Eger - hetente kétszer, 1911

1911-07-12 / 55. szám

Előfizetési árak:

Egész évre----10 korona.

F

él évre........._ 5 »

N

egyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség:

Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =-------- ■- intézendők.

K

iadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1911. — 55. szám.

XXXIV. ÉVFOLYAM.

Szerda, julius 12.

Eger, 1911. jut. 11.

Tegnap délben a következő tele- gratnm indult útnak Egerből Zirc felé:

„Tisztelendő Szentes Anzelm ciszterci rendi perjel urnák

Z'rcz.

Mély megilletődéssel értesültem azon fájdalmas veszteségről, mely az érdemdús ciszterci rendet köztisztelettel környezett kiváló apátjuk elhunytával érte. Nyújtson a kegyes Ég az egyház és haza körül szerzett érdemekben gazdag rendnek a boldo- gulthoz méltó utódban vigasztalást.

Samassa József, bíbornok-érsek.“

Valóban; meghalt Vajda Ödön, Pál, a Boldogságos Szűzmáriáról nevezett zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített apátságok apátja, a magyar főrendiház örökös tagja, a Szent István-rend vitéze, a Lipót-rend lovagja; a veszprémi, pécsi, székesfehérvári és szombathelyi püspöki szentszékek ülnöke, az osztrák-magyar ciszterci rendű tartomány asszisztense, Zirc és Szent- gotthárd díszpolgára stb. stb.

Vajda Ödön Kaposvárott szülétettT834-ben jan. 29-én; ugyanott és Pécsett végigjárva a gimnáziumi osztályokat, 1852-ben belépett a ciszterci rendbe, s mint ennek növendéke elvégezvén a teológiai s egyéb tanulmányokat, 1856-ban az egri főgimnáziumhoz került professzornak. Tanári működésének súlypontja azonban Székesfehérvárra esik, hol tiz éven keresztül, 1868. végéig működött, mint e jó- hirű iskolának egyik oszlopos tanítója. Vajdában a szorgalommal gyűjtött tudáson kívül megvolt a tanítás mesterségének és a fáradni nem bíró kitartásnak isteni adománya is, mely le tudott szállni a fejlődő értelemhez és szellemileg láthatóvá tudta tenni a tanítás tárgyát. Mindig a görög nyelvet és a történetet tanította. A görög nyelv, ez a nehéz és kelletlen tantárgy, az ő vezetése mellett valóságos ambíciójává vált tanítványainak. A históriát mindig szónoki pózban, állva magyarázta, lelkesen és lelkesítve; különösen pedig a hazai történelmet, melyben hazafias lelkesedéssel tárta föl a hatvanas évek hivatalos iskolakönyveivel szemben az igazságot.

Mint tanár az iskolában szigorú és komoly volt; a.z iskolán kívül szives és barátságos. A reábizottakkal nemcsak az iskolában törődött, hanem mint nevelő figyelemmel kisérte őket szállásaikon is, és nem múlt el hét, hogy egyik másik tanítványát meg ne látogatta volna. Diákjai valósággal bálványozták. Féltek tőle, de szerették is. Aki nála szekundába került, az maga is bevallotta, hogy egyebet csakugyan nem érdemelt. — Volt tanítványai közül megemlítünk nehányat, akik állandóan nagy szeretettel környezték melegszívű mesterüket. Ilyenek : Wekerle Sándor dr. volt miniszterelnök, Günther Antal dr. volt igazságügyminiszter, a kúria elnöke, Endrödy Sándor, Gullner Gyula pestmegyei volt főispán, Kétly Károly dr. egyetemi tanár stb.

1868-ban a ciszterci rendnek akkoii apátja a gazdaság terére szólította Vajdát. Az uj téren is ugyanaz maradt ő; szorgalmát, szívósságát, világos értelmét a gazdaságban is a ciszterci rend javára értékesítette. Huszonhárom évig működött, mint jószágkormányzó, a harminckétezer katasztrális holdat kitevő elő- szállási uradalomban. E nagybirtokot huszonhárom év alatt a modern gazdálkodás okszerű alkalmazásával valóságos mintagazdasággá alakította át. Bizonyságai ennek az 1879. székes- fehérvári s az 1885. budapesti országos kiállításon nyert díszoklevelek, nem is említve a bel- és külföldi kiállításokon nyert kisebb kitüntetéseket. Kiváló érdeme Vajdának az igen nagy mértékben űzött fásítás, melylyel a gond-jaira bízott birtokot rengeteg parkká alakította át.

Nem szívesen vált meg huszonhárom éves munkásságának körétől és csakis rendtársainak sürgető kérésére fogadta el 1891-ben az apáti helyre való első jelöltséget.

