Eger - hetente kétszer, 1911

1911-05-24 / 41. szám

1911. május 24. EGER. (41. sz.) 3 pótolta és igy az állandó választmány azt ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy ezt a szállítást kivételesen fogadja el; jövőre nézve azonban nyilvános versenytárgyalást hirdessen az egyen­ruhák szállítására is, és a vállalkozóval 3 évre kösse meg a szerződést. Mivel pedig az „Est“ a tanácsot ez ügyből kifolyólag meggyanúsí­totta, az ügyet előadó Hanák Gyula főjegyző, a tanács nevében, arra kérte a közgyűlést, hogy ebben az ügyben rendeljen el vizsgála­tot és annak foganatosítására bizottságot küld­jön ki. A közgyűlés, többek felszólalása után, az állandó választmány javaslatát elfogadta és igy a Bauer H. céggel kötött egyezséget meg­erősítette. Jövőre nézve azonban a három évre szóló pályázat kihirdetését rendelte el, nehogy beteljesedjék Strausz Sándor képviselő találó megjegyzése, hogy t. i. az egri iparosok elől elviszik a jövedelmet Budapestre és itt hagy­ják cserébe a nagy — pótadót. A tanács ké­relmére a vizsgálatot is elrendelte a közgyű­lés és nyomban meg is választotta az Alföldi Dávid dr. eluöklete alatt működő bizottság tagjait csupa szakértő iparosokból. A siketnémák hevesvármegyei államilag segélyezett intézetének felügyelőbizottsága arra kérte a közgyűlést, hogy a két évvel ezelőtt átengedett területre vonatkozó határozatát, — mellyel két év alatt beépíteni rendelte az át­adott telket — hosszabbítsa meg. A képvi­selőtestület a kérelmet, első ízben való sza­bályszerű tárgyalás végett, a junius 24-én tar­tandó közgyűlés napirendjére tűzte ki. A városi tanács előterjesztette a szódavíz és ásványvizek megadóztatására vonatkozó szá­mításokat, melyeknek elkészítésével Kánitz Gyula dr. indítványa alapján a közgyűlés meg­bízta. Ezen számítások szerint Egerben átlago­san számitva, naponkint 800 üveg szódavíz és évenként 232,000 üveg ásványvíz fogy el, amit, ha adó alá vonnánk, évenként 9,800 korona jövedelmet hozna a városnak. A szódavíz után ugyanis 5,800 és az ásványvizek után 4000 ko­rona lenne a kivethető fogyasztási adó. A köz­gyűlés, mig egyrészt az ásványvizeket orvos­ságnak minősítve, nem tartotta helyesnek azok­nak anélkül is magas árát még pótadóva! is tetézni; másrészt a szódavíz fogyasztásának ellenőrzésével a közönséget csak fölösleges zak­latásnak tenné ki: — az indbványt elejtette. Nagy János dr. a pezsgő és kártya megadóz­tatásával vélte a város jövedelmeit fokozni, de a közgyűlés ezt a pótindítványt is elvetette. A rendőrkapitány a rendőrlegénység ré­szére vízhatlan posztóból készült gallérok be­szerzését kérte. A közgyűlés nemcsak ezt, ha­nem Rotschild Oszkár dr. indítványára, revol­ver-tartó zsinórok beszerzését is elrendelte, mert hát a rendőrségnek „nem csupán az egész­ségét, hanem az életét is védeni kell.“ (Arról azonban megfeledkeztek, hogy a „megélhetését“ is biztosítani kell valahogyan a rendőrségnek, mert másként nem utasították volna el a szű­kén dotált rendőrlegénységnek azt a kérelmét, hogy folyósítsanak a részükre ideiglenes se­gélyt.) A harmadik városi orvosi állás immár be­töltésre vár, pedig még szervezve sincs. Csak éppen a rendszeresítését mondotta ki a köz­gyűlés, és ezt a határozatot a vármegye tör­vényhatósági bizottsága jóváhagyta. A polgár- mester most azt indítványozta, hogy bízzák meg a városi főorvost a közegészségügyi sza­bályrendelet elkészítésével, amelynél