Eger - hetente kétszer, 1911
1911-07-26 / 59. szám
4 EGER. (59. sz.) 1911. julius 26. Papi gyűlés. Az egyházmegyei papnyugdíjintézet közgyűlését a bíbornok-érsek f. évi október hó 26-ra tűzte ki és felhívta az egyházmegye papságát, hogy ezen közgyűlésre a működő alespereseken, illetve alesperes-he- lyetteseken kivül, minden alesperesi kerületből küldendő egy tagot és minden főesperesi kerületből küldendő egy káplánt válassza meg. A középponti papság két küldöttet választ a közgyűlésre. Negyvenéves áldozópapi jubileumát ünnepelte a napokban Magócsy Imre szent ferenc- rendi áldozópap, a gyöngyösi alsó plébánia lelkésze. Magócsy Imre éveken át volt gimnáziumi tanár Gyöngyösön, majd később házfőnökké választatván, évek óta vezeti a gyöngyösi alsó- plébánia ügyeit. A jubiláns teljes csöndben ünnepelte meg a ritka évfordulót. Milesz Béla. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Milesz Béla tiszafüredi ref. tanítót f. évi szeptember hó 1-től kezdve nyugdíjazta. Milesz Béla 46 éves tanítói pályáján mintaképe volt azoknak a tanítóknak, kik a gyermekek nevelése és tanítása kőiül kifejtett gyakorlati munkásság, buzgalom és a gyermekekkel való gondos és szerető bánásmód, az iskolában és azon kivül a tanítás helyes módszerének alkalmazása, valamint annak a gyermek egész lényét fejlesztő erkölcsi hatása, továbbá az iskolán kivül a felnőtt nép erkölcsének, értelmiségének és anyagi helyzetének javítása körül kifejtett fáradozása által a közönség háláját, szeretetét és ragaszkodását kiérdemelték. Szorosan vett hivatásától ment idejét különösen irodalmi munkálkodásra, a társasélet, emberbaráti, közművelődési intézmények, egyesületek érdekeinek munkálására fordította. Az utóbbi években például nagy munkásságot fejtett ki a Tiszafüredi Régészeti Muzeum gondozásában, gyarapításában és a vele kapcsolatos közkönyvtár kezelésében és fejlesztésében. Mint a Muzeum-egye- sület titkára, a muzeum érdekében végzett régészeti ásatásokat ritka szakértelemmel vezette és azok eredményéről tudományos színvonalon álló jelentéseiben számolt be évenkinf. 1904. évben Debreczen város tanácsa az ott szervezett városi muzeum beállítását Milesz Bélára bízta és az érdemes tudós tauító a beléje helyezett bizalomnak fényes eredménnyel felelt meg. Az irodalomban, mint népies ifjúsági iró 1863-ban lépett fel először „Szép kun leány“ című elbeszélésével. Azóta egymást érték a jobbnál-jobb ifjúsági iratok, amelyek a mi gyermekéveinket megédesítették. 1888-bau megalapította és 10 éven át szerkesztette a Tiszafüred és Vidéke cimü társadalmi és vegyestartalmu heti lapot; most a Tiszafüredi Újság heti lap fő- szerkesztője. Életrajzi adataiból kiemeljük, hogy Mezőtúron született 1843 szeptember 8-án, hol atyja néptanító volt. Középiskoláit Karczagon, a főiskolát Sárospatakon végezte. Első tanítói állomása Putnok volt, innen Alsószuhára került a Bónis-családhoz nevelőnek, honnan 1865-ben a tiszafüredi ref. egyház egyik tanítói állomására hívta meg, amelyet el is foglalt és azóta csaknem félszázadon át közmegelégedésre be is töltött. Az Uránia színház megnyitása szombaton volt, mely alkalomra zsúfolás g megtelt a tágas nézőtér. A közönség soraiban társadalmi előkelőségeink közül igen sokakat láttunk. Ott volt Majzik Viktor alispán is. Az első előadás közönsége megelégedetten távozott az Urániából, mert úgy a darab felolvasása, miut a vetített képek tisztasága is minden kívánalmat kielégített. Balogh Pál Waterlootól—S-dánig című darabja volt műsoron; a szöveget Damó Oszkár, az Uránia igazgatója olvasta föl. A gépek jól működtek ; a helyiség berendezése csinos, ízléses. A