Eger - hetente kétszer, 1911
1911-07-15 / 56. szám
4 EGER. (56. sz.) 1911. julius 15. ligetre. . . S mindez Názárettől csak 12 mért- földnyire van. A nazarénusok ugyan titkolják vallásuk tanait, azonban köztudomás szerint: eljövendőuek tartják Ádám lelkét nagydicsőséggel Jézusban, sőt azt hiszik, hogy szent Mátéban, már hatodszor lett emberré az Isten.“ Ennyit a valódi nazarénusokról. Bizony, sajnálatos módon botorkálnak szegények a misztériumok fenkölt világában, de legalább mégis hisznek, mégis van, (ha téves is) hitük. Hát a mi nazarénusaink ? Elsülyedve mélyen a babona éjjelébe, ösz- szejönnek nagy titkolódzva társházukban s ott minden képzett vezető nélkül (okos ember nem is adhatja fejét babonára) lepedőkbe burkolva kultiválják éretlen bárgyuságaikat s hintik, terjesztik a sötétséget tovább . . . mindig tovább a szegénysorsu emberek között. Nekem alkalmam volt papjukkal, egy egyszerű, de rendkivül „tudálékos“ földmives- emberrel megismerkednem. (Jászárokszálláson lakik.) Ez az ember szent hírében áll az egész környéken s messze vidékekről jönnek hozzá az idegenek, jövendőt mondatni és elhunyt családtagjaik szellemeit felidéztetni. Reám ez a szegény ember csak egy őrjöngő fantaszta benyomását tette s megvallva őszintén — csendes őrültnek tartom. Ettől a csodálatos „látnoktól“ tudok egyetmást a mi nazarénusainkról. Mindenekelőtt keresztényeknek vallják magukat, de nem keresztesednek. Nekik ez „cifra parádé.“ Pedig tudjuk, hogy az igazi nazarénusok nemcsak hogy keresztelkednek, de még az ő-szövetség szokása szerint körül is metél- tetik magukat. Megtarták a vasárnapot, megülik ünnepeinket, de templomba npm mennek, mert „mi, katolikusok, cifra ruhába öltözünk, amit nekik nem szabad tenniök“ (persze, hogy a mi templomainkban nem öltözhetnének lepedőkbe babonát űzni; s ami a ruhát illeti, azért ők sem járnak mezítelenül.) Tisztelik a szenteket (kik tudvalévőén nem voltak nazarénusok), de képeiket nem tűrik meg lakásaikban, mert azok „cifra parádék“ (hanem azért tükröt láttam minden nazarénus szobájában.) Katolikus imakönyvekből imádkoznak, de a feszület előtt nem veszik le kalapjaikat, mert az „cifra bálvány“ (tehát mi bálványimádók vagyunk s ők a keresztények, mégis a mi imakönyveinket használják!) Nem káromkodnak (mintha bizony nemcsak valamennyi hitfelekezet, de még a világi törvények is nem tiltanák az Isten- káromlást.) Nem lopnak (talán másnak szabad ?) és haláluk esetén nem áldatják meg a földet, hol csontjaik pihenni fognak, mert az is csak „cifra szertartás.“ De ezek csak külsőségek, számot alig tevő frázisok; az igazi botránykő az ő kezükben a biblia. Ez is megvan nekik (az igaz, hogy anglikán, — a Brit Biblia-Társaság kiadása — de ők ezt nem tudják s róm. kát. szertartás számba vették meg) csakhogy az ő kezükben a morál e magasztos szimbóluma valóságos pokoli káté. Egy csomó szegény, korlátolt felfogású férfi és nő — az őrjöngő csodaszentet nem is számítva — neki ül a vallástudomány fenséges tárházának s onnan olvassa, onnan szívja magába közvetetlenül, minden előkészültség nélkül a sarkigazságokat, mellőzve minden felvilágosítást s magyarázatot. Hát nem őrültség-e ez? Aztán még ha megértenék! De a gyönyörű, kristálytiszta eszmék kiforgatva, félremagyarázva — utálatos eszközévé válnak a babonának. A legszentebb tanokból felforgató, állam-ellenes eszméket kovácsolnak (pl. vonakodnak fegyvert fogni a haza védelmére); — a felebaráti szeretet isteni törvényéből, világfelforgató kommunizmust I... íme, ide lyukad ki a dogmákat nélkülözd vallásos rajongás. íme, ilyen nálunk a nazarénusok hitfelekezete! . . . fa A hét. A hirdetések kiragasztása nálunk csak pár év óta városi monopólium. Addig mindenki, bármikor és bárhová ragaszthatott plakátot. Mióta azonban megalkották az erre vonatkozó szabályrendeletet és bérbeadják a hirdetés-kira- gasztási jogot, csak a jog bérlője ragaszthat ki hirdetéseket. Persze jó pénzért. Eddig rendben van a dolog; az is rendén van, hogy most a szombati közgyűlés adta bérbe ezt a jogot újabb három évre. De az már nincs rendén, hogy a bérlő is odaragasz- tatja a plakátokat, ahová ő akarja. Elvégre, ha a városnak jövedelme van ebből, mert megadóztatja a hirdetőket, tessék a városnak gondoskodni a kellő számú hirdető-tábláról. Hogy jut ahhoz akármelyik köz- vagy magánépület, hogy a falát 8—10 méter hosz- szan össze-vissza ragasztgassák mindenféle színű plakáttal? Tessék csak megnézni nálunk a Líceumot, ezt a monumentális épületet, melynek messzeföldről járnak a csodájára: hogy tönkre teszik a falait hirdetésekkel. . . megbotránkozására minden jóízlésü embernek. Persze, persze, a város erélyesen megvédte a villamos transzformátorok köpönyegét, melyet legutóbb festetett újra. Igen; mert