komoly megfontolás tárgya lenne majd az is: vájjon kell-e csakugyan három tiszti orvos Egerben, avagy a közegészségügyi szolgálatot végez­hetné-e a mostani kettő is, ha őket a kórházi orvosi teendőktől fölmentenék és az igy el­vesztett javadalmaikért kártalanítanák? A köz­gyűlés a polgármester indítványát elfogadta. A katonai gyakorlóterek után kívánt bér­ügyében az állandó választmány azt javasolta, hogy hagyják meg azokat továbbra is díj nél­kül a katonaság kezelésében. így legalább a gazdaközönség is hasznát veszi, mert legel­tethet rajta. Kánitz Gyula dr. ellenkező né­zeten volt. 0 előbb más városoktól megkér­dezné, mit kapnak ők a gyakorlóterekért? A közgyűlés többsége is kiváncsi volt erre és egyelőre az adatok beszerzését rendelte el. A közgyűlés délelőtti részének utolsó tár­gya az uj útépítési programra megállapítása volt. Hűsz utca kiépítését rendelte el a közgyűlés. A költségek 163,404 koronában vannak elő­irányozva, melynek fedezetére az államsegély­ből évenkint felmaradó 12,500 korona és a rendes költségelőirányzatban megállapított évi 4000 korona szolgál. Mivel az utcák egyszerre fognak kiépülni, a közgyűlés utasította a pol­gármestert, hogy a költségek fedezésére 170,000 koronás kölcsönt eszközöljön valamelyik helyi pénzintézetnél és írja ki az építkezésre a ver­senytárgyalási hirdetményt. Ekkor már félegyre járt az idő s igy a közgyűlés folytatását délután 3 órára halasz­totta a polgármester. A délutáni közgyűlés telek-ügyekkel kez­dődött. Csányi Bálintot és társait elutasítot­ták a Deák Ferenc-utca végén köztér-átenge­dés iránt való kérelmükkel. Pataky Árpád és Braun Zsigmond kérelmét, ugyancsak telek­átengedés ügyben, a junius 24-én tartandó közgyűlés napirendjére tűzték ki. Nagy Ist­vánnak pedig a Maklári-ut végén kért köz­telket □ ölenként 4 koronájával átengedték. Ezután a Kánitz-féle katonai szükség-lak­tanya bérletét újabb 10 évre meghosszabbítot­ták, majd a városi közkutakat az érdekelt la­kosok kezelésébe bocsájtották vissza. A munkásházak ügyében elhatározta a köz­gyűlés, hogy a beépítésre kiszemelt telkek és a parcellázási műveletek megtekintésére mi­niszteri megbízott kiküldését kéri a földmive- lésügyi minisztertől, akit egyébként az állam­segély utalványozására is fölkér. Kimondotta továbbá, hogy a munkásbázakra pályázók közül a közgyűlés maga fogja kijelölni az érdemes mun­kásokat, nehogy a szegény sorsú munkásságnak szánt épületek üzérkedők kezébe jussanak. A Telekesi-utca és Vásártér között Be- niczky Györgynek és Grósz József dr-nak el­adott közterületre nézve kötött szerződés elfo­gadtatott, azzal a hozzáadással, hogy a meg­vásárolt területet a tulajdonosok két év alatt lakóházzal tartoznak beépíteni. A Kőporosi út kiépítése is nagy vitára adott alkalmat, valamint a hat állandó trá- gya-lerakodó hely kijelölése is. Miután még a Kisrózsási közdűlő út kisajátítása és a marhavásártéri megrongált korlát-fák kijaví­tása iránt intézkedett a közgyűlés, a hatósági cselédközvetítő-szabályrendeletre került a sor, melyet általánosságban vita nélkül elfogadott. A részleteknél azonban Alföldi Dávid dr. in­dítványára itt-ott némi módosítás, és igen sok törlés történt. A módosításokkal nem sokat nyer­tünk, a törlésekkel ellenben annál többet veszí­tettünk. A közerkölcs megóvására irányuló pa­ragrafusok ugyaniscsaknem mindáldozatul estek. Ezután a közgyűlés pár perc alatt vég­zett a