vasárnapi és hétfői mozielőadásoknak is nagy közönsége volt. Különösen Aida tragédiája tetszett és egy gyönyörűen színezett természeti fölvétel, egy ausztráliai expedíció. Ma este uj műsort mutattak be, szintén nagy közönség jelenlétében. Kiemeljük ebből a műsorból a Raguzát és környékét, aztán a Viribus Unitis vízrebocsájfását bemutató filmeket. Úgy látszik, hogy — kivált, majd a hűvösebb idők beálltával — kedvenc találkozóhelye lesz közönségünknek az Uránia. A szőlő állása Eger-vidékón. Heves és Szol- nokmegyékben jól fejlődik a szőlő, de a pero- noszpora sok kárt tesz, jóllehet nagyon erélyesen védekeznek ellene. Közepes termés várható. Párád. A parádi vastimsós gyógyfürdőt julius hó 20 ig 880 fürdővendég és 300 átutazó napi vendég látogatta meg. Százéves asszony halála. Gyöngyösön a napokban halt meg Lőwi Mártonná, aki már elmúlt száz éves. Legidősebb gyermeke 76, legidősebb unokája 42 éves. Az elhunytnak egyébként 13 gyermeke volt, 20 unokája és 58 dédunokája. Apró hírek. Tűz Vámosgyörkön. Vámosgyörk községben szerdán délután nagy tűz volt, melynek 8 lakóház, nagy mennyiségű behordott takarmány és csépeletUn termés lett a marta- léka. A tűz Váczi András kertjében a cséplőgéptől keletkezett. A nagy szélben egy kipattant szikra lángbaboiította a nagy buzakazlat, melytől azután a lakóház és a többi épület is tüzet fogott. A kár igen jelentékeny, mert biztosítva semmi sem volt. A veszedelmet, amely az egész virágzó községet elpusztulással fenyegette, a vámosgyörki tűzoltóság a gyöngyösi, adácsi, atkári és gyöngyöshalászi tűzoltók segítségével fojtotta el. — Az alkohol. Ugylátszik a gyöngyösi kapás-legények sem jobbak az egrieknél, mert ott is, hogy úgy mondjuk, vasárnapi-renden van a verekedés. Vasárnap délután is összekaptak a legények a Petőfi-utcában, és a verekedésnek Pampuk Sándor lett az áldozata, akit alaposan összeszurkálva szállítottak haza a mentők. — Elrablóit leányka. Két munkanélküli kéregető elrabolta e hó 5-én Dénes András bányász 10 éves leányát Salgótarjánból. A gyermekrablókat sikerült elfogni Gyöngyösön és a kis leányt (akivel koldultattak a gyermekrablók) visszavitték a megrémült szülőknek. — Az amerikai pénz áldozata. Kohut Pál házi tanító volt a tövisi postaügynöknél s mint ilyen elcsent egy 700 koronás postautalványt, amely Amerikából érkezett. Az aláírásokat reáhamisítva és a hivatalos bélyegzőt reáütve, fölvette és el is mulatta a pénzt. Köröző levelet adtak ki el- leneés Gyöngyösön tartóztatták le a kórházban. — Életunt hentessegéd. Mala Sándor egri hentessegéd tegnap délután a Kisasszony-temetőben mellbe szúrta magát. Nem volt munkája, azért keseredett el. Életveszélyes sebével az irgal- masok kórházába szállították. — Megölte a pálinka. Kelemen János Tóth-utcai földműves hétfőn délután olyan sok pálinkát talált inni, hogy elaludt tőle — örökre. Alvásközben ugyanis szivszélhüdés érte. 2 kőnyvkötő-tanonc alkalmazást nyer hetifizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában. Irodalom. A Zsasskovszkyak emlékezete. A námesz- tói Zsasskovszky-emléktáblának 1911. április 23-iki leleplezése alkalmából kegyeletük jeléül kiadták az utódok. Eger. Nyomatott az érseki líceumi könyvnyomdában. Nagy 8° 58 lap, 4 arcképpel. Részletesen foglalkoztunk avval az ünnepséggel, melynek keretében Námesztó, árva- megyei nagyközség egykori kántor-tanítójának, Zsasskovszky Endrének, és három fiának, Ferencnek, Endrének és Józsefnek emlékét márványtáblával örökítette meg: 1911. év április 23-án. Ez a kis könyv visszhangja akar lenni a námesztóiak kegyeletes határozatának; emlék akar lenni azoknak, akik ott