beszédet.

Bérmálás. Szmrecsányi Lajos püspök folyó évi szeptember hó 8-án és 9-én Mezőkövesden, 10-én Keresztespüspökiben, 11-én Borsodszeme- rén, 12-őn Szihalmou, végül 17-én Novajon fogja a bérmálás szentségét kiszolgáltatni.

Kinevezés. A király Prettenhofer Ödön egri törvényszéki bírót a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bírák létszámába, továbbá Hollós Nándor egri és Turkovich Emil gyöngyösi járásbírósági albírákat jelenlegi székhelyükön való meghagyással járásbírókká; a m. kir. dohányjövedéki központi igazgató Ooda Gyula kápolnai dohányjövedéki segédtisztet a X. fizetési osztályba dohányjövedéki tisztté, Gajzágó Tivadar turkevei lakost pedig az egri dohánygyári igazgatósághoz ideiglenes minőségű díjtalan dohányjövedéki gyakornokká nevezte ki.

Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mikus László egri állami főreáliskolai rendes tanárt hasonló minőségben a budapesti II. kerületi állami főgimnáziumhoz helyezte át.

A Rókusz-temetö búcsúja vasárnap volt és, mint minden más évben, most is a hívők ezrei vettek részt benne. A délelőtti istentiszteletet Kele István dr. végezte s ő vezette a körmenetet is, mig a szentbeszédet Harkabusz László káplán mondotta, délután Danassy Gyula vezette a processziót.

Költözködő iskola. Az egri állami polgári leányiskola uj otthonába költözik. A város, tudvalévőén, a modern igényeknek megfelelően átalakította a régi törvényszéki épületet, melynek emeleti helyiségeiben lesz elhelyezve a polgári leányiskola és a női kereskedelmi tanfolyam, mely az idén újból megnyílik. Az iskolák egészen újonnan lesznek berendezve és fölszerelve. A költözködés most van folyamatban és a beíratások úgy a polgári iskolába, mint a kereskedelmi tanfolyamra már az uj iskola-helyiségben fognak történni.

Színházi hír. Palágyi Lajos színtársulatának tagjai augusztus 25-ig élvezik a szabadságot. Ekkor Egerbe jön a társulat és — mint már jelentettük — szeptember 1-től megkezdik az őszi szezont, mely október 15-ig fog tartani. Ezzel kapcsolatban közöljük a Pesti Hírlap következő értesülését, mely a lap augusztus 19-i számában jelent meg.

Mágnásasszony a színpadon. Szeptember elsejétől kezdve — mint már egyizben jeleztük — kiválóan érdekes eseménye lesz Palágyi egri— miskolczi társulatának. Szeptember elsejétől kezdve szerződött le ugyanis a felvidék egyik legelőkelőbb mágnásának válófélben levő felesége, akit művészi ambíciói a színpadra vezettek a meleg családi fészekből. A mágnásasz- szony, aki a Mikes Margit nevet vette föl, eltekintve attól, hogy egyike a felvidék legszebb és legműveltebb asszonyának, hatalmas, széles terjedelmű altja nagy feltűnést fog kelteni, mert olyan csengő, gyönyörű alt hang még a vidéki színpadon nem volt, különösen, amely operette-szerepekre is kellően iskolázott és alkalmas. A művésznő még sohasem volt