napirenddel. Kelemen János volt városi rendőr özvegyének 50, a Menza Akadémiká- nak 200 korona segélyt szavazott meg Az 1912. évi közmunka-váltság összegét az idei­hez hasonlóan állapította meg, majd a tiszt­viselők nyári szabadságolását intézte el és néhány illetőségi ügyben döntött. HÍREK. Eger, 1911. mvjus 23-án. Tájékoztató. Május 22., 23., 24. Keresztjáró-napok. „ 22., 23., 24., 26., 27. Sorozás Egerben (a járásra nézve). „ 25. Áldozócsütörtök. „ 28. Országos vásár Poroszlón. „ 28. Országos vásár Hatvanban. „ 29. A kápolnai csata emlékünnepe. „ 29., 30., 31. írásbeli képesítő vizsgálatok a tanító­képzöintézetben. Katolikus Sajtógyülés. Érdekes beszédet fognak hallhatni azok, akik áldozócsütörtök délelőttjén, 7,11 órakor megjelennek a Katolikus Sajtóegyesület Egri Fiókjának közgyűlésén, a városháza nagyter­mében. Minél több jogos kifogásunk van az ellen az ártó szellemi táplálék ellen, amelyet a nagy közönség a mai hírlapirodalom betühalmazában vesz magához, annál több érdeklődéssel várjuk Buttykay Antal beszédét a sajtóügyről a 25-iki közgyűlésen, ahol nemcsak tagok, hanem más érdeklődők is, hölgyek és urak egyaránt, szi- veslátásra találnak. Akik hallották már beszélni Buttykayt, a szentferencrendiek budapesti házfőnökét, és a Sajtóegyesület igazgatósági tagját, ugyancsak magasztalják az ő szónoki képességeit. A szőr- csuhás egyszerű szerzetes szinte uj Kapisztrán Jánosként tűnik fel, hajkoronás fején, érdekes arcán a mély meggyőződésnek másokban is meggyőződést keltő kisugárzásával, kellemes bariton hangjával, átható lelkesedésével, amint a lelke egész hevével felkarolt nemes ügy, a katolikus sajtó ügye érdekében apostolkodik. A ritka érdekességü közgyűlésre különö­sen felhívjuk olvasóink érdeklődő figyelmét. Áldozó csütörtök. Jézus mennybemenetelének ünnepe lesz csütörtökön, melyet a hagyományos bucsujáró keresztjárónapok előznek meg. Hét­főn reggel volt az első körmenet. Böhm János dr. prépost kanonok vezette a szentferencren­diek templomába, hol Mezey Linus házfőnök tar­tott szentbeszédet. Ma, kedden a minoriták templomában volt a búcsú. Demkó György dr. vezette és Bagáry Norbert prédikált. Holnap, szerdán reggel a körmenet a ciszterciek temp­lomába vonul. Bérmálás. Áldozócsütörtökön fényes ünnepe lesz Jászfényszaru községnek, ahol ekkor bér­mál Szmrecsányi Lajos püspök. Másnap Felső- szentgyörgyön bérmál a főpap, aki bizonyára az állandó békesség ajándékát viszi magával a papválasztásból eredt és áldatlan állapotok által feldúlt hitéletű, de most már józanabb útra tért községbe. Szombaton Pusztamonosto­ron lesz még bérmálás, és itt említjük meg ismét, hogy Egerben pünkösd hétfőn, junius 5-én, a 9 órai ünnepi szent mise után. A bérmauton Ridárcsik Imre kanonok lesz a püs­pök kísérője. A gyermeknap. A Országos Gyermekvédő­liga az évenkint áprilisban megtartatni szo­kott úgynevezett „Gyermeknapiját az idén junius hó 1-re tolta ki. Ma, (kedden) délután az egri helyi bizot'ság Dutkay Pál kanonok el­nöklete alatt ülést tartott és a gyűjtés módo­zatai fölött tanácskozott. Leány-majális. Az egri állami polgári leány­iskola és a vele kapcsolatos női kereskelmi tan­folyam növendékei május hó 30-án (kedden) ta­nulmányi kirándulást rendeznek Bélapátfalvára, hol az ottani kőedény-, majolika- és cementgyár megtekintése után az ottani erdőben nyári mu­latságot tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents