Eger - hetente kétszer, 1911
1911-07-19 / 57. szám
4 EGER. (57. sz.) 1911. julius 19. A Katolikus Legényegylet nyári mulatsága, melyet vasárnap Felőtárkányon rendezett, igen jól sikerült. A fiatalság már délután nagy kedvvel táncolt a kies tóparton s a korai délutáni órákban egymást érték az érkező fogatok. Városunk előkelőbb iparosai nagy számban jelentek meg családjaikkal együtt, ami bizonyára jól esett a fáradozó rendezőségnek és nagy hasznára válik a nemes ügynek. „Egri Szövetkezett Bortermelők Részvény- társasága“ cím alatt már megalakult városunkban egy olyan vállalat, melynek szükséges voltát már mi is többször hangoztattuk. A vállalat alaptőkéje egyenlőre 200,000 korona, melyet pár nap alatt teljes egészében jegyeztek. A Hevesmegyei Takarékpénztár 70 ezer, a „Gyöngyösvisontai Bortermelők Szövetkezete“ szintén 70 ezer koronát; az igy felmaradó 60 ezer korona jegyzését pedig azok biztosították, kik a most nevezett két intézeten kívül kibocsátották az aláírási íveket. Népház Mezőtárkányban. Az első „Népház“ Hevesvármegyében Mezőtárkányon lesz. És most már bizonyos, hogy fölépü). A vármegye közgyűlése ugyanis még a tavaszon kilátásba helyezte a támogatást, a fóldmivelésügyi miniszter pedig most 8000 korona segélyt engedélyezett a „Népház“ építésére, amelyhez a szorgos nyári munka bevégzése után azonnal hozzá fognak. A parádi fürdöszezón. A parádi fürdőt az idén, julius hó 10-ig összesen 744 fürdővendég látogatta meg. Az átutazó napi vendégek száma az utóbbi 5 nap alatt 200 volt. A Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete c. részvénytársaság vasárnap tartja VI. rendes közgyűlését. Ebből az alkalomból közli évi mérlegét. Nem tartjuk érdektelennek, hogy néhány adatot közöljünk a mérleg- és eredmény-számlából. A részvénytőke 400 ezer korona volt s ma már 184,500 K a tartalék-alap; a mérleg-számla végösszege 1179753 04 K. Megemlítjük még, hogy a nyereség 98,364 kor. 07 fillér volt. Az időjárás (a Meteor jóslása szerint) a holnapi nappal megváltozik; és pedig csomópontok szerint: a 19-iki szeles, változó, a 21-iki hőmérséksülyedéssel viharos, vagy legalább zivataros jeléggel, bővebb csapadékot hoz, melynek segítségére lesz a 24-iki is. Ezt követően ismét az állandóbb meleg, különösen 27. és 28. körül, az igen nagy meleg kifejlődése várható, mely e hónap végét tölti ki. Julius hónap változási napjai közül legerősebb hatásúak: 19. szeles, változó, 21. esős, esetleg zivataros, 24. és 27. meleg, száraz jelleggel. Apró hírek, Elitéit városatya. Március idusának hazafias hangulatát — köztudomás szerint, — alaposan megzavarta az idén Nagy János földes gazda, aki polgártársai bizalmából, ez- időszerint, városi képviselő is Egerben. A nagyrahivatott férfiú mindenekelőtt nagyokat ivott március 15-én a haza boldogulásáéit, azután elment ő is bankettezni előbb a földmíves olvasókörbe, azután az iparoskörbe és végül a kaszinóba. A haza boldogulásáért ürített poharak végtére is olyan rózsás hangulatba ringatták Nagy János képviselőt, hogy a kaszinó- kávéházban, ahová bankett után ő is betért, már nem a haza sorsa érdekelte, hanem azon az ősi magyar problémán töprenkedett, hogy: ki a legény a csárdában ? A szeme megakadt Tóth Sándor rendőralkapitányon és Kucora Béla rendőrségi tisztviselőn. És beléjük kötött. Ebből persze csinos kávéházi botrány kerekedett, melynek szombaton játszódott le a fináléja az egri kir. törvényszék előtt. A büntető bíróság 60 korona fő és 20 korona mellékbüntetésre ítélte az ünneprontó városatyát. — Tüzek a vidéken. Tar községben három gazda szalmája égett le a községi rakodóban; Tiszafüreden Beke Márton gazdának öt kereszt búzája, Ceiz- ler Róza vendéglősnek pedig a háza hamvadt el; Tiszaszőllősön is kazal-tűz volt. Mohácsi István gazdának a takarmány-készlete gyulladt ki és ettől az istállója is leégett. Gyöngyösön, a búzapiacon egy kunyhó égett le. — A kút fenekén. Hevesen egy Mezei Piroska nevű leány víz- meiítés közben a kútba esett, de még idejekorán észrevették és kimentették. — Lódijazás. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület az idén, augusztus hó 27-én, délelőtt 9 órakor Recsk községben lódíjazást rendez. — A kártya. Vasárnap délután véres verekedést idézett elő a kártyaszenvedély Egerben, a Darvas-utcában. Négy legény szórakozott az ördög bibliájával: a két Majoros testvér, továbbá Bicskei Lajos és Szakácsi Mihály. A nyereség minnyájuknak jól esett, de a veszteség olyan dühbe gurította őket, hogy bicskát ragadtak és alaposan összeszurkálták egymást. 8 gyorsvonat érkezik naponként Pőstyénbe Budapest, Bécs és Berlin felől. Mind beteget szállít oda, onnan pedig elviszi a gyógyultak ezreit a világ minden tájára. A fürdő védjegye: a kettétört mankó, híven fejezi ki azt az átalakulást, amelyet Pőstyén csodás iszapfürdői a köszvényesek ischiasosak és egyéb szenvedők ezrein végeznek. Ezért hódít diadalmasan ez a jelvény mind messzebb és messzebb földön és szerez dicsőséget a magyar névnek. 2 könyvkötő-tanonc alkalmazást nyer hetifizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 4182. rk./1911. RENDELET. Miután a város területén a járványosán fellépett, a fóldmivelésügyi m. kir. minisztérium 9300—898. sz. rendelete alapján a zárlatot az egész sertésállományra vonatkozólag elrendelem. A sertések állandóan istállózandók, azokat eladásra, legelőre, terekre, utakra vagy patakba akár legeltetés, akár itatás vagy mosatás céljából kihajtani vagy kibocsájtani ezen zárlat feloldásáig, szigorúan tilos. Egyidejűleg felhívom a lakosságot, hogy az esetre, ha sertéseiken a betegűlésen csak a legkisebb jelét is észlelnék, arról a r. kapitányságnál haladéktalanul jelentést tegyenek. Ezen rendelet ellen vétőket az 1888. évi VII. t.-c. 152. és 155-ik §§-ai alapján büntetni, a város területére becsempészett sertéseket pedig ugyanazon törvény 155. §-a alapján elkobozni fogom. Eger, 1911. julius hó 13-án. Fridi Gyula, rendőrkapitány. 4246/rk. 1911. Rendelet. Értesítem a közönséget, hogy Eger város területén a szarvarmarha állományban a a száj- és körömfájás ragályos betegség járványosán fellépett. Ennélfogva a 24600—1904. sz. F. M. ren- rendelet alapján a következőket rendelem: 1. A város termetén levő fertőzött udvarban az összes hasított körmü állatokat (szárvas- marha, juh, kecske sertés) szoros udvar, illetve istálló zár alá helyezem. A vészmentts udvarból származó egészséges hasított körmű állatoknak a közlegelőkre való kihajtását, úgyszintén ezekkel a mezei munkák végzését a város határán belül megengedem. 2. Marhalevelek kiadását (lovak kivételével) beszüntetem s a lakosokat figyelmeztetem, hogy a birtokukban levő összes marhaleveleket hivatalomhoz azonnal szolgáltassák be. Mészárosokat, marhakereskedőket, sertéshizlalókat, sertés herélőket, a város területén levő istállókba való belépéstől eltiltom. 3. Hasított körmű állatoknak a város területén való áthajtását — azok kivételével, amelyek hatósági engedély mellett a vágóhídra azonnali levágás céljából hajtatnak, — betiltom, s e rendelkezésem legszigorúbb ellenőrzésére a városi vámőröket utasítom. 4. Takarmányféléknek a város területéről való kihordása csakis vészmentes udvarokból, a rendőrség által kiállított igazolványok mellett történhetik; a behozatalt, illetve átvitelt pedig csakis lovas fogatokkal engedélyezem. A száj- és körömfájásban megbetegedett állatok tejének és tejtermékének felhasználása és forgalomba hozatala szigorúan tilos; ezek az állatok betegségének tartama alatt megsemmisítendők, miután a száj- és körömfájás betegséget emberek is megkaphatják. 5. A beteg állatok gyógyítása a szájnak creolin, lysoform vagy timsós oldattal való mosással eszközlendő. A beteg csülkök tisztán tartandók, időnként creolin oldattal mosandók, rézgálic (kékkő) és timsó pornak egyenlő arányban előállított keverékével behintendő. Végül midőn az érdekelt gazdaközönség figyelmét a betegség rendkívüli ragályozó természetére felhívom, egyszersmind figyelmeztetem, hogy azok ellen, akik jelen rendeletemben foglalt intézkedéseket be nem tartják, állategészségügyi kihágás miatt az eljárást megindítom. Eger, 1911. julius 15-én. Fridi Gyula, rendőrkapitány. Ad. 8/közpv./1911. Hirdetmény. Eger város központi választmánya ezennel közhírré teszi, hogy az 1899. évi XV. t.-c. 147. §-a értelmében a beadott felszólalások fölött az 1912. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét illetőleg hozott határozatok a hivatkozott törvény 148. §-a értelmében 1911. évi julius hó 20-tól 30-ig lesznek a közigazgatási iktatókiadó hivatalban közszemlére kitéve. Az érdekeltek figyelmeztetnek, hogy azok, kiknek felszólalása fölött a központi választmány határozatot hozott, azoknak közszemlére való kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a határozatok kézbesítettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a m. kir. Kúriához intézendő felebbezéssüket a központi választmány elnökéhez benyújthatják. Eger, 1911. julius hó 4-én tartott központi választmányi ülésből. Hanák Gyula, Jankovics Dezső, közp. vál. jegyző. közp. vál. elnök. Eger város számvevőségétől. 5603/1911. Hirdetmény. Egerváros számvevősége részéről közhírré tétetik, hogy az adókivető bizottság elő terjesztendő 1911—1912. évi adókiszámítási javaslatokat feltüntető III. oszt. kér. adólajstrom 8 napra Egerváros számvevőségénél közszemlére kitétetvén, azokat mindenki megtekintheti, s az öt, vagy másokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megteheti; ezen észrevételek a fenti határidő alatt, írásban, a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető-bi- zottságnál — melynek tárgyalásairól az adózók külön hirdetmény utján tudósíttatnak — terjeszthetik elő. Eger, 1911. julius 18. Derszib Ödön, y. föszámvevö. Eger, 1911. Az érseki lyeenm könyvnyomdája.