voltak azon a szép ünnepen ; és forrás akar lenni azoknak, akik a katolikus egyházi zene négy szorgalmas munkásának élete és működése iránt érdeklődnek. Négy életrajzot tartalmaz. Ez életrajzok közül egyik se uj, hanem csak betűszerinti utánnyomása régebben megjelent biográfiáknak. Az első a Zsasskovszky Endre népnevelő életrajza, amelyet Korének József volt szomolyai plébános írt és amelyet a „Kalauz“ érdemes szerkesztője, Szauter Antal, pályadíjjal jutalmazott, sőt ki is adott 1870-ben. A második életrajz, b. e. Zssasskovszky Endrének legidősebb fiáról, Zsasskovszky Ferenc, egri székes- egyházi karnagyról és zenetanárról szól és az egri rk. érseki tanítóképzőnek 1887—88-ik isk. évi Értesítőjéből való. Ugyancsak ennek az intézetnek Értesítőjében jelent meg és ugyancsak névtelenül a Zsasskovszky Endre, egri székesegyházi másodkarnagy és szintén ké- pezdei zenetanár életrajza 1883—84-ben. A legutólsó életrajzot egy (azóta szintén elhunyt lelkes fiatal tanítvány, Nyizsnyay Iván, teológiai tanár írta. A legfiatalabb Zsasskovszky- fivéri ól, Józsefről szó), aki mint kanonok, 1903 ig volt rektora az egri papnevelő-intézetnek. Az életrajz 1905 ben, a szelidlelkű főpap halála után pár héttel jelent meg. Végül a Námesztón (1911. ápr. 23-án) lefolyt emlékünnep halavány leírását adja, mint koszorút e négy muukás, fáradságos, de eredményes életre. A könyvet, melyet a négy férfiúnak pompásan sikerült arcképe díszít, nem bo- csájtják könyvárusi forgalomba, hanem könyvtáraknak küldi meg a család és az elhunyt jeleseknek barátait tiszteli meg vele. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 6779/1911. szám. HIRDETMÉNY. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Átány község határának általános tagosítása iránt folyamatba tett ügyben a megen- gedhetőség kérdésének tárgyalására 1911. évi szeptember hó 22. (huszonkettedik) napjának d. e. 9 óráját tűzi ki. Átány község közbázá- hoz, s arra az összes tagosító érdekeltséget jelen hirdetmény utján megidézi. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelteket, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1911. május hó 29. napján 64102/VI —3. sz. a. hozott határozata szerint a községi belsőségek, a község nyomásba, eső határrészétől teljesen elkülönített, külön egységes gazdasági területet alkotó és állam adó épületekkel is ellátott nagyobb tanyás birtokokból álló alsó és felső szárazbeői puszta, valamint a határnyomásba eső részétől szintén teljesen elkülönített „Magasház,“ „Hanyiér“ és „Ti-lekalja“ dülőbeli nagyobb tanyásbirtokok, továbbá mint egységes gazdasági területek az úrbéri birtok- rendezéskor a községi határ nyomásos részétől árkokkal is elkülönít tetten kihasított, úgynevezett kivételes tagos földek, valamint a zsellérek tulajdonát képező, ugyancsak egységes területet alkotó s körülárkolt zsellérszántók és zsellér-legelő kivételével az általános tagosításban Átány község határa egészben bevonható és a határnak erre a részére a tagosítás hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ennélfogva a biróság a tagosítást elfogja rendelni, ha a tagosítást kívánók birtoka a 30/1909. sz. ig. ügy. m. rendelet 52. és 54. § értelmében a tagosítást kívánókhoz számítandók birtokával együtt a község tagosítandó területének egynegyed részét kiteszi. A tárgyaláson meg nem jelenő érdekeltek úgy tekintetnek, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Az eljárás foganatosítására Káló Miklós kir. törvszéki bírót küldte ki. Kelt Egerben, a kir. törvszék 1911. julius bó 20‘ Dr. Pap Sándor, elnök h. Káló Miklós. Eger, 1911. Az érseki lyeeum könyvnyomdája.