az az övé; a Líceum azonban nem az övé, tehát azt csinálhatja vele, amit. . . ő akar. * A szervitái vásárt nagy többséggel leszavazták. Igen helyesen! Mig gyarló volt a közlekedés ; járhatatlanok voltak az utak; sok mindenfélét csak vásárokon lehetett beszerezni: addig volt értelme annak, hogy az egyháznapokon vásárt is tartsanak. No meg akkoriban hétköznap is többet imádkoztak az emberek, mint ma a legnagyobb ünnepen. Ma már máskép van! Hisz’ még a szervitái buesu napján is bármit megvehet a bu- csus délelőtt 10 óráig. Mire való lett volna tehát a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése, mikor délután úgyis mind a búcsúra megy az a jó néhány ezer idegen, — nem pedig a sza- tyingos boltokba! Legérdekesebb volt pedig az az indítvány, amely szerint egy kereskedő (akinek persze a katolikusok ünnepe Hekuba) vasárnapra akarta visszahelyeztetni a vásárokat. 0 nem lát pro- fanizálást abban, ha a mi ünnepünkön vásár lesz. így — mi is gondolkozhatunk s ez alapon nekünk is van egy indítványunk: tegyük át a vásárokat — szombatra / * Dohányzási bojkottot határoztak a budapesti szociáldemokrata munkások, mert haragszanak a pénzügyminiszterre a dohányáruk áremeléséért. Helyes; de még sokkal jobb lett volna bojkottot mondani az ... alkoholra. Abból is Lukács László pénzel; aztán az is elég drága és sokkal ártalmasabb is, mint a nikotin! Vagy nem ?! * Utcai padokon pihenhetnek már nálunk is a járkálásban elfáradt emberek. Tancsa Lajos és Fia közhasználatra 100 padot csináltatnak, melyeket a rájuk alkalmazott hirdetésekből tartanak fenn. Arra vagyunk kiváncsiak: mikor gondol a város képviselőtestülete ilyenfajta padokkal azokra is, akik nem a Széchenyi-utca aszfaltján üdülnek, hanem például az . . . Érsek- kertben. * Lesz már aszfalt-gyalogjáró a Törvényházhoz is. Nem kell hosszas vargabetűket csinálni s a ház-sorok mellett körüljárni, mig odaérnek az ügyfelek. Képviselőtestületünk nagy bölcsen elhatározta, hogy az Eszterházy-tér parkjának déli oldalán megcsináltatja az utat. Az persze nem jutott eszébe, hogy gyakorlati, sőt esztétikai szempontból is szebb lett volna ez az ut, ha beleesik a főszékesegyház és a Líceum főtengelyébe. Vagy talán attól féltek, hogy az ügyvédek, vagy a perlekedő felek a tárgyalásokra menvén, betévedtek volna a templomba is? Ebből bizony nem igen lett volna kára az — igazságnak! HÍREK. Eger, 1911. julius 14-éu. Tájékoztató. Julius 15. Az egri főszolgabiró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamérán. „ 16. A Kát. Legényegylet felsőtárkányi mulatsága. „ 16., 17. Országos vásár Hevesen. „ 17. A gyöngyösi főszolgabiró tárgy, napja Gyöngyöstarjánban. „ 17. A pétervásárai főszolgabiró tárgyalási napja Mátramindszenten. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 24. Országos vásár Verpeléten. „ 26. Szt. Anna napja. Búcsú az irgalmas nővéreknél. „ 29. Eger város közgyűlése. „ 31. Országos vásár Tiszanánán. „ 31. Országos vásár Apczon. Bíbornok-érsekünk a kát. sajtóért. Mindnyájunkban lelkes örömet keltett bíbornok-fő- pásztorunknak azon nagy lelkű elhatározása, hogy évenkint 1200 koronával járúl a katolikus sajtóalap gyarapításához. Az 1911. évi 1200 korona járulékát e napokban küldette el a bíbornok-érsek ur a katolikus sájtóalap javára. Vajda Ödön temetése, mint már megírtuk, szombaton (15-én) délelőtt 9 órakor lesz Zircen. Eger város koszorúját Barthos Károly v. tanácsos, Kánitz Gyula dr. ügyvéd és Breznay Imre, lapunk szerkesztője viszik el a nagyérdemű férfiú ravatalára s ugyanez a küldöttség képviseli a temetésen Eger város közönségét. Az elhunyt zirci apátért tegnap reggel 8 órakor tartott rekviem alkalmából egészen megtelt a ciszterciek temploma városunk előkelőségeivel. Személyi hírek. Kállay Zoltán dr. főispán több heti tartózkodásra Marienbadba, Csekó Gábor prépost-kanonok Balatonfüredre utazott. Uj községi jegyző. A nyugdíjazás folytán megüresedett nagyfügedi községi jegyzői állásra a képviselőtestület Magnin Alfréd oklev. segédjegyzőt választotta meg. Kitüntetés. A király Szórád György átányi községi bírónak, buzgó szolgálata elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csépe József gyöngyösi állami elemi iskolai igazgató-taní’ót évi 2100 korona rendes nyugdíjjal nyugdíjazta és a népnevelés terén negyven év óta kifejtett buzgó munkásságáért elismerését nyilvánította. Az egri érseki jogliceumon a rendes be- íratási határidő szeptember 1-től, bezáróan szeptember 12-ig tart. Később jelentkezőknek felvételük végett külön kell folyamodniok. Azok az egyévi önkéntesek azonban, kik a tényleges katonai szolgálattól ez évi szeptember hó végével szabadúlnak, október 1—8. jelentkezhetnek fölvételre. — Az alapvizsgálatokat szeptember 5—15-ig fogják megtartani.
