Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-02 / 61. szám
1911. augusztus 2. EGER. (61. sz.) 3 sőt kicserélője azoknak, ennélfogva nem is a gyermekekhez fordul, akiknek nincsenek magasabb ismereteik, egyéni meggyőződéseik, hanem a felnőttekhez, azokhoz akikben van ismeret, meggyőződés, ámde — legalább a felvilágosítók hite szerint — téves ismeret, előítéleteken alapuló meggyőződés. Az oktatás a műveltség megőrzője, a felvilágosítás az előbbre vivője, fejlesztője annak.“ Ezután annak kijelentésével, hogy „a felvilágosítás, vagyis az ismeretek, meggyőzdések, az egész műveltség átalakításának első nagy kora a renaissance,“ áttér a szerző a felvilágosultság harcának közvetetlen törekvésére és vázolja azokat a küzdelmeket, amelyek fölvették a harcot az egész vonalon minden ellen, ami az embert rabbá teszi, ami értelmét vagy erkölcsi tisztaságát megrontja: az állami és társadalmi intézmények, a tudatlanság, babonák és előítéletek ellen. Másszóval: a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek diadalra juttatása mellett, a tudomány és vallás átalakítása volt a főcél. Az eredmény ismeretes. A régi hagyományokat felforgatta ugyan a francia forradalom és szabaddá tette az egyént, istenséggé emelte az észt; ámde a XVIII. század álma, hogy t. i. a régi világ romjain egy tökéletesebb, nemesebb emberiség fog élni, — nem valósult meg. Vérbe fojtotta ugyanaz a forradalom, amelytől az eszmék diadalát várták. A szerző persze nem ilyen röviden végez ezzel a megkapó témával, hanem 36 nagy oktáv oldalon keresztül tárgyalja a felvilágosultság küzdelmeit és vele kapcsolatosan az irodalom nagy átalakulását, mely „a felvilágosultság eszméinek hirdetése, terjesztése mellett kapcsolatot keres a társadalom, a polgári világ életével, vágyaival, eszméivel, továbbá a naiv, meg az ily talajból kisarjadó nemzeti költészetek felé fordul figyelme, azokban kutatja az örök szépnek, a költőiességnek uj eszmény-képét“. . . Az Értesítő többi része magával az intézettel foglalkozik. Mindenekelőtt a tanári kart mutatja be, mely Vigh Béla igazgatóval élén, Baranyó Ernő, Bánhidy Ödön, Böröczffy Kálmán, Czunya Sándor, Elek Oszkár dr., Jab- lonszky Flóris, Karenovics József, Kántor Nándor, Kiss Nándor, Klauber Frigyes, Kniesner Ágost, Kolosy Mór, Lányi Kornél, Mikus László, Pécsi Ottmár és Tóth Gyula tanárokból, toFolytak a gondolatok, telt a kulacs oldala, nőtt a költő lelkesedése. . . Egyik sor, a másikat hozta s midőn az utólsó versszakban végső kívánságát kifejezte, vájjon gondolta-e, hogy rövid idő múlva csakugyan bekövetkezik a halál órája, melyről most bohón, csapongva énekelt? Bizonyosan, nem! Azt talán mondanom se kell, hogy Csokonai, miután a kulacs oldalán megörökítette remek dalát, „ivék utána egyet“. . . A csikóbőrös kulacshoz irt szerelemdal ma is egyike a legszebb ódáinknak, melyeket Backus ajándéka, a bor nyomán fakadó iklett- ségből írtak költőink. . . Csokonai, annyi szép szerelmi- és bnrdal szerzője, már régen meghalt, talán a kulacs sincs már meg, (én legalább nem hallottam, hogy megvolna), de megmaradt a költemény és áll a tokaji Nagyhegy, melyen írta. . . És ha igaz, mit a néphit mond, hogy a Kárpátok tündére állította előőrsül, dicsérjük érte, hiszen ha az Alfölddel nem áll hadilábon, talán a Nagyhegy, de talán a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz“ se született volna. . . Sándor Imre. vábbá Halászy Caesar dr. és Kiszely Imre róm. kát., Reiss Dániel és Schweiger Lázár dr. izr., Tóth István ev. ref. hitoktatókból, és Chochola Ferenc, Czigler Henrik dr. és Komáromi Ödön rendkívüli tárgyak (zene, egészségtan, ének) tanáraiból áll. Ezután az elvégzett tananyagról szóló kimutatás következik; majd az intézet növendékeinek a Balatonra és környékére történt kirándulásával számol be Czunya Sándor tanár, aki Kántor Nándor tanár-társával kisérte ta- nulmányutján a számszerint 33 növendéket. Ezzel kapcsolatban vannak felsorolva azok a kisebb kirándulások is, melyeket Egerben és ger vidékén tettek az intézet növendékei, persze szintén tanáraik felügyelete alatt. Az intézet kebelében két ifjúsági egyesület működik: a Bajza-Önképzőkör és a Má- ria-kongregáció. Az Önképzőkör élén Klauber Frigyes tanár állott és az előző évekéhez hasonló buzgó és igen eredméyes munkát végzett azon a 12 ülésen — közöttük 3 .díszgyűlésen — melyet az iskolai év folyamán tartott. A Má- ria-Kongregáció vezetője, Halászy Caesar dr. Ez az ájtatos és a hit-élet megszilárdítására alakult társulat, a róm. kát. növendékek valláserkölcsi jellemfejlesztésére gyakorolt üdvös hatást. A könyvtárak és szertárak gyarapodásáról szóló kimutatás az intézet gazdag felszereléséről tanúskodik. Ösztöndíjban 9, segélyben 4, tandíjmentességben 110, ingyen élelmezésben 29 és félingyen élelmezésben 3 tanuló részesült. Pénzjutalmat 26 tanuló kapott, ezenkívül többen könyv-jutalomban is részesültek. Az intézet segélyző-egyesületének bevétele 1051 K 97 fillér, kiadása 632 K 79 fillér, alaptőkéje 5413 K 16 fillér volt. Könyvsegélyben 111 tanuló részesült, rajzmintát és rajzszereket 45 tanuló kapott. Ezenkívül 7 tanuló ruhasegélyben, többen pedig ingyenes gyógyszer és orvosi gyógykezelésben részesültek a segélyegyesület költségére. Az intézetnek a tanév folyamán 333 növendéke volt. Ezek közül 296 osztályoztatok 24 kimaradt, 2 más intézetbe ment, 3 „eltanácsoltatok“ és 8 nem osztályoztatok. Az osztályozott tanulók vallásukra nézve: 136 róm. kát., 1 gör. kel., 8 ág. ev., 24 ref. és 127 izr.; anyanyelvűkre nézve 1 románon kivül mindnyájan magyarok. Egri 175, hevesmegyebeli 62, más megyebeli 58 és más állambeli 1 volt a tanulók között. Előmenetelre nézve minden tantárgyból jeles 15, jó 38, elégséges 170, egy tantárgyból elégtelen 36, két tantárgyból elégtelen 17, több tantárgyból elégtelen 20 tanuló. Az intézet VIII. osztályát 17 tanuló végezte el, kik valamennyien résztvettek az érettségi vizsgálatokon. Közülök 2 jelesen, 7 jól, 6 egyszerűen érett lett; 2 pedig javító vizsgálatra utasíttatott. Az Értesítőben külön fejezet szól az intézet növendékeinek testi neveléséről és érdekes táblázat van összeállítva a VIII. osztályú tanulók erő- és ügyességmérésének eredményéről. A vaskos, 146 oldalra terjedő Értesítőt az 1910/11. iskolai év története, a használt tankönyvek jegyzéke és a jövő iskolai évre vonatkozó tájékoztatás zárja be. Az iskolai év történetének kiemelkedő momentumát Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek az intézetben tett látogatása képezte. De igen jelentősek az intézet tanárai által tartott ismeretterjesztő-előadások is, amelyeknek állandóan nagy számú és hálás közönsége volt. —tzky. HÍREK. Eger, 1911. augusztus 1-éa. Tájékoztató. Aug. 3., 4. Országos vásár Tiszafüreden. „ 4. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Apezon „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. Búcsú a Fájdalmas-temetőben. „ 7. Hónapos állatvásár Egerben. „ 7., 8. Országos vásár Pásztón. „ 9. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaszőllősön. „ 14. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Párádon. „ 15. Nagy-Boldogasszony ünnepe. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napjá Kápolnán. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. „ 19. Eger város közgyűlése. „ 20. Szent István király ünnepe. „ 20. Az Egri Dalkör népünnepélye. „ 20., 21. Országos vásár Gyöngyösön. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 27. Országos vásár Poroszlón. Személyi hír. Samassa József dr. bíbornok- érsek, aki pénteken délelőtt legszűkebb környezetével Budapestre utazott, hétfőn este Szmrecsányi Lajos segédpüspök társaságában, aki Marienbadból tért haza, székvárosába, Egerbe érkezett. Nyugdíjazás. A kereskedelemügyi miniszter Fekete János posta- és távírda főfelügyelőt, az egri m. kir. posta és távirda hivatal főnökét, 42 évi buzgó és hűséges szolgálatának elismerése mellett, a saját kérelmére nyugdíjazta. Az érdemes főtisztviselő általánosan ismert, becsült és kedvelt alakja Eger város társadalmának. Hivatalának pontos és lelkiismeretes ellátása mellett, tevékeny munkásságot fejtett ki a közéletben is. Mint Eger város képviselő- testületének tagja, élénk érdeklődéssel kisérte a közügyeket és nem egy ízben szólalt fel a felvetett fontosabb eszmék keresztülvite érdekében. A postahivatal ideiglenes vezetésével Farczády László postafelügyelő bízatott meg. Porciunkula. Assisi szent Ferenc első temp- lomocskájának, a „Porciunkulá“-nak alapítása emlékére, mint minden esztendőben, az idén is augusztus hó 2-án búcsú lesz a Szent-Ferenc- rendieknél. Az ünnepi istentiszteletek sorrendje a következő: reggel 6 órakor első mise; l/*9 órakor szentbeszéd, nagymise szentségkitétellel és körmenet; 10 órakor ismét mise; délután 724 órakor pedig litánia. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Elek Oszkár dr. Egerből nemrég Sümegre áthelyezett főreáliskolai tanárt Aradra helyezte át. A bortermelők szövetkezete. Örömmel jelentjük, hogy az egri bor értékesítésére megalakult az Egri Szövetkezett Bortermelők Részvénytársasága. Az alkuló gyűlést vasárnap, julius hó 30-án délelőtt 10 órakor tartották meg a város közháza tanácskozó termében, a hol ez alkalomból 57 részvényes 852 részvény képviseletében jelent meg. Az alakuló gyűlésen Hanák Gyula, Eger város főjegyzője elnökölt, a jegyzői tisztet pedig Alföldi Dávid dr. ügyvéd végezte. A határozatképesség megállapítása után a közgyűlés megalakultnak mondotta ki az Egri Szövetkezett Bortermelők Részvénytársaságát ; elfogadta az uj részvénytársaság felolvasott alapszabályait, és egyhangúan megválasztotta vezérigazgatónak Hajduska Rezső gyöngyösi lakost, mint a Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete-részvénytársaság vezérigazgatóját, jogtanácsosnak pedig Alföldi Dávid dr. egri ügyvédet. Ezután tudomásul vette a közgyűlés, hogy az alapítók az igazgatóságba az első három évre tagokul: Borhy Györgyöt, Csekó Gábort, Dálnoky Nagy Jánost, Fógel Ágostont, Glósz Kálmán dr.-t., Hanák Gyulát, Kálmán Ignác dr.-t, Török Kálmánt és Wolf Károlyt