Kormányzását ötvenhét év gazdag tapasztalatával és okulásával kezdette meg. Immár két évtizedes apátoskodását. az áldásos tettek egész sora dicsőíti. Elődje tervét, a zirci apátsági templom restaurációját nagy költséggel végrehajtotta. A bajai főgimnázium átalakítása; a kelemenhalmi és róbert völgyi népiskola felállítása; az eplényi és szentgotthárdi

Az „EGER“ tárcája.

New-York széles útja.

(Broadway.)

Irta: Vértesi Károly.

Itt állok ennek a kozmopolitikus jellegű, mintegy varázsütésre támadt, nagyra fejlett város-rengetegnek az elején, egyúttal közepén, mert a legrégibb építkezések, össze-vissza szűk utcák, a város déli részén vannak. Folytonos jövés-menés, népmozgalom, labirintus. A City, sürgő-forgó életével Londonra emlékeztet, hosz- szan a Hudson- és East-River között terjedő háztenger, mely Manhattan-szigetről a természetet tovaüzte. Tervrajzzal is nehezen lehet eligazodni a városban. Némileg könnyít rajta az, hogy a Manhattan-sziget leghátasabb részén a Széles-ut, Breiter Weg, Broadway húzódik, mely a Batterytől kezdve, délről éjszakra, egyenes vonalban kétfelé hasítja a várost, majd kifelé, rézsut, öt fasoros utat, avenue-t szel át, végre a 10. utcánál, az Unió-tér irányában megtörik, a Central Park mellett nyugatra hajlik s a 78. utcánál a fás Boulevardba torkollik.

Itt is van girbe-görbe óváros, zeg-zugos utca, de felváltják ezeket, az egyenlő távolságokban lévő kereszt-utcák által széliében metszett egyenes hosszú utak: az újváros. Az alsó (downtovn) rész az ó, a felső (uptown) az uj; a kettő közötti határ az 59. utcánál van. Ettől megyünk fel-, vagy lefelé.

Ez a legszélesebb és Yonkers városig húzódva 30 kilométernyire, a világ leghosszabb utcája a Broadway, tele élettel, zsibongással, forgalommal. London és Páris utcáinak forgataga eltörpül mellette.

Szeretem az olyan helyet, melyen százezer ember fordul meg naponta. Jobb tanulmány esik itt, mint sok könyvből. Legjobban emlékezetbe vésődnek az ismételve látottak. Hallgatom a zsivajt, de hogyan értenék ki valamit, mikor az újkori Babylonban 72 nyelv és tájszólás vegyül össze ?

Aki sétálni akar, az menjen inkább a Fifth Avenue-re, de aki jól kinyitott szemmel látni akar és helyes fogalmat szerezni arról a han- gya-utról, melyen emberek lótnak-futnak, lök- dösik egymást: az jöjjön ide, a rendes üzlet utcájába, mert amit itt lát, azt sehol sem látja a világon. Ez a világkereskedelmi városnak a közlekedési főütőere, melyen folytonosan zugó raj van és alig lehet rajta átvergődni.

Ha még csak gyalogszerrel járók lepnék el az ut szélességét! De emeletes társaskocsik döcögnek és egyéb, egymást megelőzni iparkodó kocsik, melyek zajt csapnak. Patkó-csattogás hanéziky^L^JjUtAk, a kocsisok „go ahead“ '

(menj előre) lármája közt haladnak ; ha lehet, tovavágtatnak a rossz kövezeten, Útburkoláson, hogy a kocsiban ülő bankár minél előbb ju-- son el a váltóházba, venni-eladni a gabonabörzére, petróleum-tőzsdére, fópostára, a sodronyokhoz, melyek hírt röpítenek az egész világra. Ki-bejárnak az élet- és vagyonbiztosító intézetekben, váltóüzletekben, hajózási ügynökségekben, világlapok szerkesztőségeiben, nagy- kereskedésekben és a 10—20 emeleten elhelyezett üzleti irodákban, melyekben sok a Wert- heim-szekrény s ezekben még többi a részesedési jegy különféle vállalatokhoz. Szédüleies oszlopba, rengeteg számcsoportba szedett számokkal dolgozva tornyosulnak fel a milliók és milliárdok. Akik rakják, maguk is milliomosok lesznek, vagy — elpusztulnak. Gorkij Maxim, kit az amerikaiak nem kedveltek, a „sárga ördög városának“ nevezi pénzbeli nagy gazdagságáról New-Yorkot. „Az idő pénz“ olvasható a falakon.

Az üzletet színes, eleven képekben legjobban látjuk itt. az üzleti élet gócpontján, ezen az értékes és érdekes helyen, ahol a világkereskedelem szálai összpontosulnak, hon- nét a hullámzás mind az öt világrészbe elterjed. Hiszen a pénz országutján tiz bankárüzlet is van egy házban s ugyancsak járják az aranyborjú körüli táncot. Mondják, hogy a wall-streeti hosszú körmü bankárok-